Jutalomkésleltetés  e-cigaretta  használók,  jelenlegi  és  leszokott  dohányosok  esetében

Weidberg, S., González-Roz, A., & Secades-Villa, R. (2017). Delay discounting in e-cigarette users, current and former smokers. International Journal of Clinical and Health Psychology, 17(1), 20-27.

Készítette: Márki Anett Neszta

Absztrakt

Bár az elektromos vagy e-cigarettákat egyre inkább használják a dohányból készült cigaretták alternatívájaként, csak néhány vizsgálat kutatta az e-cigaretta használatával összefüggő pszichológiai faktorokat. Előzetes vizsgálatok, a szociodemografikus és dohányzáshoz köthető jellemzőkkel foglalkoztak. A tanulmány fő célja az volt, hogy az impulzivitás szintjét összehasonlítsa a résztvevők 4 csoportja között: jelenlegi e-cigaretta használók, akik korábban dohányoztak, jelenleg dohányzók, korábban dohányosok és kontrol személyek. Módszer: A 136 fős minta egy számítógépes jutalomkésleltető feladatot oldott meg hipotetikus pénzekkel. Eredmények: A jutalom késleltetett leértékelése nagyobb volt e-cigarettázók körében, mint a korábban dohányzók esetében. Az e-cigaretta használóknál volt egy középes értékű leszámítolás, a dohányzókhoz és a kontrol személyekhez képest. Ráadásul, a jutalomkésleltetés (leértékelés) szignifikánsan nagyobb volt a jelenleg dohányzók körében a korábban dohányosokkal és a kontroll személyekkel összehasonlítva. Következtetések: Az eredmények kiterjesztik a jutalomkésleltetéssel kapcsolatos korábbi kutatásokat azáltal, hogy bizonyítékot szolgáltat az impulzivitás szintjére a jelenlegi e-cigaretta felhasználók körében.

Bevezetés

Az elektronikus cigaretták vagy e-cigaretták akkumulátor által működő készülékek, melyeket a dohányzás kevésbé káros alternatívájaként reklámoznak. Úgy tervezték, hogy utánozza a hagyományos cigarettákat, lehetővé téve így a használók számára, hogy egy propilénglikolt, növényi glicerint, aromákat és adott esetben nikotint tartalmazó folyékony oldatot párologtassanak. Növekvő népszerűség ellenére a közegészségügyi hatóságok kevés bizonyítékról számoltak be a biztonságát és hatékonyságát illetően. Az e-cigarettákra és a dohányzás abbahagyására fókuszáló vizsgálatok vegyes eredményeket hoztak. Míg néhány tanulmány szerint az e-cigaretta hatékony lehet a dohány absztinencia támogatásában, addig mások nem találtak ilyen összefüggést. Egyre több vizsgálat foglalkozik az e-cigaretta használattal kapcsolatos jellemzőkkel, többségük a szociodemografikus és dohányzással összefüggő vonásokra fókuszál. Bizonyos jellemzők, mint például a férfi nem, korábbi vagy jelenlegi dohányzás vagy a magasabb iskolázottság összefüggésbe hozhatók az e-cigaretta használattal. Kevesebbet tudunk azonban az olyan pszichológiai jellemzőkről, mint az impulzivitás e-cigarettázók körében. Az impulzivitás a dohányzásba való visszaesés erős prediktorának mutatkozik, így szintjének megállapítása segíthet felismerni azon egyéneket, akiknek nehezebb fenntartani a dohány absztinenciát és nagyobb valószínűséggel használják szimultán a dohányt és e-cigarettát. Habár hagyományosan ezt a konstruktumot önbevallásos kérdőívekkel mérték, egy széles körben elterjedt viselkedéses vizsgálati módszer a jutalomkésleltetés. Ez az impulzivitásindex leírja egy megerősítő leértékelését a késleltetett hozzájutás függvényében. A dohányzók a kontrol személyekkel összehasonlítva magasabb jutalomkésleltetést mutatnak. A konstruktum a dohányzás kezdetével, fenntartásával, súlyosságával és a visszaeséssel is összefügg. Nem tudjuk, hogy különbözik-e e-cigaretta használóknál, korábbi vagy jelenlegi dohányzóknál a jutalomkésleltetés

