A bizalom kiépítése után:  Napközis csoportok mint a bevándorló gyermekek egészségének és jóllétének  elősegítői

Warr, D., Mann, R., Forbes, D., & Turner, C. (2013). Once you've built some trust: Using playgroups to promote children's health and wellbeing for families from migrant backgrounds. Australasian Journal Of Early Childhood, 38(1), 41-48.

Készítette: Tisza Kálmán

Széles körben ismert tény, hogy a hátrányos helyzetű környezet és a bevándorló családi háttér jelentős hatással van az ilyen közegben felnövő gyermekek kognitív, fejlődési és egészségügyi mutatóira. Bár számos bizonyíték áll rendelkezésre, hogy a korai időszakban a családgondozói szolgálatok tevékenysége jelentősen segít leküzdeni a hátrányos környezet negatív hatásait, ezen szolgáltatások igénybevétele az érintett családokban a mai napig jelentős akadályokba ütközik. Az akadályok részben a lakókörnyezeti körülményekből, részben pedig az ilyen szervezetekkel való kapcsolatba kerülés kockázataiból fakadnak. A tanulmány a bevándorló családok számára nyújtott speciális napközis foglalkozások közben gyűjtött interjúk adatait felhasználva próbál iránymutatást adni a bevándorló –nem angol anyanyelvű- családok egészségpszichológiai edukációs programba való bevonásának módszereiben, és a hatékony intervenció eszközeiben.

Elméleti háttér

Számos kutatás bizonyítja a hátrányos szociális-gazdasági státusz hatását az ilyen környezetben felnövő gyermekek fejlődésére. További kutatások támasztják alá a gyermekkori hátrányos egészségmagatartási minták hatását a felnőttkori egészségügyi állapotra. Szakirodalmi adatok alapján kijelenhető, hogy a bevándorló és menekült családok gyermekei figyelembe véve a háztartási és lakóhelyi körülményeket többszörös rizikóval néznek szembe az egészségügyi kimenetelt tekintve.
E veszélyeket felismerve több korai gyermekkort megcélzó egészségfejlesztő program lett kidolgozva az érintett populáció számára Ausztráliában, mind regionális, mind pedig országos szinten. A családsegítő szolgálatok szerepét felismerve és bevonva e szervezeteket a programok kivitelezésébe, jelentős eredményeket lehet elérni a korai prevenció és intervenció területén, emellett pedig hatással van az ilyen családok hosszútávú jóllétére is. Jóllehet e programok sikerességének dacára továbbra is fennáll a ,,szolgáltatásokhoz való hozzáférés paradoxona”, azaz éppen azok nem képesek igénybe venni ezeket a szolgáltatásokat, akik a leginkább kamatoztathatnák az ott megszerzett tudást. A halmozottan hátrányos helyzetű családok nehezen megközelíthetőek, részben a szolgáltatásuk iránt érzett cinizmusuk, részben pedig az ilyen jellegű programokról való megfelelő tájékoztatás hiánya miatt. A tanulmány egy ilyen csoporton végzett kvalitatív kutatás eredményeit összegzi, melyet egy ilyen családokat megcélzó program keretein belül végeztek nem angol anyanyelvű bevándorló családok részvételével. A programok célja az egészségnevelés és szociális fejlesztés mellett hosszú távon az ilyen családok társadalmi integrációjának elősegítését tűzte ki célul.
Az ausztráliai Hume városának 30%-a bevándorló és lakosság 25%-a nem angol anyanyelvű. Jelenleg 51 speciálisan ezeket a gyermekeket megcélzó napköziotthonos program működik, melyek közül 35 nem angol nyelven nyújtja a szolgáltatást. Jóllehet az ilyen központok működése 2007-re nyúlik vissza, ezen vizsgálat előtt, nem készült elemzés azok hatékonyságáról.

Módszerek

14 félig strukturált interjú készült ilyen központok vezetőivel, helyi egészségügyi dolgozókkal, és a programban részt vevő anyákkal

Az eredményeket a kutatók kvalitatívan elemezték.

Eredmények

Az interjúk elemzéséből kiderül, hogy a családok részéről az ilyen programokban való részvétel egyik akadálya, a program célkitűzéseinek alacsony családon belüli prioritása volt. Egy másik visszatartó erőt az ilyen környezetben élők alacsony biztonságérzete jelentette. A társas izolációt és a több helyen megjelenő családon belüli erőszakot szintén visszatartó erőkként említik a szerzők, ahogyan a férjek program iránti attitűdjeit is.

Ugyanakkor facilitáló hatásként jelenik meg a programok kulturális háttére reflektáló atmoszférája, így a családi értékek fontossága az arab családok esetében és a szülők gyermekek iránti elkötelezettsége a vietnami bevándorlók esetében.

A programok vezetői a siker kulcsát az újszerű kommunikációs csatornák felhasználásban látják, így kiemelten fontos a zenét és művészeti eszközöket felhasználó foglalkozások megléte. Emellett kiemelendő az ilyen csoportok vezetőinek megfelelő hozzáállása a családokhoz.

Diszkusszió

Az eredményekből kitűnik, hogy az ilyen csoportokat megcélzó programoknak mindenképpen építkezniük kell a résztvevők kulturális hátterére, és ügyelniük az általuk szolgáltatott információk és módszerek megbízhatóságára.