Funkcionális  egészségkompetencia Svájcban – az egészségkompetencia teszt német, olasz és  francia nyelven való validálása

Connor, M., Mantwill, S., & Schulz, P. J. (2013). Functional health literacy in Switzerland—Validation of a German, Italian, and French health literacy test. Patient Education and Counseling, 90(1), 12-17. 

Az összefoglalót készítette: Szpodnyi Kitti

Absztrakt

A tanulmány célja, hogy lefordítsa és validálja német, olasz és francia nyelvre a Rövidített Felnőtt Funkcionális Egészségkompetencia Kérdőívet (S-TOFHLA), amelyet Svájcban és a szomszédos országokban alkalmaznának.

Módszerük az volt, hogy a S-TOFHLA eredeti angol változatát standardizált módszerek és kulturális adaptációk alkalmazásával fordították le, majd felvettek 659 interjút svájci lakosokkal, az általuk preferált nyelven (249 német, 273 olasz és 137 francia). A mérések érvényességének megítéléséhez az egészségügyi ismeretek (életkor, oktatás, krónikus állapot előfordulása) előrejelzőit vizsgálták.

Az eredmények azt mutatják, hogy mindhárom nyelvi változat esetében a fiatalabb résztvevők, a felsőoktatásban résztvevők és a krónikus betegséggel rendelkezők jelentősen magasabb szintű egészségügyi ismeretekkel rendelkeztek. Ezen kívül a három egészségkompetencia skála a résztvevőket három egészségkompetencia szintre kategorizálta. Az egészségügyi ismeretek legmagasabb szintjét a svájci-német minta mutatta (93%), ezt követte a svájci-francia (83%) és a svájci-olasz (67%) minta.

Az eredmények azt mutatják, hogy az S-TOFHLA teszt német, olasz és francia változatai megfelelő mérőeszközei a funkcionális egészségkompetenciának. A lefordított változatok Svájc három különböző nyelvi régiójában, valamint a szomszédos országokban használhatóak az "országspecifikus" kiigazítások és érvényesítések után.

1. Bevezetés

Számos tanulmány kimutatta, hogy az egészségügyi ismeretek összefüggenek az emberek egészségi állapotával és az egészséggel kapcsolatos magatartásformákkal. Számos eszköz áll rendelkezésre az emberek egészségtudatosságának mérésére: a funkcionális egészségügyi tájékozódás tesztje (TOFHLA), a felnőttkori gyorsbecslő teszt az orvostudományi imeretekben (REALM) és a Rövidített Felnőtt Funkcionális Egészségkompetencia Kérdőív (STOFHLA). A TOFHLA és a REALM két alapvetően eltérő megközelítést képvisel az egészségügyi ismeretek mérésére. A TOFHLA célja, hogy felmérje a betegek azon képességét, hogy elolvassák és megértsék azokat a dolgokat, amelyekkel általában találkozhatnak egy egészségügyi intézményben, valamint a cloze módszert alkalmazza, amely megkívánja a résztvevőktől, hogy egy adott szövegben pótolják ki a hiányzó szavakat. Ezzel szemben a REALM felméri az emberek szövegértési képességét és helyes kiejtését az orvosi kifejezések esetében. Úgy találták, hogy a TOFHLA-t egy hatékony eszköz a nem megfelelő funkcionális egészségügyi ismeretekkel rendelkező emberek azonosítására, azonban a teszt felvétele 22 percet vesz igénybe. Az emberek egészségügyi ismereteinek gyorsabb értékelésére az S-TOFHLA-t fejlesztették ki, amely két részből áll, 36 cloze és négy számolási elemet tartalmaz, felvételének ideje maximum 12 perc.

Számos tanulmány alkalmazta az S-TOFHLA-t, hogy azonosítsa az egészségtudatosság előrejelzőit. A nem megfelelő egészségügyi ismeretek elsősorban azok körében tapasztalhatók, akik rossz egészségi állapottal rendelkeztek.  Emellett az idősebb emberek, a férfiak, az alacsonyabb iskolai végzettségűek alacsonyabb szintű funkcionális egészségügyi ismeretekkel rendelkeztek. Az egészségtudatosság alacsonyabb szintje a krónikus betegségekkel kapcsolatos alacsonyabb szintű ismereteket eredményezett. A magasabb szintű egészségügyi ismeretek szintjét előrejelző változók a következők: krónikus állapot, jövedelem és a saját egészségi állapot megfelelő észlelése.

