Személyiségjegyek, edukáció, testmozgás és gyerekkori  neurológiai funkciók, mint a felnőttkori elhízás független előrejelzői

Cheng, H., Furnham, A. (2013). Personality traits, education, physical exercise, and childhood neurological function as independent predictors of adult obesity. PLoS ONE 8(11): e79586. 

Készítette: Pallagi Liliána

Absztrakt

Annak vizsgálatára, hogy a személyiségjegyek, az oktatás, a testmozgás, a szülői szocioökonómiai státusz és a gyerekkori neurológiai funkciók független előrejelzői lehetnek a felnőttkori elhízásnak felnőttkorban (50 évesen), longitudinális kohorszvizsgálatot végeztek.

A minta 5921 főből áll, akik Nagy-Britanniában születtek 1958-ban. A mérési pontok 7, 11, 33, 42 és 50 éves korukban voltak.

Az elhízottak aránya a mintában 42 és 50 éves kor között 14,2%-ról 23,6%-ra nőtt. A kohorsz tagjai, akiket 7 éves korukban a tanárok általános ügyetlenséggel jellemeztek, nagyobb valószínűséggel váltak elhízottá 50 éves korukra. Ezen kívül, az iskolai végzettség, a lelkiismeretesség és extraverzió, mint személyiségdimenzió, valamint a pszichés distressz és a testmozgás mind szignifikáns kapcsolatot mutattak a felnőttkori elhízással. Az eredmények a születési súly, az apai és anyai testtömegindex (BMI), a gyerekkori BMI, a gyerekkori intelligencia és alkalmazkodási képességek kontrollálása után is szignifikánsnak bizonyultak.

A gyerekkori neurológiai funkciók, a testmozgás, az edukáció és a lelkiismeretesség, mint személyiségdimenzió tehát mind szignifikáns és független prediktorai voltak a felnőttkori elhízásnak, egyúttal magyarázatot adhatnak a jelenség egyéni variabilitására.

Elméleti bevezetés

Az elmúlt két évtizedben a gyerek- és felnőttkori elhízás a fejlett országokban járvánnyá vált. Az elhízás egészségügyi, szociális, gazdasági, oktatási és pszichés következményei egyéni és társadalmi szinten egyaránt hatnak. Néhány korábbi tanulmány fordított kapcsolatot talált az elhízás és a szocioökonómiai státusz között, de az összefüggések nem egyértelműek. Az elhízás azáltal is hatással lehet a szocioökonómiai státuszra, hogy a túlsúlyos emberek diszkriminációnak vannak kitéve a munkahelyükön és egyéb szociális helyzetekben. Az is elképzelhető, hogy a rossz társadalmi-gazdasági körülmények általánosságban vannak hatással az elhízásra és a rossz egészségi állapotra. Néhány kutatás kimutatta, hogy jelentős összefüggés van a gyerekkori súly és a felnőttkori obezitás, a szülői obezitás és a felnőttkori BMI, valamint a magzati és kisgyermekkori növekedés és a BMI között. Kimutatható a kapcsolat az elhízás és a depresszió, valamint a gyermekkori intelligencia és az étrend kontrollálása között.

Egy nemrégiben készült tanulmány kimutatta, hogy kapcsolat van néhány szegényes neurológiai funkció (rossz kézügyesség, rossz koordináció, ügyetlenség) és a felnőttkori elhízás között. A jelenlegi tanulmány ezeket az adatokat vizsgálja meg, néhány eddig elhanyagolt tényező figyelembevételével (pl: személyiségdimenziók, 50 éves kori BMI).

20 pszichológiai tanulmány metaanalízise kimutatta, hogy a lelkiismeretesség, mint személyiségdimenzió szignifikáns pozitív hatással van a hosszú élettartamra. Egy kutatócsoport eredményei szerint a magasabb neuroticizmus és extraverzió szint, alacsonyabb lelkiismeretességgel társulva, magasabb BMI pontszámhoz vezetett. A magas neuroticizmus pedig, alacsony lelkiismeretesség szinttel, nagy súlyingadozással járt.

Van egy sor távolabbi és közelebbi tényező, amik szintén hatással lehetnek az obezitásra, illetve a testtömegindexre. A szülők társadalmi osztályba tartozása befolyásolja a gyermek étkezését, oktatását és viselkedési szokásait. A születési súly és a terhesség is hatással van a későbbi fejlődésre.

