Specifikus ártalomcsökkentő  stratégiák MDMA/ ecstasy használók részvételével az  Egyesült Államokban és az  Egyesült Királyágban

Davis, A. K. & Rosenberg, H. (2017). Specific harm reduction strategies employed by 3,4methylenedioxymethamphetmine/ ecstasy users in the United States and the United Kingdom. Drug Science, Policy and Law, 3,  1–8

Az összefoglalót készítette: Déri Melinda

Absztrakt

Mind a szabadidős, mind a problémás 3,4-metilén-dioximetamfetamin (MDMA) / ecstasy használók számára hasznos lehet az ártalomcsökkentő beavatkozások alkalmazása, amelyek célja az egészség megőrzése és a negatív következmények megelőzése. Annak eldöntésére, hogy megtudjuk, változott-e az ecstasy használat az intervenciók hatására a lakhelytől és a használat gyakoriságától függően, internetes felméréseket használtunk. A vizsgálatban 104 amerikai és 80 brit szerhasználó vett részt, a kevésbé gyakoritól a gyakori használókig. A szerhasználat során két hónapon keresztül 19 saját kezdeményezésű ártalomcsökkentő stratégiát alkalmaztak. Számos jelentős különbség ellenére a résztvevők legalább 75%-a használt 19-ből 11 stratégiát legalább egy alkalommal a 2 hónapos vizsgálat során, függetlenül a lakhelytől és a használat gyakoriságától. A ritkábban alkalmazott stratégiák közül sok nem alkalmazható minden ecstasy használatkor. Azonban, mivel az ecstasy minősége nem ismert, így nagyon fontos, hogy minden alkalommal teszteljük a benne lévő MDMA, egyéb stimulánsok és esetlegesen káros szerek jelenlétét, lakhelytől és a használat gyakoriságától függetlenül.

Elméleti háttér

A 3,4-methylenedioxymethamphetmine (MDMA), gyakori nevén “ecstasy”, vagy „molly” egy milliók által használt szer, szerte a világon. Az MDMA használatát a fogyasztás kívánatos eredményei vezérlik, beleértve a megnövekedett energia szintet, szociabilitást, önbizalom érzést, stressz csökkenését, fokozott szexualitást, pozitív hangulatot és a szubjektív jóllétet. Ugyanakkor sokan beszámolnak akut és késleltetett negatív hatásokról, mint például a dehidratáltság, túlforrósodás, heves szívdobogás, hányinger, fogcsikorgatás, szédülés, izomfájdalom, alvásképtelenség, kimerültség, zavarodottság, szorongás, depresszió és memória problémák. Tekintve az MDMA fogyasztása által okozott lehetséges következményeket és mellékhatásokat, különös figyelemmel arra, hogy több, akár káros vegyületet tartalmazó szert adnak el ecstasy néven, mind a rekreációs, mind a problémás használók körében hasznos volna az ártalomcsökkentő stratégiák használata. Ilyen saját kezdeményezésű ártalomcsökkentő stratégia például az MDMA fogyasztásával egy időben történő egyéb szerek használatának minimalizálása, a hidratálás, egy megbízható barát jelenléte negatív érzelmek, vagy gondolatok esetén, az adott alkalommal egyszerre elfogyasztott mennyiség csökkentése, tesztelő eszköz alkalmazása, online adatbázisokban tájékozódás az adott ecstasy összetételéről, illetve vitaminok, antioxidánsok, vagy 5-hydroxytryptophan fogyasztása ecstasy használat előtt és után. Mindezek az ártalomcsökkentő stratégiák képesek csökkenteni az ecstasy fogyasztásával járó károkat, azonban fontos tudni, hogy a használat gyakorisága nagyban befolyásolja azt, hogy az adott személy hogyan tekint ennek jelentőségére. A nem annyira gyakori fogyasztók kevésbé érzik magukat veszélyben, ezáltal kevésbé alkalmazzák az ártalomcsökkentő stratégiákat, míg a gyakori fogyasztók nagyobb hangsúlyt fektetnek rá. Ezenkívül az ilyen stratégiákat alkalmazó felhasználók aránya országonként változhat, tekintve, hogy az Egyesült Királyságban szélesebb körben elfogadott az ártalomcsökkentés, mint az Egyesült Államokban.

Módszerek és eszközök

Az ecstasy-specifikus ártalomcsökkentési stratégiák későbbi használatával foglalkozó prospektív tanulmány részeként két különálló mintát vettünk fel. Az adatgyűjtés mindkét hullámában a potenciális résztvevőket célzott webes felhívásokkal gyűjtöttük Facebookon és egyéb honlapokon, mint például reddit.com, pillreports.com, bluelight.org és dancesafe.org. A kutatást a Survey Gizmo felületén végeztük, ahol alapos tájékoztatás után a résztvevők attitűdjét vizsgáltuk az ártalomcsökkentő programmal kapcsolatban. Két hónappal később e-mailben vettük fel a kapcsolatot a résztvevőkkel, hogy megtudjuk hány alkalommal fogyasztottak ecstasyt a kutatás kezdete óta, illetve, hogy hány alkalomkor használták mind a 19 ártalomcsökkentő stratégiát. A részvétel ösztönzésére $5.00-t adományoztunk résztvevőnként a bluelight.org, ártalomcsökkentéssel foglalkozó oldalnak, illetve az utánkövetéses vizsgálat résztvevőinek Starbucks kupont ajánlottunk fel $10.00 értékben. A teljes kutatásban résztvevők száma 184 fő volt.

