A szívósság (hardiness) mint a US Army Special Forces jelöltjeinek sikerességét előrejelző tényező

Bartone, P., Roland, R. R., Picano, J. J. & Williams, T. J. (2008) Psychological Hardiness Predicts Success in US Army Special Forces Candidates. International Journal of Selection and Assessment, 16(1), 78-81.

Készítette: Móczó Szonja

ABSZTRAKT

A hadseregeken belül a Különleges Erők (Special Forces) igen felelősségteljes alakulatok, gyakran kell hatalmas nyomás alatt tevékenykedniük. Emiatt rendkívül fontos, hogy kellő körültekintéssel válasszák ki a legmegfelelőbb katonákat. A kiválasztás során nagy figyelmet kell fordítani azokra a pszichológiai faktorokra, melyek a stressz alatti rezilienciával függnek össze.

Jelen tanulmányban a US Army Special Forces alakulatba jelentkezőket vizsgálták: azok, akik sikeresen teljesítették a kiképzést, szignifikánsan magasabb szintet képviselnek a szívósság (hardiness = szívósság, ellenálló képesség, merészség) mint egyéni jellemző terén.  (A szívósság a stressz toleranciájával és a megterhelő helyzetekben való sikeres teljesítéssel kapcsolatos pszichológiai fogalom.)

ELMÉLETI BEVEZETŐ

A US Army Special Forces katonáitól elvárják, hogy hatékonyan funkcionáljanak önálló kis csoportokban és hogy gyorsan képesek legyenek alkalmazkodni a változó körülményekhez. Létfontosságú, hogy csak a legalkalmasabb személyek kerülhessenek be az alakulat tagjai közé. Ennek érdekében rendkívül nehéz kiválasztási folyamaton kell részt venniük a jelentkezőknek (pl. egy igen stresszes 4 hetes kiválasztási és értékelési folyamatban). Átlagosan a jelentkezőknek csak a 45-55%-a teljesíti sikeresen a képzést.

Egyes tanulmányok motivációs bejósló tényezőket azonosítottak a US SF katonák harctéri teljesítményében (Kilcullen, Mael, Goodwin, & Zazanis, 1999), ugyanakkor az elit csapatokba való bekerülést, a kiképzés sikeres elvégzését eddig kevéssé tudták (tudják) bejósolni (Picano, Roland, Rollins, & Williams, 2002; Picano, Williams, & Roland, 2006). Ebben a tanulmányban a szívósságot tartják a kiképzés teljesítését potenciálisan bejósló tényezőnek.

Szívósság: reziliencia, jó egészség, megfelelő teljesítmény nagy nyomás alatt (Bartone, 1999; Kobasa, 1979; Maddi & Kobasa, 1984). Akiknek magas ezen jellemző teszteken elért pontszáma, azok erős elkötelezettség érzéssel bírnak az élet és a munka iránt és aktívan részt vesznek a körülöttük zajló dolgokban, úgy vélik, kontroll alatt tudják tartani, ami velük történik (vagy legalább befolyásolni), és élvezik az új helyzeteket és kihívásokat. Nagy belső motivációval rendelkeznek, saját belső céljaikat követik.

Elméletileg ez a személyiségprofil jól illik ehhez a foglalkozáshoz: egyedül és kis csapatban is tevékenykedniük kell, meglehetősen elszigeteltek a támogató egységektől, bizonytalan környezetekben kell spontán megoldásokat találniuk váratlan kihívásokra.

HIPOTÉZISEK

(Külön konkrétan nem írják le, de nyilvánvaló.) Azok a US SF jelöltek, akik magasabb pontszámot érnek el a Dispositional Resilience Scale-en (Bartone, 1989), nagyobb valószínűséggel végzik el sikeresen a kiképzést.

MÓDSZER

DRS, Dispositional Resilience Scale (Bartone, 1989), először 45, majd 30 és 15 itemes verzióra redukálták. Kitűnő eredménnyel használták már az USA-ban katonai és nem katonai mintákon. Sinclair & Tetrick (2000) 3 faktort állapítottak meg: elköteleződés, kontroll és kihívás. Jó pszichometriai jellemzőkkel rendelkeznek a rövid változatok: Cronbach-alfa: 0,82 az egész skálára (15 itemes), Elköteleződés 0,77, Kontroll 0,68, és Kihívás 0,69 (Bartone, 1999).

A minta 1138 jelöltből állt (csak férfiak, mivel jelenleg nők nem lehetnek tagjai az alakulatnak). A 30 itemes változattal mérték fel a szívósságot, rezilienciát. A kérdőívet egy standard tesztsorozat részeként vették fel a kiképzés kezdetekor. A jelölteknek azt az információt adták, hogy a kérdőívcsomag egy átfogó értékelési folyamat részét képezi, de további részleteket nem adtak arra vonatkozóan, hogy milyen módon kerülnek felhasználásra az adatok. A kérdőívcsomag kérdései között szerepeltek demográfiai és egyéb háttérre vonatkozó kérdések, valamint néhány pszichológiai és mentális képesség teszt (Picano et al., 2002).

A 15 itemes verzió pontszámait később számolták ki, és retrospektív módon használták a kiképzés teljesítésének prediktoraként. Cronbach-alfák: 0,73 az egész skálára, alskálák: Elköteleződés: 0,66, Kontroll: 0,57, és Kihívás: 0,68. Független mintás t-próbát használtak a sikeresen teljesítők és a nem sikeresek szívósság pontszámainak összehasonlítására (a teljesítés sikeresességét a hivatalos feljegyzésekből nézték). Továbbá, logisztikus regresszióelemzést is alkalmaztak a szívósság pontszám bejósló erejének elemzésére.

