A szülők egészséghiedelme és a HPV oltás kezdeményezése serdülő lányaiknál

Reiter, P. L. (2009). Parents’ health beliefs and HPV vaccination of their adolescent daughters. Social Science & Medicine,69, (475-480).

Készítette: Kapitány Nóra

Bevezetés

A méhnyakrák szerte elterjedt az Egyesült Államokban. Leginkább az afrikai származású amerikai nők körében és vidéken jelentkezik. A méhnyakrákot túlnyomóan a HPV vírus okozza (Schiffman and Castle, 2003), kimondottan a 16 és 18 típusú vírus. 11-12 éves korban kezdik alkalmazni a HPV elleni oltást (Markowits et al., 2007). A vakcina 70%-ban képes megelőzni a méhnyakrák kialakulását az Egyesült Államokban (Smith et al., 2007). Mégis az érintett nők esetében nagyon alacsony a kezdeményezés az oltás beadatására. Ebben közrejátszik a szülők hiedelme a vakcináról. Gyakran a kezdeményezés a szülők részéről nem fordul át cselekvésbe (Johnston and White, 2003). Az egészséghiedelem modell (Becker, 1974) a leginkább elterjedt modell az egészségmagatartás megértésére. Az észlelt rizikót, a méhnyakrák és HPV fertőzés együttjárása jelezheti. Az észlelt nyereség, hogy a vakcina csökkenti a rizikót a fertőzés és a méhnyakrák kialakulására. Az észlelt akadályok, bármilyen olyan tényezők, amik nem teszik lehetővé a beoltást. A kulcs a cselekvéshez szituatív eseményekhez köthető, mint az orvosi ajánlás. A kutatásban egy olyan női csoportra fókuszáltak, ahol gyakrabban fordul elő a betegség. Fontosnak találták meghatározni, a rasszbeli és városi/vidéki különbségeket.

Módszer

Kutatási terv

A CHIME (The Carolina HPV Immunization Measurement and Evaluation) program keretében vizsgálták a szülők döntéshozatalát, olyan területeken, ahol magasnak bizonyult az méhnyakrák előfordulása. Olyan észak-karolinai helységekben vizsgálódtak, ahol 1) gyakori volt a betörő méhnyakrák 2) 20% vagy még több volt az afrikai származású amerikai lakos 3) minimum 1500 lány alkotta a 10-18 év közötti tartományt. Random módon választottak ki 4 vidéki és egy városi helységet. Interjúztatók vették fel a kapcsolatot a szülőkkel telefonon keresztül. A női gondozók voltak előnyben, azonban ha nem voltak elérhetők, akkor a férfi gondozókkal végeztek interjút. Ha több 10-18 éves korú lány volt a családban az interjú szoftver random módon kiválasztott egyet. A szülők 10 dollárt kaptak jutalmul az interjúért.

Mérőeszközök

Oltás kezdeményezése

A szülőknek elsősorban információt nyújtottak a HPV fertőzésről és a vakcináról. Az oltás gondozói kezdeményezését kérdéssel vizsgálták. Miszerint (név) be van-e oltva a HPV vírus ellen? Erre igen, nem, vagy nem tudom válaszokkal lehetett felelni. Voltak olyan személyek, akik már mindhárom dózist megkapták, azonban a kutatók azokra a személyekre fókuszáltak, akik már egy dózisban is részesültek.

Hiedelmek

Az interjúztatók a szülők HPV vírus észlelt előfordulási gyakoriságát a következő kérdéssel mérték: 1) Amennyiben a lánya megkapta a vakcinát, mennyi az esélye, hogy ennek ellenére megbetegszik?  2) Amennyiben a lánya nem lett beoltva, mennyi az esélye, hogy megbetegszik? 1-4-ig terjedő likert-skála mentén nézték a válaszokat. A kulcsot a cselekvéshez aszerint vizsgálták, hogy a gondozók kaptak-e orvosi javaslatot, illetve, hogy bárki előfordult-e már a környezetükben ilyen betegséggel. Az észlelt károkat és a hatékonyságot a vakcinával kapcsolatban, illetve az oltási akadályokat McRee skálákkal ítélték meg. A válaszokat kódolták, miszerint a magasabb pontszámok mutatják egy  konstruktum relevanciáját. Az anticipált megbánásnál, négyfokú likert-skálát használtak. Mérték az egészségbiztosítást is a HPV vakcina tekintetében, ahol háromfokú likert- skála mentén pontoztak.

