Serdülők  negatív attitűdjei az ivástól tartózkodó személyek iránt: a kockázatos ivás új előrejelző tényezője

Regan, D. & Morrison, T.G. (2013). Adolescents’ negative attitudes towards non-drinkers: A novel predictor of risky drinking. Journal of Health Psychology, 18(11), 1465-1477.

Készítette: Mezei Judit

Absztrakt: A vizsgálat során Regan Ivástól Tartózkodók iránti Attitűdök Skáláját vették fel ír serdülőmintán, mivel ezzel a kérdőívvel korábban kimutatták, hogy az alkoholfogyasztás összefügghet azon szociális ár/költség elkerülésével, mely az ivás megtagadásával jár. A skálán elért eredmény szignifikáns szinten bejósolta a problémás ivást a vizsgálatban.

Bevezetés

A serdülőkori alkoholfogyasztás az egyik elsődleges népegészségügyi probléma az Egyesült Államokban. Kutatások alapján a serdülők kb. 30%-a 13 éves kora előtt már túl volt az első tapasztalaton, 41% és 52% ki is próbálta, 20% pedig volt már részeg. Az amerikai serdülőkhöz képest a túlzott mértékű ivás az íreknél még gyakoribb. A 2006-os HBSC tanulmány szerint a 15-17 évesek 75%-a fogyasztott már alkoholt, 56%-a pedig volt már részeg. Hasonló adatokat találtak a kutatók az európai serdülők körében is.

A túlzott mértékű ivás következményei lehetnek baleset és/vagy öngyilkosság miatti sérülés és halál, illetve depresszió, tanulási és memóriadeficitek, nem kívánt terhesség és szexuális úton terjedő betegségek is. Az alkoholfogyasztás kezdete általában serdülőkorra tehető és a korai kezdet későbbi (serdülőkori és felnőttkori) ivással és iváshoz kapcsolódó problémával járhat.

Fontos felismernünk a tényezőket, melyek a kezdetre, fenntartásra, növekedésre hatással vannak. Ilyen faktorok serdülők esetén a kortársak alkoholfogyasztása és attitűdjei az alkoholra vonatkozóan, a szenzoros élménykeresés és a hit, hogy az ivás pozitív következményekkel jár. A fiúk általában gyakrabban és többet isznak, mint a lányok, és több alkoholhoz köthető problémával néznek szembe.

Az a nézet, hogy a serdülők azért isznak, hogy elkerüljék az általuk értékesnek tartott csoportból való kiközösítést naiv és szakmai körökben is népszerű és közvetett bizonyítékokkal alátámasztott, azonban az ivástól tartózkodók eddig nem kaptak nagy figyelmet.

A társas identitás elmélet szerint az énfogalmunk részben a saját csoportbeli pozitív értékelésén és a külső csoportbeli kevésbé pozitív értékelésen alapszik. Az alkoholfogyasztás megtagadása a külső csoport viselkedéses jellemzőjének tekintve elkerülendő magatartás. Ennek a mérésére született meg a Regan Ivástól Tartózkodók iránti Attitűdök Skálája (RANDS), amelyen elért eredmények korrelálnak az éves alkoholfogyasztással és a mértéktelen ivás gyakoriságával. A kérdőívet főiskolás és idősebb populáción vették fel. A férfiak általában magasabb pontot érnek el rajta, mint a nők. A fiatalabb populáción való felmérés pedig a korai kezdetű alkoholfogyasztás későbbire való hatása miatt fontos lenne.  Az írországi alkoholfogyasztásra a gyakoriság ellenére kevés figyelem hárult, így jelen vizsgálat ezt szeretné orvosolni az ivástól tartózkodók felé mutatott attitűdök és az ír serdülők alkoholfogyasztási szokásainak vizsgálatával.

A RANDS reliabilitásának és validitásának megállapítására három hipotézis szolgált. Az első hipotézisük szerint egy-faktoros struktúra fog megmutatkozni serdülők esetén is. A második hipotézis szerint az önbevallás alapján ’ivó’ személyek szignfikinsán magasabb pontot fognak elérni a skálán, mint a ’nem ivók’. Az ’ivók’ esetén a skálán elért pontszámok pozitívan fognak összefüggeni az iváshoz kapcsolódó indítékokkal és a szenzoros élménykereséssel (3. hipotézis).

A szenzoros élménykeresés olyan személyiségjellemző, mely a különböző újszerű és komplex élmények keresését és átélésére való igényt jelenti, akár fizikai vagy szociális kockázatok árán is. Az alkoholhasználat potenciális előrejelzőjeként a magasabb pontszámot elérő résztvevők negatívabb fényben láthatják az ivástól tartózkodókat.

Azon személyek, akik az iváshoz hozzájáruló szociális, fokozásos, megküzdéses vagy konformitás motivációkat helyeslik, negatívabban fogják látni az ivástól tartózkodó személyeket. Azt várták, hogy a RANDS pontszámai pozitívan fognak összefüggeni az iváshoz kapcsolódó mutatókkal (pl. havi alkoholfogyasztás), az éves alkoholfogyasztással és a kockázatos iváshoz kapcsolódó viselkedéssel (4. hipotézis).

