Thaiföldön élő fiatal HIV  fertőzöttek rizikó viselkedését célzó motivációs interjú

Rongkavilit, C., Naar-King, S., Wang, B., Panthong, A., Bunupuradah, T., Parsons, J. T., Phonphithak, S., Koken, J. A., Saengcharnchai, P., Phanuphak, P. (2013). Motivational Interviewing Targeting Risk Behaviors for Youth Living with HIV Thailand. AIDS and Behavior, 17, 2063-2074.

Készítette: Varga Anna

Bevezetés:

A HIV fertőzés kontrollálása Thaiföldön egyre sürgetőbb a megnövekedett kockázatos szexuális viselkedés és az egyre nagyobb számban felbukkanó szexuális úton terjedő betegségek miatt; így egyre több a HIV fertőzöttség a fiatal felnőttek körében.

            Thaiföldön a 15-49évesek 1.3% a HIV fertőzött, az fertőzés előfordulása még magasabb egyes rizikócsoportokban: férfiak körében, akik férfiakkal létesítenek szexuális kapcsolatot (20%), drogot intravénásan használók körében (21,9%), férfi (17,7%), valamint női (1,8%) szexmunkások körében. A HIV fertőzöttek 45%a a 25-34 éves korosztályból kerül ki. Egy kutatás alapján a thai HIV fertőzöttséggel élő fiatalok (YLWH - youth living with HIV) csupán fele számolt be következetes óvszer használatról az elmúlt 30 napban, így körükben a másodlagos prevenció kiemelt fontossággal bír.

            A thai körülményekből fakadó limitált források miatt a legideálisabb intervenciós forma az, amelyik a viselkedés változás belső motivációjára irányul. A motivációs interjú (MI) rövid, kliens központú és a viselkedés változás elérésére irányul a kliens belső motivációján keresztül. A MI hatással van a kliens által birtokolt információra, a motivációjára, a viselkedéses készségeire valamint a változás szükségességére. Ez a fajta intervenció már eredményesen csökkentette a kockázatos viselkedést (óvszer használat, alkohol használat, depresszió stb.) a fejlett országokban.

            Mindebből kiindulva jelen tanulmány hipotézise, hogy (1) azon thai HIV fertőzöttséggel élő fiatalok, akik motivációs interjún vettek részt a kontroll csoporthoz képest következetes óvszer használatot fognak mutatni, valamint (2) a motivációs interjún résztvevők kevesebb alkoholfogyasztásról és rendszeresebb antiretrovirális gyógykezelésről számolnak be, mint a kontroll csoport.

Módszer

Résztvevők

A résztvevők a Thai Vöröskereszt AIDS Kutató Központ bangkoki klinikáján keresztül lettek bevonva. Azon személyeket válogatták be akik HIV pozitívak voltak, 16-25évesek (18 éven aluliaktól szülői beleegyezést kértek), illetve megértették a thai nyelvet. A résztvevőket véletlenszerűen két egyenlő nagyságú csoportba osztották.

Eljárás

Az első találkozáskor a résztvevők kitöltötték a Mérőeszközök résznél található teszteket, majd az intervenciós csoport tagjai egyenként egy-egy négy üléses Egészséges Választások programon vett részt a kontroll csoport pedig egy szintén négy üléses általános egészség edukáción. Mindkét csoport számára az ülések az első, második, hatodik és tizenkettedik héten voltak az első találkozáshoz képest. Az ülések egyenként 60 percig tartottak. Az első találkozáskor felvett teszteket megismételték 1 és 6 hónappal az ülések befejezése után. A részvételért jelképes összeget kaptak, mely kompenzálta az ülésekre való utazás költségét és a ráfordított időt.

Az intervenció csoportba tartozók a 4 üléses motivációs interjú során foglalkoztak a kockázatos szexuális viselkedéssel, ezen belül az óvszer használattal valamint eggyel az alábbi kettő közül: alkohol használat vagy antiretrovirális kezelés; az hogy az egyes személyeknél, melyik témát dolgozták fel az határozta meg, hogy melyikre volt szüksége az előzően kitöltött tesztek alapján, amennyiben egyikre sem, úgy a részvevő választhatott. Az alkalmakat motivációs interjúztatásra kiképzett pszichológus tartotta.

A kontroll csoport számára szintén 4 egyéni alkalmon vett részt, azonban itt a megbeszélt téma az egészséges táplálkozás, a rendszeres testmozgás, a dohányzás és az egészséges alvás valamint az egésznek az összefoglalása volt. Az alkalmakat motivációs interjúra nem kiképzett kutatási asszisztens tartotta, aki nem érinthetett az alkalmak során HIV-vel kapcsolatos témákat.

Mérőeszközök

            Demográfiai kérdőív, amely tartalmazza az alábbiakat: kor, nem, szexuális orientáció, családi állapot, végzettség, foglalkozás, bevétel, illetve, hogy hogyan fertőződött meg HIV-vel.

            A szexuális viselkedésre vonatkozóan felmérték az elmúlt 30nap szexuális tevékenységét (részletesen kitérve az óvszer használatra, a szexuális tevékenység típusára, a partnerek számára, nemére és HIV státuszára).

            Az alkohol és szerhasználattal kapcsolatban szintén 30 napra visszamenőleg felmérték a szer és alkohol használat gyakoriságát, a használt szer típusát, minőségét és mennyiségét illetve, hogy a használatuk milyen kapcsolatban van a szexuális tevékenységekkel.

            Felmérték ezeken felül a kapott gyógykezeléseket, a mentális egészséget egészséggel kapcsolatos aggodalmakat, motivációt, valamint az én-hatékonyságot.

Eredmények:

            Az eredmények azt mutatják, hogy az Egészséges Választások motivációs interjúnak hatása lehet a kockázatos szexuális viselkedésre: 1 hónappal az intervenció után csökkent a HIV fertőzést elősegítő kockázatos szexuális viselkedés a részvevők körében, valamint megnőtt az óvszer használat előfordulása. Azonban az intervenció után 6 hónappal már nem érződött a motivációs interjú hatása, így szükség lehet további az intervenció hatását fenntartó ülésekre a későbbi programokban és kutatásokban. Ugyancsak fejlődést mutattak a részvevők az én-hatékonyságukban arra vonatkozóan, hogy a szexuális partnereiknek elárulják a HIV fertőzöttségüket. Hasonlóan más tanulmányokhoz itt is készek voltak csökkenteni az alkohol használatukat a részvevők 1 hónappal az intervenció után.

            A kezelések betartása azonban nem nőtt az intervenció után, aminek egyik oka lehet az alacsony elemszám, vagy az, hogy ezen faktor esetében a részvevők egyébként is magas pontszámot értek el.

             A kutatásban részvevők 78%a részt vett mind a 4 alkalmon, és 91%-uk legalább 3 alkalmon megjelent.

            A kutatás korlátai közé tartozik, hogy a minta kicsi volt és a fiatal nők alul voltak reprezentálva, valamint csak a Vöröskereszt klinikáján megjelentek közül kerültek be a kutatásba. A kontroll csoport kockázatos szexuális viselkedésének a csökkenését magyarázhatja, hogy az üléseket megelőző tájékoztatásból ők is értesültek a kockázatos viselkedésekről és megpróbálhatták maguktól csökkenteni ezek előfordulását, amiben segítette őket a rendszeres felmérés és az időnkénti interjúk.