Módszer

Résztvevők

A résztvevőket a sajtóban és a szórólapokban hirdetések révén toborozták. Az e-cigaretta használókat vaper fórumokon és asturiai (Spanyolország) e-cigaretta üzletekben kitett szórólapokkal keresték meg.  A vizsgálat résztvevői: 1, 28 e-cigaretta használó; 2, 40 kontrol személy; 3, 40 dohányos és 4, 28 leszokott dohányos. Kizáró ok volt a 18 év alatti kor, illetve bármilyen kognitív károsodás, amely akadályozta volna a jutalomkésleltető feladat végrehajtását. A részvétel feltétele az e-cigarettázók körében bármilyen e-cigaretta 30 napos, napi szintű használatának önbevallása volt. Az érdeklődő résztvevőket telefonon kérdezték a fentiekről. Azért, hogy információt szerezzenek a vizeletképződés és a légzési szénmonoxid mennyiségéről, csak az asturiai résztvevőket hívták személyes interjúra. Az e-cigaretta használókat arra kérték, hozzák el az interjúra készüléküket és a jelenleg használt e-folyadékukat. A dohányzás kritériuma napi 10 vagy több cigaretta elszívása volt a múlt évben, és a nikotin dependencia diagnosztikus kritériumainak kimerítése a DSM-4 alapján. Korábbi dohányosok és e-cigaretta használók bekerülhettek, ha absztinenciáról számoltak be és a légzési CO szintjük kisebb volt, mint 10 egység per millió (ppm). A kontrol személyek nem dohányoztak jelenleg és 100 vagy annál kevesebb cigarettát szívtak el életükben.

Eszközök és eljárás

A résztvevők szociodemografikus és dohányzással összefüggő adatait személyes interjúkon vették fel. A dohányzók kitöltötték a Fagerström Test for Nico-tine Dependence (FTND) és a Nicotine Dependence Syndrome Scale (NDSS) kérdőíveket. A dohányosok és az e-cigaretta használók biokémiai méréseken vettek részt, ahol a légzési CO szintet és a vizelet kotinin szintjét nézték. A jutalomkésleltető feladatot minden résztvevő laptopon kapta meg. Bár elmondták neki, hogy nem kapják meg a látott pénzösszegeket, arra kérték őket úgy válaszoljanak, mintha valós döntésekről lenne szó. A résztvevők többféle választási lehetőséget kaptak attól kezdve, hogy névlegesen kapnak 1000 €-t meghatározott idő után vagy különböző pénzösszegeket kapnak azonnal összeg-beállító eljárással (adjusting-amount procedure). A késleltetés mértéke egy nap, egy hét, egy hónap, 6 hónap, 1 év, 5 év és 25 év volt. Az azonnali pénzösszeg értéke 5 € és 1000 €- között változott 5 €-s növekedéssel, amit egy titrálós eljárással állítottak be, amely a résztvevők válaszai alapján kialakult közömbösségi pontra fókuszált. Ez a titrálási eljárás a legalacsonyabb és legmagasabb lehetséges limit (alapvetően 0 és 1000 €) közötti teljes tartományt véletlenszerűen 2,3 vagy 4-gyel osztotta egy köztes érték elérésének érdekében. Az azonnali választás értéke egy köztes érték volt az alsó vagy felső alatt vagy felett. Ha az azonnali érték kívül volt a 0 és 1000 €-n, akkor másik random értéket választottak. Újabb alsó és felső limitek állítottak be a résztvevő válasza alapján, szabályozva a teljes tartományt, és megismételték a titrálást. Amint a tartomány 40 €-ra vagy kevesebbre csökkent, a felső és alsó limitek átlagát vették közömbösségi pontnak, és a következő késleltetési értéket mutatták be.

Adatelemzés

A  résztvevők közömbösségi pontját Mazur (1987) hiperbolikus modelljébe illesztették be: V = A/(1 + kD). Ez a hiperbolikus egyenlet megmutatja, hogy egy bizonyos mennyiségű (A) jutalom szubjektív értékét (V) hogyan számítjuk le a késleltetés végett (D), amíg megkapnánk a jutalmat. A k szabad paraméter jelzi a görbe meredekségét, amelyen a késleltetett jutalmak leszámítolódnak. A magasabb k érték jelzi a jutalomkésleltetést és impulzivitást. Az analízist logaritmikus k értékeken hajtották végre, és még egy függő változóként bekerült a logaritmus görbe alatt érték is (AUC), mint a leszámítolás fokának indikátora. Ez 0 és 1 között változik, és a nagyobb értékek magasabb jutalomkésleltetést mutatnak. ANOVA elemzéseket hajtottak végre, hogy megnézzék, hogy a logk és AUC értékek eltérnek-e e-cigarettázók, dohányzók, leszokott dohányosok és kontrol személyek között. A post-hoc elemzéseket LSD tesztekkel végezték. A fő összehasonlítások hatásméretét ŋ²p statisztikával számították. A konfidencia szint 95 % volt és SPSS-t használtak.

