A Facebook használat  előrejelzi a Fiatal felnőttek  szubjektív jóllétének romlását

Kross,E., Verduyn,P. ,Demiralp,E.  Park,J.  Lee, D.S., Lin,N. ,Shablack,H., Jonides,J., Ybarra, O.(2013) Facebook Use Predicts Declines in Subjective Well-Being in Young Adults, Plos One, 8, August

Készítette: Hetey Timea

Bevezetés

A napjainkban elterjedt online közösségi hálók gyorsan változtatják az emberek interakcióit. A világ legnagyobb közösségi hálójának, a Facebooknak, több mint egy milliárd tagja van már és a felhasználók több mint fele naponta használja. Számos kutatás készült már a témában, azonban konkrétan még egyik sem foglalkozott azzal, hogy vajon a szubjektív jól-létre milyen hatással van ez a fokozott online jelenlét. A jelen tanulmány igyekezett az eddig készült vizsgálatokat, és konferenciákat áttekinteni a témában s a szubjektív jól-létre vonatkozó előzetes adatok nagyon ellentmondásosak. Néhány kutatás szerint pozitív a kapcsolat, más munkák azonban az ellenkezőjét állítják. Nagy a valószínűsége annak, hogy a Facebook használata és a jól-lét kapcsolatára számos egyéb faktorok befolyással rendelkezik. Ilyenek lehetnek pl. a Facebook ismerősök száma, az általuk érzékelt támogatás, depresszió tünetei, magányosság érzete valamint az önértékelés is. Tapasztalati mintavételt alkalmaztak, 14 napon keresztül, napi öt smst küldtek nekik amiben egy link volt található, ami egy online kitölthető felméréshez vezetett, s az itt adott válaszokat elemezték. A vizsgálat előtt és közvetlenül a vizsgálat után is kitöltettek velük egy az élettel való elégedettségi kérdőívet, s a szubjektív jóllét affektív és kognitív komponensét vizsgálták, hogy hogyan érzik magukat, és mennyire elégedettek az életükkel.

Módszer

A vizsgálatot szórólapok segítségével hirdették, s így 82 személy bizonyult alkalmasnak. A résztvevőknek Facebook fiókkal és egy érintőképernyős telefonnal kellett rendelkezniük. A részvételért 20 dollárt kaptak, valamint lehetőséget, hogy részt vegyenek egy tombolán, ahol egy iPad2 készüléket soroltak ki.

A Michigani Egyetem felülvizsgálati bizottsága hozzájárult a vizsgálathoz. A vizsgálat előtt egy informált beleegyező nyilatkozatot írtak alá a résztvevők.

Maga a vizsgálat három fázisból állt. Az első fázisban egy kérdőívet kellett kitölteniük, ami számos skálát tartalmazott. Az Ed Diener és munkatársai által kifejlesztett élettel való elégedettségi skálát,  (SWLS), a Beck-féle depresszió és a Rosenberg-féle önértékelési skálát, valamint a szociális támogatás skálát, amit jelen esetben módosítottak a Facebook ismerősök általi támogatásra. Továbbá afelől érdeklődtek, hogy mi motiválja őket, hogy használják a Facebookot. (kapcsolatban lenni a barátokkal, új barátokat találni, jó és rossz dolgokat megosztani a barátokkal, új információkhoz jutni, vagy egyéb okok között pl. kapcsolatba kerülni a családdal, vagy csetelni barátokkal, illetve megkönnyíteni a tanulmányokat szerepeltek.)

A második fázisban a résztvevőknek napi öt smst küldtek,délelőtt 10 és éjfél között. Mindegyik sms egy linket tartalmazott ami tovább vezette őket egy felméréshez, ahol öt kérdésre kellett válaszolniuk. 1. Hogy érzed magad? 2. Mennyire aggódsz jelenleg? 3.Mennyire érzed magad magányosnak? 4.Hányszor használtad a Facebookot mióta legutóbb kérdeztük? 5.Hányszor kerültél közvetlen kapcsolatba másokkal mióta legutóbb kérdeztük. Őket leginkább a hogylétükkel kapcsolatos kérdés érdekelte, ugyanis azt vélték az affektív jóllét mutatójának. A harmadik fázisban a résztvevők egy újabb kérdőívet töltöttek ki, ami az élettel való elégedettségi és magányossági skálát tartalmazta.

