Kvalitatív vizsgálat: miért sikertelenek az oltásra felszólító üzenetek?

Masaryk, R., & Hatoková, M. (2017). Qualitative inquiry into reasons why vaccination messages fail. Journal of Health Psychology, 22(14), 1880–1888. https://doi.org/10.1177/1359105316656770

Az összefoglalót készítette: Halász Zsófia

Absztrakt

A gyermekek beoltásának visszautasítása növekvő tendenciát mutat, mely aggodalomra ad okot. A hatóságok oltást támogató kísérletei sokszor bizonyulnak sikertelennek vagy akár kontra produktívnak. E kutatás célja az volt, hogy feltárják a szülők hogyan észlelnek 4 üzenetet, melyet az oltások támogatására használnak. 8 vizsgálati csoportban (N=73) mutattak be a résztvevőknek üzeneteket, majd megkérték őket, hogy értékeljék azokat. Ezt követően tematikus analízissel azonosították azokat a jellegzetességeket, melyeket a résztvevők a legfontosabbnak tartottak. Ezen üzenetek nem kétértelműek vagy homályosak, kiegyensúlyozottak, nem arra koncentrálnak, hogy az oltások által megelőzhető betegségek negatív hatásait ismételgessék, valamint tényekhez kapcsolódnak.

Bevezetés

A gyermekek beoltásának visszautasítása hatalmas közegészségügyi probléma. A közép-európai országoknak egy paradigma-váltással kellett szembenézniük a közelmúltban. A szocializmus idején az oltások kötelezőek voltak, nem képezték vita tárgyát. Társadalmi változások, mint az individualizmus megjelenése, a betegek autonómiáját támogató globális tendencia- és közös döntéshozatal vezetett a gyermekek beoltásával kapcsolatos megnövekedett ellenálláshoz. Úgy tűnik, hogy az egyik oka az oltások alacsony arányának az oltás ellenes csoportok hatékony kampánya. A beoltottak számának magas aránya létfontosságú közegészségügyi prioritás. E mellett szólhat például, hogy amikor többen utasítják el a kanyaró elleni védőoltást megnövekedik a kanyaróban szenvedők száma. A közegészségügyi hatóságok próbálják ezen védőoltás ellenes üzeneteket ellensúlyozni saját kampányaikkal, de ahogy azt több tanulmány is kimutatta nem csak hogy nem működnek ezek az intervenciók, de néha még kontra produktívak is. Nyhan és mtsai (2014) 4 intervenciót teszteltek (autizmus korrekció, betegség kockázat, betegség narratíva és betegség kép), melyek közül egyik sem növelte a szülők szándékát egy jövőbeni gyermek beoltására.. A szerzők ezt elsődlegesen azzal indokolták, hogy az üzenetek, az oltással kapcsolatos egyéb aggodalmakat juttatnak észbe. Azok az egészség narratívák, melyek félelmet keltenek kevésbé hatékonyak a hiedelmek és attitűdök megváltoztatásában. Horn és mtsai. (2015) hasonló következtetésre jutottak e 4 intervenció vizsgálata során, mégis azt állítják, hogy a szülők attitűdje befolyásolható lehet, ha a fertőző betegségek veszélyeire fókuszálunk. A fenti tanulmányok egyike sem vizsgálta meg mélyebben, hogy ezen üzenetek miért nem hatékonyak és, hogy a célcsoportok hogyan néznek ezekre az üzenetekre. Ebben a tanulmányban a szerzők célja az volt, hogy megvizsgálják a célcsoport hogyan látja ezeket az üzeneteket és, hogy megállapítsák pontosan melyik részük  miatt nem hatékonyak.

Módszer

A szerzők célja az volt, hogy feltárják hogyan értik a szülők ezeket az üzeneteket. Kvalitatív módszert használva részletes maagyarázatot próbálnak adni arra a kérdésre, hogy miért nem sikerül az üzeneteknek meggyőzni a szülőket gyermekeik beoltására.