Az alapvizsgálat során az „Ecstasy és szerhasználati előtörténet” kérdőívet és demográfiai kérdőívet vettünk fel, melyekben többek között az elmúlt 3 hónapban történt ecstasy és egyéb szerhasználat gyakoriságáról kérdeztük. Az utánkövetéses vizsgálatban felvettük az „Ecstasy ártalomcsökkentő stratégiák” kérdőívet, amelyben rákérdeztünk arra, hogy a személy hány alkalommal használta mind a 19 ártalomcsökkentő stratégiát, illetve egy kérdőívet, mely arra kérdezett rá, hogy hányszor fogyasztott ecstasyt az elmúlt két hónapban.

Eredmények

A résztvevők nemüket tekintve főként férfiak voltak (US 72%; UK 85%), életkoruk 71%-ban 18-24 év közötti. Körülbelül mindkét minta 50%-a havonta legalább egy alkalommal fogyasztott ecstasyt, illetve kicsivel több, mint 50% élete során 20, vagy annál több alkalommal. A vizsgált személyek nagy százalékban fogyasztottak emellett alkoholt (US 93%; UK 96%) és cannabist (US 84%; UK 80%). A 19 ártalomcsökkentő stratégia közül 11-et legalább 75%-90%-ban alkalmaztak a résztvevők, lakhelytől és a szerhasználat gyakoriságától függetlenül. A legkevésbé népszerű 5 stratégiát a gyakori szerhasználó amerikai személyek nagyobb arányban alkalmazták, mint a gyakori szerhasználó britek. Ilyen például a szer tesztelése és a használat előtti és utáni vitaminszedés. Mindemellett a kevésbé gyakori brit szerhasználók többször alkalmazták az összetétel tesztelését, mint a gyakori brit szerhasználók, akik viszont nagyobb arányban tartottak chill-out szünetet. Ezenkívül a kevésbé gyakori amerikai szerhasználók többször nyújtották izmaikat, mint a kevésbé gyakori brit szerhasználók. Egy nyílt kérdésre válaszolva új ártalomcsökkentő módszereket is javasoltak a résztvevők, mint például limitált számú dózis, használat kizárólag adott helyeken, egészséges diéta, testmozgás, pihenőnap beiktatása szerhasználat után és rágózás.

Diszkusszió

Tehát azt találtuk, hogy a rekreációs ecstasy használók az ártalomcsökkentő stratégiák széles skáláját alkalmazták a lehetséges káros hatások elkerülésére. A résztvevők körülbelül 90%-a alkalmazott a 19-ből 11 ártalomcsökkentő stratégiát, lakhelyre és a használat gyakoriságára való tekintet nélkül. A várakozásokkal ellentétben csak kis eltérés volt a kevésbé gyakori és a gyakori szerhasználók ártalomcsökkentéshez való viszonya között. Lehetséges, hogy a kevésbé gyakori szerhasználók már önmagában a ritkább használatot, mint ártalomcsökkentést használják és ugyanannyira fontosnak tartják az ártalomcsökkentést, mint a gyakori szerhasználók. Szintén elenyésző különbséget találtunk a brit és amerikai vizsgálati személyek arányában, akik mind a 19 stratégiát használták. Annak ellenére, hogy az ártalomcsökkentés jobban elfogadott a brit szakemberek között, mint az amerikaiaknál, mégis úgy tűnik, hogy az amerikaiak is hasonlóan értékesnek gondolják azt, mely valószínűleg az internet nemzeteken átívelő hatásának köszönhető.

A jelen kutatás eredményeinél érdemes figyelembe venni a módszer korlátait, mint például azt, hogy a toborzás és az adatfelvétel az interneten történt. Lehetséges, hogy az ártalomcsökkentési stratégiákat végrehajtó ecstasy-felhasználók aránya alacsonyabb a vizsgálatban nem résztvevő felhasználók körében. Ezen kívül lehetséges, hogy a résztvevők elmúlt 2 hónapról és a stratégiák alkalmazásáról való emlékezetét befolyásolta az ecstasy fogyasztás. Továbbá figyelembe kell venni, hogy relatív kis mintával dolgoztunk, melyet főként fiatal férfiak alkottak csupán két országból, ezért további vizsgálatokat igényel, hogy tudomásunk legyen nők és más országban élők stratégiáiról. Összességében, a kutatás korlátainak figyelembevételével megállapíthatjuk, hogy a mintánkban szereplő személyek nagy része alkalmazza az ártalomcsökkentő stratégiák egy jelentős részét. Azonban a kevésbé gyakran használt stratégiákra is érdemes figyelmet fordítani. A szer összetételének tesztelésével például még adódnak problémák. Az otthoni teszterek nem megbízhatóak, a professzionális tesztelés pedig nehezen elérhető, pedig ez az ártalomcsökkentési mód minden felhasználó számára fontos lenne, lakhelytől és a fogyasztás gyakoriságától függetlenül. Ezért javasoljuk, hogy a megelőzéssel foglalkozó szakemberek és klinikusok ösztönözzék a szer-tesztelési szolgáltatásokat.