A S-TOFHLA tesztet egyelőre kevés nyelven validálták: spanyolul, brazil portugálul, héberül, szerbül, kínaiul (kantoni) és mandarinul.

A szerzők legjobb tudomása szerint nincs validált S-TOFHLA teszt német, olasz vagy francia nyelven, ezért is tartják fontosnak ezt a tanulmányt. A jelen tanulmány célja az S-TOFHLA teszt validálása a svájcban előforduló három fő nyelven; német, francia és olasz, mivel az egészségügyi rendszer mindhárom nyelven működik. Fontosnak tartják, hogy mind a három nyelvi régióban vizsgálják a svájci lakosok egészségügyi ismereteit, valamint a szociodemográfiai változókkal való összefüggéseket és a krónikus állapotok jelenlétét. Ennek eredményeként a lefordított S-TOFHLA verziók nemcsak Svájcban, hanem a szomszédos országokban, többek között: Németországban, Ausztriában, Olaszországban és Franciaországban is alkalmazhatók, minimális módosításokkal.

2. Módszerek

2.1. résztvevők

A jelen tanulmány adatgyűjtése június és augusztus között, Svájc német, francia és olasz nyelvű régiójában történt. A papír-ceruza kérdőíveket véletlenszerű helyeken osztották szét, például szupermarketekben, benzinkutaknál, bevásárlóközpontokban és közterületeken. A résztvevőket a nemek, az oktatás, az életkor és a lakóhely alapján, előre meghatározott kvóta szerint választották ki. Minden résztvevőnek 18 évesnek vagy annál idősebbnek kellett lennie, beszélnie kellett az egyik nyelv valamelyikét és svájci lakosnak kellett lennie. Összesen 659 személy vett részt a kutatásban.

2.2. Az S-TOFHLA módosítása és fordítása

Az eredeti angol S-TOFHLA-t lefordították a megfelelő nyelvekre, követve a kérdőívek standard módszertanát. A fordítást követően a kérdőívet vissza kellett fordítaniuk, hogy megnézzék, van-e eltérés az eredeti angol és a lefordított változatok visszafordítása között. Az inverz fordításokat az előre meghatározott nyelvtani kritériumok alapján szisztematikusan átvizsgálták.

Ezen kívül különös figyelmet fordítottak a kontextus kulturális alkalmazkodására. A cél az volt, hogy a fordított változatok a lehető legközelebb álljanak az eredeti S-TOFHLA-hoz azért, hogy lehetővé tegye az országok összehasonlítását. A svájci egészségügyi rendszer különbségei miatt azonban kisebb változtatásokat hajtottak végre. Az eredeti angol változathoz hasonlóan az S-TOFHLA mindhárom lefordított változata három részből állt; két prózai szakasz, összesen 36 cloze elemmel és 1 számolási szakasz, amely 4 számolási tételből állt.

2.3. Interjú eljárás

Mindhárom nyelvi régióban személyes interjúkat vettek fel. Minden interjú elején a kérdező bemutatkozott és a vizsgálati személyek beleegyezését kérte az interjú felvételéhez. Azt is kijelentették, hogy minden adatot bizalmasan kezelnek, és a válaszok alapján nem lesznek azonosíthatóak. A kérdőív első része 7 perces önbeszámolós kérdéseket tartalmazott. A válaszadókat nem tájékoztatták az időbeli korlátozásról, de 7 perc elteltével leállították mondván, hogy elegendő információt kaptak a vizsgálat céljához. Mivel Svájcban az egészségügyi szolgáltatásoknak mindhárom nyelven tájékoztatást kell nyújtaniuk, a résztvevők számára lehetővé kellett tenni, hogy azon az általuk választott nyelven végezzék el az interjút, mint amivel az egészségügyi rendszerbe beléptek. A számolási szakaszt az interjúztató vezette.