Demográfia

Vizsgálták a lányok életkorát, a szülők életkorát, rasszbeli hovatartozásukat, nemüket, házastársi állapotukat, anyagi bevételüket, iskolázottságukat és vidéki/városi lakhatásukat.

Statisztika

Bivariáns logisztikus regressziót használtak azoknál is, akik kezdeményeztek HPV oltást és azoknál is akik nem. A hiedelem komponenseket többkomponensű logisztikus regresszióval nézték, hogy vizsgálják a kapcsolat erősségét egy komponens és az oltás kezdeményezése között, miközben más komponenseket kontrolláltak. Feltáró analízissel elemezték, hogy a vidéki és városi személyek különböznek-e a vakcina kezdeményezése tekintetében.

Eredmények

889 szülő vett részt a kutatásban, ezek közül 94% nő, 70% fehér és 23% afrikai származású amerikai. A lányok 12%-a részesült mindhárom dózisban. A lányok életkora mutatott összefüggést, miszerint az idősebb lányok szüleinél szignifikánsan nagyobb volt a kezdeményezés (p < 0,001). Azonban a szülők életkora és iskolázottsága nem függött össze az oltás kezdeményezésével. A legtöbb gondozó a vakcinát mérsékelten találta hatékonynak. A szülők 29%-a nyilatkozta, hogy a családban előfordult a betegség, és csak 18%, hogy tágabb környezetében. Bivariáns analízissel azt találták, hogy azok a gondozók, akik hatékonyabbnak vélték a vakcinát vagy orvosi javaslatot kaptak a lányuk beoltatására, szignifikánsan jobban kezdeményezték az oltást (p < 0,01). A szülők kisebbnek találták a rizikót, hogy a lányuk megbetegszik méhnyakrákkal (p < 0,01). Kevésbé kezdeményeztek, ha több akadályt észleltek az oltás beadásában, vagy ha több kárt láttak a vakcinában. Illetve ha nem voltak biztosak, hogy vakcinát fedezi az egészségbiztosítás (p < 0,01). A többkomponensű analízisben gyakoribb volt azoknál a szülőknél a kezdeményezés, akik orvosi javaslatot kaptak, illetve akik úgy vélték, hogy a vakcina hatására kisebb az esély, hogy megbetegszik a lányuk. A kezdeményezés csökkent ott, ahol több volt az akadály és több kárt gondoltak az oltás beadásában, vagy nem voltak biztosak, hogy a vakcinát fedezi az egészségbiztosítás. A feltáró elemzésben, mivel az afrikai amerikaiak kisebb számban szerepeltek ezért kisebb is volt a kezdeményezés. A fehér amerikai szülők körében az orvosi javaslat, az észlelt rizikó, hogy a lányuk megbetegszik, a HPV vakcina észlelt káros hatása és az egészségbiztosítás fedezése voltak a legerősebb korrelációk az oltás kezdeményezésében. Az afrikai amerikaiaknál az orvosi javaslat, a vakcina észlelt káros hatása és az észlelt akadályok a vakcina beszerzésében bizonyultak a legerősebb korrelációknak. Mind a vidéki és városi szülőknél az orvosi javaslat, az észlelt rizikó, hogy a lányuk megbetegszik, a vakcina észlelt káros hatásai, illetve, hogy a vakcinát fedezi-e az egészségbiztosítás voltak a legerősebb korrelációk.

Diszkusszió

Sok olyan vizsgálat született, ahol a vakcina elfogadottságát nézték. Ez az első olyan kutatás, ahol az oltás kezdeményezésén van a hangsúly. A feltáró elemzésben kiderült, hogy a vakcina kezdeményezése konzisztens a rasszok és vidéki/városi emberek között, azonban a hangsúlybeli különbségek előfordulnak a csoportok között. A HPV vakcina beadását akadályozó tényezők leginkább a városiaknál korrelált a kezdeményezéssel, a vidékieknél nem érte el a szignifikáns szintet. A vizsgálat előnye, hogy sok személlyel dolgoztak és olyan területet öleltek fel, ahol nagy a rizikó a méhnyakrákra. A kutatás keresztmetszeti jellege hátrányt jelent. Csak azok a személyek kerültek be, akiknek volt telefonjuk és beszéltek angolul. Az eredmények nem általánosíthatók más helyeken élőkre. Azokra nem fordítottak figyelmet, akik mindhárom adagot megkapták, az alacsony létszámuk miatt. Sikerült olyan korrelációkra felhívni a figyelmet, amelyek segítségünkre lehetnek a jövőben. A szülők hiedelme fontos szerepet játszik a lányuk beoltatásában, ezért kell ezeket a komponenseket módosítani.