Résztvevők: 2 csoport vett részt a kutatásban. Az I-es csoport (Tanuló csoport) nő egyetemi hallgatókból állt (N=39), akiket 4 fókuszcsoportba osztottak be. Mind fehér, szlovák állampolgár és egyiküknek sincs gyermeke. A résztvevők többsége a fővárosból származott. A II-es csoport (Anyák csoport) olyan anyákat tartalmazott,akiknek legalább középfokú végzettségük volt (N=34), szintén 4 csoportba választották szét őket. Mindannyian szlovák állampolgárok, mindegyiküknek van gyermeke, aki elmúlt annyi idős, amikor meg kell kapnia az első oltását, de 5 évesnél nem idősebb. Az összes résztvevőből 27-en nyilatkozták magukról, hogy támogatják az oltásokat és 7 nyilatkozta, hogy oltásellenes. Szlovákiában az oltások hozzáférhetők és kötelezők. Akár pénzbüntetést is vonhat maga után, ha valaki nem oltatja be gyermekét.

Eszközök

A résztvevőknek bemutatták a 4, eredeti kutatásban is szereplő intervenciós módszert, melyek a következők:

Autizmus korrekció: egy rövid szöveg, mely elmagyarázza, hogy bár néhány szülő talán aggódik amiatt, hogy az oltás autizmust okoz, számos tudományos kutatás  nem talált kapcsolatot a kanyaró, mumpsz és rubeola (MMR) oltóanyag és az autizmus között. A szöveg tartalmaz hivatkozást három 2002 és 2008 között megjelent tanulmányra, melyek egyike sem talált kapcsolatot az autizmus és a vakcina között.

Betegség kockázat: egy rövid szöveg, amely a három beteg súlyosságát magyarázza el, ami ellen az MMR oltást adják, valamint az MMR tüneteit is tartalmazza. A szöveg elmagyarázza, hogy az MMR oltás megelőzheti ezen betegségek kialakulását, a legtöbb gyermek, aki megkapja az oltást nem kapja el ezen betegségeket, valamint sok gyermek betegedhet meg, ha abbahagyjuk a védőoltások alkalmazását.

Betegség narratíva: egy rövid történet Megan Campbell 10 hónapos fiáról, aki az életéért küzdött miután elkapta a rubeolát. A szöveg tartalmaz egy idézetet az anyától, aki azt állítja, hogy a fia akkor volt kitéve a rubeolának, amikor egy másik anya beteg gyermekét az orvosi rendelőjükbe vitte.

Betegség képek: ez az üzenet azt állítja, hogy minden gyermeket be kellene oltani, ezek súlyos betegségek és, hogy az  Egyesült Államokban soha nem láttak olyan gyermeket, akinek ilyen típusú betegsége lett volna. Ezt követi három kép, melyek mindegyikén egy-egy beteg gyerek szerepel, akik az MMR védőoltást tartalmazó három betegség valamelyikében szenvednek.

A 4 üzenet az MMR elleni védőoltásra koncentrált, mivel az eredeti kutatások tárgyát ez a védőoltás képezte, jelen kutatásban azonban más betegségeket  és a gyermekek beoltását általánosságban is vizsgálták.

Eljárás

Fókuszcsoportokban történt a kísérlet. Megkérték a résztvevőket, hogy olvassák el az első üzenetet, majd egyénileg jelöljenek meg értékeket, ami azt mutatja, hogy mennyire gondolták érthetőnek és meggyőzőnek az üzenetet. Ezt követően csoportban kellett kifejteniük véleményüket és érdemi vitában részt venniük, megindokolva álláspontjukat. Ezt az eljárást alkalmazták a következő három üzenettel is.

Eredmények

Tematikus analízist alkalmaztak. A felvételeket legépelték és ellenőrizték pontosságukat. Kódolást alkalmaztak, hogy a fő témákat azonosítani tudják. Az adatokat külön kódolták, majd az esetleges eltérésekben megegyezésre jutottak, mellyel egy kódkönyvet kaptak. A résztvevők a két csoportban nem különböztek egymástól azt leszámítva, hogy míg az anyák saját tapasztalatuk alapján indokolták álláspontjukat, addig a diákok környezetükben lévő példák alapján érveltek.

Először is azt kellett értékelni a résztvevőknek, hogy az üzenetek mennyire voltak érthetőek és mennyire találták meggyőzőnek őket. Mind a négy kérdést érthetőnek találták (M=1.6; 1=kitűnő és 5=nem megfelelő), azonban a meggyőző ereje az üzeneteknek sokkal negatívabb volt (M=3.05 ugyan azon skálán).