EREDMÉNYEK

A jelöltek átlagéletkora: 25,41 év (SD=3,73), a legfiatalabb 19, a legidősebb pedig 41 éves volt. A „bukási” arány 44%-os volt, ami 501 főt jelent. A képzést elvégzők életkora nem különbözött a nem sikeresekétől. 1 pontos növekedés a DRS-en 3,3%-os esélyemelkedést jelent a sikeres teljesítésre.

                                                           átlag DRS-30 (szórás)            átlag DRS-15 (szórás)

sikeresen elvégzők      637                  67,53 (5,8)                              34,34 (4,1)

nem teljesítők             501                  66,09 (6,4)                              33,73 (4,5)

összes jelölt                1138                66,9 (6,1)                                34,07 (4,3)

DISZKUSSZIÓ

Összességében tehát kicsi, de szignifikáns hatása van a sikeres teljesítésre a vizsgált személyiségtényezőnek.

Korábbi vizsgálatokban a sikeres elvégzés és a személyiség között az alábbi összefüggéseket tudták megállapítani: mindössze 2 tényezőben különböztek azok, akik elvégezték és azok, akik nem: NEO–Big Five alskálák: E4–activity és A2–straightforwardness (Picano et al.,2002).

A US Navy Special Forces alakulatot vizsgálva: a kiképzést elvégzők szociálisabbak, érzelmileg stabilabbak, és szeretetreméltóbbak (likeable = szeretetreméltó, rokonszenves, kedves) (McDonald, Norton & Hodgdon, 1990). A norvég Naval Special Forces tagjainál pedig az érzelmi stabilitás segített bejósolni a sikert, és az extraverzió negatívan korrelált a sikeres teljesítménnyel (Hartmann, Sunde, Kristensen & Martinussen, 2003).

Módszertani, terjedelmi probléma: átlagosan minden jelöltnek magasabb volt a szívósság pontszáma, mint más katonai, ill. civil csoportoknak. A kiválasztási folyamat jellemzői is vezethettek megnövekedett pontszámokhoz, ami szintén nehezíti a valódi hatások detektálását.

KONKLÚZIÓ

A különleges alakulatoknál extrém magasak a követelmények, a kudarc pedig katasztrofális következményekkel járhat. Fontos tehát, hogy mindenki a neki megfelelő helyre kerüljön. Azok az egyének, akik sikeresen elvégezték a Special Forces kiképzését, szignifikánsan magasabb értéket képviselnek a szívósság személyiségtényezőben.

Az optimális teljesítmény érdekében érdemes a hadseregeknek a pozitív személyiségfaktorokat figyelembe venni, amik bejósolják a sikert extrém körülmények között – ilyen például a személyes stressz-reziliencia forrás (Ouellette, 1993).

HIVATKOZÁS

Bartone, P.T. (1989) Predictors of Stress-Related Illness in City Bus Drivers. Journal of Occupational Medicine, 3, 657–663.

Bartone, P.T. (1991) Development and Validation of a Short Hardiness Measure. Paper Presented at the American Psychological Society Annual Convention, Washington, DC.

Bartone, P.T. (1999) Hardiness Protects Against War-Related Stress in Army Reserve Forces. Consulting Psychology Journal, 51, 72–82.

Hartmann, E., Sunde, T., Kristensen, W. and Martinussen, M. (2003) Psychological Measures as Predictors of Training Performance. Journal of Personality Assessment, 80, 87–98.

Kilcullen, R.N., Mael, F.A., Goodwin, G.F. and Zazanis, M.M. (1999) Predicting U.S. Army Special Forces Field Performance. Human Performance in Extreme Environments, 4, 53–63.

Kobasa, S.C. (1979) Stressful Life Events, Personality, and Health: An inquiry into hardiness. Journal of Personality and Social Psychology, 37, 1–11.

Maddi, S.R. and Kobasa, S.C. (1984) The Hardy Executive. Homewood, IL: Dow Jones-Irwin.

McDonald, D.G., Norton, J.P. and Hodgdon, J.A. (1990) Training Success in U.S. Navy Special Forces. Aviation, Space, and Environmental Medicine, 61, 548–554.

Ouellette, S.C. (1993) Inquiries into Hardiness. In: Goldberger, L. and Breznitz, S. (eds), Handbook of Stress: Theoretical and clinical aspects (pp 77–100). New York: The Free Press.

Picano, J.J., Roland, R.R., Rollins, K.D. and Williams, T.J. (2002) Development and Validation of a Sentence Completion Test Measure of Defensive Responding in Military Personnel Assessed for Nonroutine Missions. Military Psychology, 14, 279–298.

Picano, J.J., Williams, T.J. and Roland, R.R. (2006) Assessment and Selection of High-Risk Operational Personnel. In: Kennedy, C.H. and Zillmer, E.A. (eds), Military Psychology: Clinical and operational applications. New York: Guilford, pp. 353–370.

Sinclair, R.R. and Tetrick, L.E. (2000) Implications of Item Wording for Hardiness Structure, Relation with Neuroticism, and Stress Buffering. Journal of Research in Personality, 34, 1–25.