A lisztérzékenység során jelentkező  csökkent  életminőség  sokkal  erősebb kapcsolatban  van  a  depresszióval,  mint  a  gasztrointesztinális  tünetekkel

Sainsbury, K., Mullan, B., & Sharpe, L. (2013). Reduced quality of life in coeliac disease is more strongly associated with depression than gastrointestinal symptoms. Journal of psychosomatic research,75(2), 135-141.

Készítette: Soós Alexandra Krisztina

Absztrakt

Cél: A pszichológiai tünetek kiemelt előfordulása bizonyított a lisztérzékenység (cöliákia) esetén, a közvetlen kapcsolat a pszichológiai faktorok és az életminőség (Quality of Life – QOL) kevés figyelmet kapott. Jelen tanulmány célja a pszichológiai tünetek és a coping relatív hatásának összehasonlítása az ismert negatív hatásokkal és gasztrointesztinális tünetekkel, valamint a gluténmentes étkezéssel kapcsolatos adherenciával.

Módszerek: Az első vizsgálatban résztvevők (N=390) az életminőség mérését, pszichológiai tüneteket, coping stratégiákat, tünetsúlyossági és adherenciával kapcsolatos kérdőíveket töltöttek ki. A második vizsgálat során a jelenlegi gasztrointesztinális tünetek súlyosságát felmérő és egy sokkal átfogóbb coping kérdőívet töltöttek ki a résztvevők.

Eredmények: Mindkét vizsgálatban az alacsonyabb QoL magasabb pszichológiai és gasztrointesztinális tünetekkel korrelált, amely együttjárt maladaptív coping stratégiákkal és alacsonyabb gluténmentes diétával kapcsolatos adherenciával. A QoL és a pszichológiai tünetek (főképp a depresszió) közötti kapcsolat erősödött a gasztrointesztinális tünetsúlyosság kontrollálására. A pszichológiai tünetek és a gluténmentes étkezéssel kapcsolatos adherencia sokkal inkább bejósolja az alacsonyabb QoL pontszámot, mint a gasztrointesztinális tünetek.

Konklúzió: A pszichológiai tünetek negatív hatása a QoL-ra és az adherenciára felveti, hogy a cöliákiás betegeknél szükséges lenne a coping képességek fejlesztését és a teljesen dietetikai statrégiákra való fókuszálást a gasztrointesztinális tünetek csökkentése érdekében.

Bevezetés

A lisztérzékenység (cöliákia) egy krónikus autoimmin betegség, amely a glutén intoleranciát foglalja magában. A kezelés során a glutén kiiktatásra kerül az étrendből, és az egyetlen hosszú távú kezelési forma az élethosszig tartó szigorú gluténmentes diéta. A nem diagnosztizált vagy kezeletlen lisztérzékenység tünetei közé tartoznak a tápanyag felszívódási zavarok és olyan gasztrointesztinális tönetek, mint hasmenés, hasgörcs, haspuffadás. A betegség lehet tipikus, atipikus és néma. Ha kezeletlen vagy rosszul menedzselt a betegség, hosszú távú komplikációk is előfordulhatnak, mint emésztőrendszeri daganatok, oszteoporózis és terméketlenség. A cöliákia genetikailag meghatározott és becslések szerint a népesség körül-belül 1%-át érinti, mely az esetek 75%-ában diagnosztizálatlan marad. A lisztérzékenység bármely korban kialakulhat. A legtöbb autoimmun betegséghez hasonlóan nőknél gyakrabban fordul elő, mint férfiaknál, habár ennek oka nem ismert.

Lisztérzékeny betegek esetén gyakran megfigyelt a csökkent életminőség (Quality of Life – QoL). A QoL sokszor összehasonlításra került a gasztrointensztinális tünetekkel az étkezési szokásokkal és egyéb demográfiai adatokkal, míg a pszichológiai tünetek és a coping kevesebb figyelmet kapott (pedig kiugróak a cöliákiás betegek pszichológiai tünetei az egészséges populációhoz képest). Korábban úgy találták, a szorongás és depresszió lisztérzékenység esetén korrelál az alacsonyabb QoL-lal. Egy nemrégiben megjelent tanulmány pedig az érzelemfókuszú coping és az alacsonyabb QoL negatív korrelációját találta. A depresszió jelenléte súlyosbítja a betegség fizikai tüneteit, amelyek negatívan befolyásolják az életminőséget. Egy hasonló tanulmányban gasztrointesztinális betegeket vizsgáltak (köztük cöliákiás betegeket is), és arra az eredményre jutottak, hogy a betegség mellett depresszió és megemelkedett állapotszorongás tünetei is előfordultak.

A cöliákiás betegek életminősége szempontjából nem kérdés, hogy a gasztrointesztinális tünetek és a pszichológiai tünetek negatívan befolyásolják azt, de e kettő együttes súlyosságával kapcsolatban kevés tanulmány született. Így e tanulmányban az alábbi hipotézisek kerültek megfogalmazásra: alacsonyabb QoL a pszichológiai tünetek magasabb előfordulásával és a maladaptív stratégiák nagyobb előfordulásával, a gluténmentes étkezéssel kapcsolatos adherenciával és a gasztrointesztinális tünetek súlyosságával van kapcsolatban; a súlyosabb gasztrointeszinális tünetek több pszichológiai tünettel járnak együtt; a pszichológiai tünetek sokkal erősebb kapcsolatban állnak az életminőséggel, mint a gasztrointesztinális tünetek.