Autizmus korrekció: az üzenet nem tartalmaz elég információt. Több részletet, diagramot, idézetet várnának, illetve frissebb kutatási eredményeket, különösen azok a résztvevők, akik hasonló területen dolgoznak. Továbbá egyoldalúnak találták az információt, csak az autizmusra vonatkozott, egyéb mellékhatásokat nem említett. A résztvevők úgy gondolták, hogy a bemutatott tanulmányokat a gyógyszergyártó cégek választották abból a célból, hogy saját érdeküket érvényesíteni tudják. Az írók túlságosan próbálkoznak a meggyőzéssel, manipulatív szándék vezérli őket. A szöveg nem szolgáltatott okokat az oltás mellett.

Betegség kockázat: túlegyszerűsít. A résztvevők a "legtöbb" szó használatát kérdőjelezték meg (A legtöbb gyermek, aki megkapja a védőoltást nem fertőződik meg), mivel szerintük nem igazságos így túlegyszerűsíteni és azt sem lehet megállapítani, hogy ez a "legtöbb" a gyermekek 60 vagy 99 százalékát jelenti-e. A résztvevők több részletet igényeltek volna. A szerzők szándéka túl nyilvánvaló volt szerintük, általánosságban félelemkeltési eszközként tekintettek az üzenetre.

Betegség narratíva: nem volt észlelhető összefüggése az oltással. A legtöbb résztvevő nem értette, hogy egy történet egy gyermekről, aki súlyos betegséggel küzd, melyet meg lehetne előzni védőoltással, hogyan kapcsolódik az oltásokhoz. Mi több az üzenet nem ad explicit javaslatot az oltásra vonatkozóan. Érzelmi zsarolásnak, túl művinek és hiteltelennek tartották a történetet. Hidegvérű kísérletnek tekintették, melynek célja hogy manipulálja őket. Ez csak egy történet, ami nem bizonyít semmit. Nem értették, hogy miért kellene általánosítaniuk a példa alapján. Nem volt egyértelmű számukra, hogy ez hogyan függ össze a védőoltással. Sőt egy nem szándékos hatása is volt a történetnek, mi szerint a gyermek nem fertőződött volna meg, ha nem megy orvoshoz, ezért szerintük az egészségügynek kellene felelősséget vállalnia és nem a szülőknek, akik elutasítják gyermekük beoltását.

Betegség képek: érzelmi zsarolásnak értékelték őket. Nem tartalmaznak tényeket. Nem tetszett a résztvevőknek, hogy a képeknek magukért kellene beszélniük. A képek eredete bizonytalan. Már nem sokkolja őket, mert annyi ehhez hasonló képet láttak.

Diszkusszió

Úgy tűnik, hogy a legtöbb szülő nem érti miért van szükség az oltásokra, a szakemberek pedig nem tudják őket meggyőzni. Azonban a legfontosabb szempont úgy tűnik, hogy a bizalom hiánya azok felé akik az üzenetet közvetítik. A résztvevők gyanakvóak voltak az üzenetek szándékával kapcsolatban Gyakran feltételezik, hogy az oltásellenes csoportok létezése van negatív hatással az oltások számára. Azonban alapvető különbség van az oltás ellenes és oltás mellett szóló csoportok kommunikációjában. Az oltás ellenes üzenetek arra kérik olvasóikat, hogy ügyeljenek rá, hogy ne manipulálják őket, olyan pozitív értékekre összpontosítanak, mint a szabadság vagy épp segítenek olyan összefüggésekre rávilágítani, mint a gyógyszer és a gyógyszeripar. Ezzel az egyént olyan helyzetbe hozzák, ahol erősnek érezheti magát. Ezzel szemben az oltást támogató üzeneteket manipulálónak találják, atyáskodónak, leereszkedőnek.

Az oltásokat támogató üzeneteknek sokkal kiegyensúlyozottabbaknak kellene lenniük. Nem szabadna, hogy az oltással megelőzhető betegségek negatív következményeit ismételgessék. Mindaz oltás előnyeiről és mellékhatásairól is kellene beszélniük. A fő üzenet mellett mindig kellene tartalmazniuk bizonyítékokat. Az oltásra való felszólításnak egyértelműnek kellene lennie. Talán a legfontosabb szempont pedig, hogy a célközönség úgy érezze kezében van a döntés.