Eredmények

Szignifikáns eltérés mutatkozott a 4 csoport között a jutalomkésleltetés fokában  F_logk(3,132) = 5,96, p = 0,001,  ŋ²p = 0,119; F_AUC(3,132) = 3,24, p = 0,024, ŋ²p = 0,069. A post-hoc összehasonlítások azt mutatták, hogy a dohányzók (M_logk =-2.34, SD_logk= 1.005; M_AUC =0.25, SD_AUC= 0.17) szignifikánsan nagyobb jutalomkésleltetést mutattak leszokott dohányzókkal [(M_logk=-3.15, SD_logk= 0.77; M_AUC=0.39, SD_AUC= 0.25), p_logk= <.01; p_AUC= .012] és a kontrol személyekkel összehasonlítva[(Ml_ogk =-2.97, SD_logk= 0.80; M_AUC =0.37, SD_AUC= 0.22), p_logk= .002; p_AUC= .025]. A jutalomkésleltetés e-cigarettázók körében (Mlogk =-2.57, SDlogk= 0.89; M_AUC =0.27, SD_AUC= 0.22) szignifikánsan eltért a leszokott dohányzókétól [(M_logk =-3.15, SD_logk= 0.77; M_AUC =0.39, SD_AUC= 0.25), pl_ogk= .015; p_AUC= .041]. Mindazonáltal, az e-cigaretta használók nem mutattak nagyobb jutalomkésleltetési értéket a dohányzókkal (p_logk= .294; p_AUC= .072) vagy a kontrol személyekkel (p_logk= .763; p_AUC= .080) összehasonlítva.

Diszkusszió

Három fő eredményt lehet kiemelni: (1) e-cigaretta használók több leszámítolást végeztek a késleltetéseknél, mint a leszokott dohányzók, (2) az e-cigaretta használók olyan közepes mértékű leszámítolást mutattak, amely nem különbözött a dohányzóktól és a kontrol csoporttól és (3) a cigarettázók meredekebb jutalomkésleltetési görbét mutattak a korábban dohányzókhoz és kontrol személyekhez képest.

Egy új észrevétele a vizsgálatnak, hogy az e-cigaretta használóknak nagyobb jutalomkésleltetési értékük van, mint a korábban dohányzóknak. Annak ellenére, hogy a két csoport jelenleg nem használ dohányt, a tény, hogy az e-cigarettázók nagy része magának adagolja a nikotin tartalmú e-folyadékot, megmagyarázhatja az eredményt. Összhangban van korábbi patkányvizsgálatokkal, mely szerint a nikotin expozíció megnöveli az impulzív választást azzal, hogy csökkenti a késleltetett jutalom értékét. Bár még nincsenek humán vizsgálatok, a nikotin talán növeli a jutalomkésleltetési rátákat. Ezt támogatja, hogy a nikotin önadagolása, dohánytermékek helyett nem okoz visszaesést a jutalomkésleltetésben. E-cigarettázók alacsonytól közepes szintig terjedő nikotin dependenciát mutattak, és korábbi kutatások bebizonyították, hogy a jutalomkésleltetési ráták pozitív összefüggést mutatnak a napi nikotinfogyasztással.

Az e-cigaretta használók jutalomkésleltetési eredményei a dohányzók és a kontroll személyek között helyezkedett el. Ennek több magyarázata lehet. Először is, az egészségtelen viselkedések, mint a dohányzás pozitív kapcsolatban áll a jutalomkésleltetéssel. A dohányzásról való leszokás támogatja az egészséges viselkedések felvételét. Így ezek az egészséges viselkedések okozhatják a jutalomkésleltetés rátában a csökkenést. A nagyobb jutalomkésleltetést korábban összefüggésbe hozták a nagyobb mennyiségű cigarettafogyasztással és nikotin dependenciával a dohányzók körében. Így az alacsonyabb nikotin-dependencia is megmagyarázhatja az eredményeket.

Ráadásul, a jelen vizsgálat támogatja a korábbi eredményeket, hogy a késleltetett jutalmak gyorsabban veszítenek értékükből dohányzóknál, mint a leszokott dohányosoknál és a kontrol személyeknél. Ennek hátterében a cigaretta által az agy jutalmazó központjában okozott változások állhatnak.  Illetve az addikciók versenyző idegrendszeri hipotézise is magyarázatot adhat.

Limitációk

Kevés számú e-cigaretta használó a vizsgálatban, amely keresztmetszeti vizsgálat révén, nem alkalmas ok-okozati kijelentésekre. A nem valódi, hipotetikus pénzösszegek befolyásolhatták az eredményeket. Ráadásul ennek mentén, már születtek eltérő eredmények korábban.