Első vizsgálat

Résztvevők és eljárás

Egy toborzó e-mail került kiküldésre 2989 személynek, akik a New South Wales-i cöliákiás egyesület tagjai voltak és az alábbi kritériumoknak feleltek meg: biopsziával alátámasztott cöliákia; 3 hónapnál hosszabb ideje tartja a gluténmentes diétát; 16 évesnél idősebb.

Mérőeszközök

A résztvevők demográfiai kérdésekre és a betegséggel kapcsolatos kérdésekre válaszoltak (diagnózis ideje, családi halmozódás, stb.) Továbbá az alábbi kérdőíveket használták: a WHO mérőeszköze az életminőség felmérésére, tünetsúlyossági kérdések a szokásos tünetek alapján, Depresszió, Szorongás és Stressz skála (DASS), a diétával kapcsolatos adherencia felmérésére az Eating Disorder Inventory (EDI) és a Coeliac Dietary Adherence Test, a coping stratégiák felmérésére a Coping Inventory for Stressful Situations.

Eredmények

Összesen 390-en vettek részt a vizsgálatban,  résztvevők 82%-a nő volt.  Az alacsonyabb QoL a hosszabb ideig tartó betegséggel mutatott szoros kapcsolatot. Az alacsonyabb QoL a magasabb szintű pszichológiai tünetekel és a maladaptív megküzdési stratégiákra való hajlammal mutatott kapcsolatot. A súlyosabb gasztrointesztinális tünetek együtt jártak a depresszióval, szorongással, étkezési zavar rizikójával és emoció-fókuszú megküzdéssel.

Második vizsgálat

Résztvevők és eljárás

A résztvevők egy online intervenciós csoportból kerültek toborzásra e-mailes megkeresésen keresztül. A beválasztási kritériumok az első vizsgálat kritériumaival megegyeznek.

Mérőeszközök

Egy validált kérdőív került felvételre, hogy megerősítést nyerjenek az első vizsgálat eredményei, ez a Coeliac Disease Questionnaire (CDQ), melynek releváns része a gasztrointesztinális tünet alskála.  A Coping Inventory of Stressful Situations kérdőívet felváltották a COPE kérdőívvel.

Eredmények

Öszesen 189 személy töltötte ki a kérdőívet. A maladaptív stratégiák használata és az érzelmi támasz keresése volt összefüggésben az életminőséggel.

Diszkusszió

Ahogyan várható volt, a csökkent QoL a pszichológiai tünetek megemelkedett előfordulásával és a maladaptív megküzdési stratégiák használatával volt kapcsolatban. A csökkent QoL a gasztrointesztinális tünetek súlyosabb megjelenésével mutatott együttjárást. A gluténmentes diétával kapcsolatos adherencia szintén az alacsonyabb QoL pontszámmal volt összefüggésben. A pszichológiai tünetek és gasztrointesztinális tünetek együttese úgy magyarázható, hogy a pszichológiai tünetek előfordulása hajlamosíthat a gasztrintesztinális tünetek súlyosabb megélésére.  A coping kapcsán az emóció-fókuszú megküzdésre való támaszkodás mutatkozott alacsonyabb QoL esetén. A copingstratégia kapcsolatban lehet a gluténmentes étrend betartásával. A validált QoL mérőeszköz használatával is sikerült megerősíteni ezeket az eredményeket. Ebben a vizsgálatban is a depresszió mutatta a legnagyobb hatát az életminőségre. A második vizsgálattal is megerősödött az a feltételezés, hogy a pszichológiai tünetek jelenléte növelheti a fizikai tünetek percepcióját. Az eredményekkel kapcsolatban kiemelhető, hogy a korrelációk nagysága közel egyenlő a két vizsgálatban, mely növelheti az eredmények létjogosultságát és fontosságát.

Általános konklúzió és limitációk

Az adatbázison keresztül történő toborzás során alacsony válaszadási hajlandóság mutatkozott. Az önkitöltős kérdőívek használata szintén korlátnak mondható, emellett a validált kérdőív használata biztosabb következtetésre ad okot. Egy longitudinális kutatás szükséges, hogy megerősítse a komplex és kétirányba mutató kapcsolatokat jelen vizsgálatban. A korlátok mellett jelen kutatás az első olyan vizsgálat, melyben kombináltan vizsgálják a pszichológiai, adherenciával kapcsolatos és fizikai tünetek hatását az életminőségre nézve.

Látható, hogy a pszichológai tünetek (különösképpen a depresszió) jelenléte és a maladaptív coping stratégiákra való hagyatkozás jobban veszélyezteti az életminőséget cöliákiás betegek esetén, mint csak a gasztrointesztinális tünetek jelenléte. Fontos megcélozni a gluténmentes diétával kapcsolatos adherenciát, a pszichológiai tüneteket és a megküzdést, hogy minimalizáljuk a tüneteket és a lehető legjobb életminőséget biztosítsuk.