2.4. Mérés és elemzés

Az egészségügyi műveltség és a számolási készségek értékelése Baker és mtsai pontozási rendszerén alapult. Minden helyes választ egy ponttal, minden helytelen választ nulla ponttal értékeltek. Ezt követően két összegző mutatót építettek ki minden résztvevő számára; a 0-tól 36-ig terjedt az egészségügyi ismeretek, és 0 és 4 között a számolási készségek értéke. Korábbi tanulmányokban szereplő javaslatok szerint az egészségügyi műveltséget három osztályba sorolták; nem megfelelő (0-16), marginális (17-22) és megfelelő (23-36) egészségügyi ismeretek. Az egészségműveltséggel kapcsolatos mérések érvényességének tesztelése érdekében figyelembe vettek bizonyos előrejelzőket, mint például az egészségi állapotot, a krónikus állapotot és más szociodemográfiai változókat. Az összes adatot SPSS (19-es verzió) segítségével elemezték.

3. Eredmények

3.1. Olvasási megértés és számolási eredmények mindhárom nyelv esetében jó belső konzisztenciát mutatott. A Cronbach alfa a német nyelvű változat esetében 0.73, az olasz nyelvű változat esetében 0.88, a francia nyelvű változatestében pedig 0.61 volt. A számolási szakasz szintén jó belső konzisztenciával bír az olasz (Cronbach a = 0.62) és a francia változatban (Cronbach a = 0.80) is, azonban a német változatban nem (Cronbach a = 0.33).

Az eredmények azt mutatják, hogy az olaszul beszélő résztvevők között fordul elő a legnagyobb arányban az egészségügy nem megfelelő szintű ismerete, őket követik a francia résztvevők. A németországi résztvevők között csak nagyon kis százalékban jelenik meg az egészségügyi ismeretek elégtelen színvonala.

Ezen kívül az is kiderült, hogy az olaszul és franciául beszélő személyek olvasási és számolási eredményei összefüggésben állnak egymással, azonban ez az összefüggés nem volt kiugróan magas a németül beszélők körében.

3.2. Szociális-demográfiai változók és a funkcionális egészségügyi ismeretek kapcsolata

A legtöbb korábbi tanulmány kimutatta, hogy a fiatalabb betegek magasabb szintű egészségügyi ismeretekkel rendelkeznek, mint az idősebb betegek, ezért megvizsgálták ennek kapcsolatát. Ennek érdekében a részvevőket három korcsoportra bontották: 18-45, 46-65 és >65 év. Az átlagbeli különbségeket ANOVA teszt segítségével elemezték, ami szignifikánsan eltérő olvasási és megértési képességeket mutatott mindhárom S-TOFHLA változatban, a fiatalabb résztvevők magasabb szintű egészségügyi ismeretekkel rendelkeztek, mint az idősebb résztvevők.

A korábbi tanulmányok azt állították, hogy a magasabb iskolai végzettségű emberek magasabb szintű egészségügyi ismeretekkel rendelkeznek. A jelen tanulmány eredményei azt mutatják, hogy ez igaz az S-TOFHLA német és olasz változataira is, de a francia változatra nem.

Korábbi kutatások azt is kimutatták, hogy a krónikus állapot jelenléte a funkcionális egészségműveltség magasabb szintjét eredményezi. A jelen tanulmány eredményei szintén különbséget mutatnak a funkcionális egészségügyi ismeretek szintjében a német és az olasz változatban a krónikus állapotú és anélküli válaszadók között, de a francia változatban nem voltak szignifikáns különbségek a válaszadók eredményei között e tekintetben.

A nemek közötti különbségek tekintetében a korábbi szakirodalmak ellentmondásosak voltak, jelen tanulmányban nem kaptak szignifikáns különbséget a férfiak és a nők eredményei között.

Egy lineáris regressziós modell alapján elmondható, hogy az életkor, az oktatás, a krónikus állapot és a nem 20,8% (német), 42,5% (olasz) és 9,1%-ban (francia) magyarázatot adott az egészségműveltségi szintek közötti eltérésre. Az életkor és az oktatás továbbra is összefüggésben áll az egészségügyi ismeretekkel, míg a krónikus állapot nem kapcsolódik közvetlenül az egészségügyi ismeretekhez.

4. Megbeszélés

4.1.1. S-TOFHLA pontszámok

Összességében a németül beszélő résztvevők bizonyították, hogy magasabb szintű funkcionális egészségügyi ismeretekkel rendelkeznek, mint franciaul és olaszul beszélő társaik. Lehetséges, hogy ez a francia és az olasz nyelvterületen élő orvosok és a páciensek közötti kulturális különbségek eredménye, amelyben a páciens bízik az orvos döntéseiben a kezeléssel és gyógyszerekkel kapcsolatban, míg a német nyelvű résztvevők inkább szeretnének részt venni a döntéshozatali folyamatban. Ugyanakkor több kutatásra van szükség a feltételezés megerősítéséhez.