Módszer

Négy középiskola vett részt a vizsgálatban, a résztvevők pedig a végzős és az előtte lévő évfolyamból kerültek ki. 217 lány (50,5%) és 213 fiú (49,5%) vett részt koedukált (245 fő), lány- (112 fő) és fiúiskolából (73 fő). A 14 és 19 év közötti tanulók (átlag: 16,62; szórás: 0,75) többsége ír nemzetiségű (387 fő) volt vidéki területről (279 fő).

Az alkoholfogyasztás mennyiségének és gyakoriságának felmérésére két kérdés szerepelt a korábbi és jelenlegi szokásokra vonatkozóan. A kockázatos ivás szintjére pedig két további item kérdezett rá. Így öt alkohollal kapcsolatos mutatót kaptak: átlagos alkoholfogyasztási mérték, havi és évi szinten elfogyasztott alkoholmennyiség és mértéktelen ivás gyakorisága.

Brief Szenzoros Élménykeresés Skáláját (BSSS) használták fel a vizsgálatban, mely 8 itemet tartalmaz és ötfokú Likert-skálán mér. Alkoholmotiváció kérdőívet (DMQ-R) is felvették, mely 20 itemből áll és 4 faktort foglal magában (szociális, fokozásos, megküzdéses, konformitás) és hatfokú Likert-skálán mér. A RANDS kérdőívét is felvették, mely 11 itemből áll és ötfokú Likert-skálát tartalmaz. Szociális Kívánatosság Skálát (SDS-17) is szerepelt a kérdőívcsomagban, mely a szociálisan kívánatos válaszolási módot méri és 16 itemből áll.

A beleegyező nyilatkozatokat a szülőknek küldték ki. (Előző alkohollal kapcsolatos vizsgálatokban azt kapták, hogy az iskoláskorú résztvevők alul fogják becsülni a fogyasztási szokásaikat, ha úgy hiszik, hogy szüleik tudnak a kutatásról.) 138 fő esetén egyenesen a szülőknek küldték ki a nyilatkozatokat, 292 fő esetén pedig a tanulóknak adták oda, hogy 1-2 héten belül hozzák vissza a szülői válasszal. A kérdőíveket tanárok osztották ki és tanítási időben történt a felvétel. Minden résztvevő tájékoztatást kapott arról, hogy a részvétel önkéntes, kihagyhatják a számukra kellemetlen kérdést, az anonimitás biztosítva lesz végig, az eredményeket pedig a félév végén teszik elérhetővé.

Eredmények

A pontszámok a felezőpont alá estek a RANDS, a megküzdéses és konformitás motivációk esetén, a fokozásos és szociális motivációk, illetve a szociális kívánatosság és a szenzoros élménykeresés esetén pedig e felé estek.

Faktoranalízissel bizonyosodtak meg arról, hogy a RANDS tényleg egydimenziós serdülők esetén is és így az első hipotézis beigazolódott. Független mintás T-próbával a második hipotézist is igazolták, vagyis szignifikánsan több negatív attitűddel rendelkeztek az alkoholfogyasztók a külső csoport, vagyis az ivástól tartózkodók iránt.

A 3. és 4. hipotézisnek megfelelően a RANDS pontszámai szignifikánsan és pozitívan korreláltak az alkoholmotivációval, a szenzoros élménykereséssel és az alkohollal kapcsolatos mutatókkal. A RANDS és a társas kívánatosság pontszámai negatívan korreláltak, vagyis a szociális kívánatosság terén magas szintet elérők kevesebb negatív attitűdöt mutattak.

Multikolienaritást kaptak a fokozásos és szociális motivációk között, így véletlenszerűen lettek kiválasztva, hogy melyik legyen a prediktor változó.

A szociális kívánatosság skálán magas pontszámot elérők esetén problémás ivásra vonatkozóan alacsonyabb szintet találtak. A motivációs tényezők, a szenzoros élménykeresés és a negatív attitűdök is szignifikáns szinten előrejelző tényezőknek bizonyultak. Problémás alkoholfogyasztás gyakoribb volt abban az esetben, ha megküzdéses célokra használták az alkoholt, ha magasabb volt a szenzoros élménykeresés és ha több negatív attitűdöt mutattak az ivástól tartózkodók iránt.

Diszkusszió

Ír középiskolás populációban a RANDS segítségével azt szerették volna mérni, hogy az ivással kapcsolatos magatartás varianciája összefügg-e az ivástól tartózkodók iránti attitűdökkel. Az eredmények alapján a kérdőíven elért pontszámok szignifikáns szinten pozitívan korreláltak a problémás ivással. Az előző vizsgálatoknak megfelelően a RANDS pontszámok szignifikáns szinten összefüggtek a többi, alkoholfogyasztással kapcsolatos előrejelző tényezővel.

Az életkor nem korrelált a problémás ivással és a RANDS pontszámaival is csak gyengén, így további szisztematikus vizsgálatra van szükség, különböző korosztályokra lebontva. Európai és amerikai vizsgálatok alapján 12,5-15 éves korra tehető az alkoholfogyasztás kezdete. 15 éves kor előtt elkezdve négyszer nagyobb esélye van az adott személynek az alkoholfüggőség kialakulására, mint azoknak a személyeknek, akik 20 éves koruk előtt nem fogyasztottak alkoholt.

A fiúk esetén több negatív attitűdöt találtak, mely kongruens azzal, hogy az ivástól való tartózkodás nem egyezik meg a konvencionális maszkulin ideál elvárásainak.