Módszer

Minta

A Nationail Child Developmental Study egy multidiszciplináris longitudinális kutatás volt, amelyben 17415, 1958 márciusában született nagy-britanniai lakos vett részt. A perinatális fejlődéstől kezdve 50 éves korukig követték nyomon a résztvevőket. Az utolsó mérési pontnál a minta 79,5%-a, 9790 fő maradt a kutatásban. Jelen tanulmány elemzésében 5921 fő adatait vették figyelembe, akiknek minden eredménye rendelkezésre állt a gyerekkori neurológiai funkciókkal, a szakmai végzettséggel, személyiségjegyekkel, pszichológiai distresszel, és testmozgással kapcsolatban. Az eredeti minta lemorzsolódását követően kissé alulreprezentáltak voltak az alacsonyabb szocioökonómiai státuszú résztvevők.

Mérés

Gyerekkorban végzett mérések: A szocioökonómiai státuszt és a szülői BMI-t a gyerek születésekor rögzítették. A neurológiai funkciókat a gyerekek 7 éves korában ítélték meg a tanáraik. Mérték ezen kívül a kohorszcsoport súlyát és magasságát is, valamint a kognitív képességüket 11 éves korukban.

Felnőttkori mérések: kiszámították a felnőttkori testtömegindexet, 33 éves korukban kikérdezték a résztvevőket a legmagasabb iskolai végzettségükről. A kohorsz tagjait 33 évesen szintén kikérdezték étkezési szokásaikról. A személyiségjegyek feltérképezésére az 50 tételből álló International Personality Item Pool (IPIP) skálát használták, amely a Big Five faktorok mérését szolgálja. A pszichés distressz mértékét szintén 50 éves korban regisztrálták a Rutter Malaise Inventory segítségével.

Eredmények

Az eredmények azt mutatják, hogy a szocioökonómiai státusz, az edukáció, a lelkiismeretesség vonása, a pszichológiai zavarok és a testmozgás mind szignifikáns negatív, míg a gyermekkori neurológiai funkciók szignifikáns pozitív kapcsolatban állnak a felnőttkori obezitással. A gyermekkori gyengébb neurológiai funkciók előrejelezték az alacsonyabb iskolai végzettséget, és a rosszabb szakmai előmenetelt.

Megbeszélés

A tanulmány két különböző pszichológiai tényezőt (mentális egészség és személyiségdimenziók), neurológiai és viselkedéses (testmozgás), valamint szocioökonómiai változókat vizsgált, amik kapcsolatba hozhatók a felnőttkori elhízással. A szülők testtömegindexének, a gyerekkori testtömegindexnek, a gyerekkori intellektusnak, táplálkozásnak és viselkedéses változóknak a kontrollálásával végül azt mutatták az eredmények, hogy a gyerekkori neurológiai funkciók, a testmozgás, az edukáció és a lelkiismeretesség, mint személyiségdimenzió mind szignifikáns és független előrejelzői voltak a felnőttkori elhízásnak, ami egyúttal magyarázatot adhat a jelenség egyéni variabilitására. Tehát a rosszabb neurológiai funkció negatív hatással van az 50 éves kori elhízásra, míg a magasabb iskolai végzettség, a magasabb lelkiismeretesség szint, alacsony extraverzióval és gyakori testmozgással protektív faktor lehet azzal szemben.

A tanulmány kimutatta, hogy a gyerekkori rosszabb neurológiai funkciók hatással vannak a tanulmányi előmenetelre, ami befolyásolja a felnőttkori súlykontroll mértékét is. Ezt a tényt fontos lehet figyelembe venni az intervenciók tervezésénél, például fizikoterápiás szolgáltatásokat nyújtásával a rosszabb neurológiai mutatókkal rendelkező gyerekeknek, amivel kivédhető lenne a felnőttkori negatív hatás.

A tanulmány eredményei egyértelműen bizonyítják a lelkiismeretesség magas szintjének védő hatását. A lelkiismeretesség jobb egészséggel, magasabb jövedelemmel, stabilabb párkapcsolattal jár, mivel megbízhatósággal, felelősséggel, hatékonysággal és a kielégülés késleltetésének képességével társul. Az extraverzió vonása kedvező hatással is lehetne a testsúlyra, a magasabb fizikai aktivitás által, az eredmények szerint azonban, az extraverzióval járó spontaneitás miatt, az ilyen személyek kevésbé tudnak ellenállni a kísértéseknek az étkezés során.