4.1.2. Kor

Az egyik legfontosabb érvényesítési kritérium az egészségműveltség szintje és az életkor közötti kapcsolat. Számos tanulmány kimutatta, hogy a funkcionális egészségműveltség az életkor növekedésével csökken. Mindhárom S-TOFHLA változat eredménye összhangban van ezekkel a vizsgálatokkal. Azonban annak ellenére, hogy a funkcionális egészségműveltség az életkorral együtt csökken, a német és a francia változatban a legidősebb korcsoportban résztvevők még mindig meglehetősen magas szintű egészségügyi ismeretekkel rendelkeztek.

4.1.3. Oktatás

Továbbá megvizsgálták az elért iskolai végzettség és az egészségügyi műveltség közötti kapcsolatot, mivel kimutatták, hogy az oktatás jó előrejelzője az egészségtudatosságnak. A német és az olasz változatban az iskolázottság és az egészségügyi ismeretek között igen erős kapcsolatokat találtak, de a francia változatban nem. Ez azonban a francia résztvevők számát/arányát figyelembe véve nem biztos, hogy hiteles mérésnek tekinthető.

4.1.4. Krónikus állapot

A krónikus állapot jelenléte vagy hiánya bizonyítottan jó előrejelzője az emberek egészségtudatosságának. A tanulmány eredményei alátámasztják ezt a megállapítást a német és olasz változatoknál, de a francia változatban nem. Feltételezik, hogy az emberek egészségtudás-készségeket szereznek, ha egészségügyi problémájuk van, de kimutatták, hogy a francia nyelvű svájciak kevésbé aktív szerepet játszanak az egészségügyi döntésekben, teherként élik meg az ezekkel az ügyekkel való foglalkozást. Mivel a svájci-franciák kevesebbet vesznek részt az orvosi tevékenységben, kevésbé tanulnak, következésképpen nincsenek különbségek krónikus állapotú és az egészséges személyek között.

4.1.5. Nem

A nemek közötti különbségek terén eltérő eredmények mutatkoznak a korábbi kutatások során. Jelen tanulmányban nem mutatkoznak különbségek az egészségműveltség terén a férfi és női résztvevők között egyik változat esetében sem.

4.2. Következtetések és korlátozások

A jelen tanulmány eredményei azt mutatják, hogy a standardizált fordítási technikák alkalmazása lehetővé teszi a kutatók számára, hogy érvényes változatokat készítsenek az S-TOFHLA-ból. Ha azonban a kulturális különbségeket nem veszik figyelembe (pl. általános felsőoktatási szintek, krónikus állapotok, általános egészségügyi viselkedés vagy nemzeti egészségbiztosítási kötelezettségek), akkor a vizsgálat érvényessége és megbízhatósága romlik. Továbbá statisztikailag nem szignifikáns eredményeket találtak a francia nyelvű résztvevők körében, valószínűleg a viszonylag kisebb mintanagyság miatt.

Az S-TOFHLA német és francia változatai túlságosan egyszerűnek tűntek a vizsgálati személyek számára, kicsi volt a szórás, tehát ez a felmérés csak a magas és nagyon alacsony egészségügyi ismeretekkel rendelkező embereket különbözteti meg. A résztvevők több, mint 80%-a rendelkezett magas szintű egészségtudatossággal, és csak kevés résztvevő rendelkezett alacsony iskolai végzettséggel.

4.3. A vizsgálat következményei

Az egészségügyi ismeretekkel kapcsolatos további kutatások érdekében az olasz változat egy érvényes és megbízható változatnak tekinthető. Annak érdekében, hogy megbízhatóbb eredményeket érjünk el a német és a francia nyelvű népesség körében, azt javasolják, hogy a nyelvi régiók közötti kulturális különbségeket figyelembe kell venni, és az S-TOFHLA-t ennek megfelelően kell korrigálni. Ez lehetővé tenné a szomszédos országokban (Ausztriában, Németországban és Franciaországban) az egészségügyi ismeretek megismerését és további vizsgálatát.