Eredmények

A Facebook használat és Jól-lét

Az affektív jól-lét szintjét úgy vizsgálták meg, hogy megnézték, hogy a két sms közötti Facebook használat mennyisége, kihatással van-e arra, hogy hogyan érzik magukat. Azt találták, hogy akik többet használták a Facebookot, azok később rosszabbul érezték magukat. (B= 0,08, x²= 28.90, p<0,0001) Ugyanakkor az affektív állapot, vagyis az, hogy hogyan érezték magukat, annak a bejósló ereje nem volt szignifikáns (B=-0.05, x² =.05  p=0,82).Vagyis az, hogy többet vagy kevesebbet használták a Facebookot, nem azon múlt, hogy hogyan érezték magukat. A kutatók továbbá arra is kíváncsiak voltak, hogy vajon a kognitív jól-létben történik-e változás a 14 nap alatt, és hogy ez összefüggésbe hozható-e a Facebook használttal.  Ezért megvizsgálták, hogy átlagosan mennyit használják a Facebookot, s hogy ez bejósolja-e a vizsgálat végére az élettel való elégedettségüket. Azt találták, hogy akik többet használták a Facebookot, azoknak az elégedettségi szintjük romlott (B=-0,012, p=0,02).

Lehetséges magyarázatok

Az egyik lehetséges magyarázatuk az volt, hogy bármilyen formája a szociális interakciónak aláássa a jól-létet. Ezért megvizsgálták, hogy a közvetlen interakciók gyakorisága összefüggésbe hozható-e a jól-léttel. A szociális interakció mennyisége nem jósolt be változást a kognitív jól-létben, ugyanakkor az affektív jól-létben igen ( B=-0,15,

x² = 65.30, p<0,0001).Egy másik lehetséges magyarázata a kapott eredményeknek, hogy az emberek akkor használják a Facebookot amikor rosszul érzik magukat. ( amikor unatkoznak, egyedül érzik magukat, aggódnak, stresszesek) és ez a rossz hangulat az, ami a jól-lét romlásához vezet inkább, mint a Facebook használat önmagában. Továbbá azt is vizsgálták, hogy a magány érzete, vagy az aggodalom előre jelzi-e a Facebook használatát. Azt találták, hogy amikor aggódunk akkor nem, viszont amikor magányosnak érezzük magunkat, akkor előrejelzi a használatát, ugyanis a magányosabb emberek többet használták a Facebookot.

A következő, amit vizsgáltak, hogy vajon az egyéni különbségek, beleértve a résztvevők Facebook ismerőseinek a számát, az ő támogatásukat, depresszív tüneteket, magányosságot, nemet, önértékelést és a Facebook használat motivációját, kapcsolatban vannak-e a Facebook használattal, hogy bejósolják-e az affektív és kognitív jól-létben történő változásokat. Nem találtak szignifikáns interakciót.

Az eredmények odavezetnek, hogy a Facebook használat és a közvetlen szociális interakció szignifikáns kapcsolatban van egymással, hogy előrejelzi az affektív jól-létben történő változásokat,( B= 0,002, x² =19.55, p<0,0001) ugyanakkor a kognitív jól-létben nem. Érdekes eredmény, hogy amikor a résztvevők kevesebb közvetlen szociális interakcióról számoltak be, az nem jelezte előre az affektív jól-létben megjelenő romlást,( B = 0,00, x² =0,04, p = 0,84) ugyanakkor azok, aki közepes (B= 0,05, x² = 11.21, p<0,001) és magas fokú (B =0,10,

x²= 28.82, p<0,0001) szociális interakcióban vesz részt, annak a jól-létében romlás következett be.

Diszkusszió

A Facebook használat rohamos fejlődése arra ösztönözte a kutatókat, hogy megvizsgálják, vajon milyen hatással van ez a fokozott használt a szubjektív jóllétre. A kutatók arra a kérdésre igyekeztek választ találni, hogy vajon a Facebook használat bejósolja-e a szubjektív jól-lét két komponensét, vagyis azt, hogyan érzik magukat pillanatról-pillanatra, valamint azt, hogy mennyire elégedettek az életükkel.

A fent kapott eredményeket nem igazán tudják bizonyítékokkal alátámasztani. Először is a közvetlen kapcsolat más emberekkel nem jósolja be a jól-létben történő romlást. Valójában a közösségi hálón történő közvetlen interakció odavezet, hogy az emberek jobban érzik magukat. Továbbá többféle eredmény van arra vonatkozóan, hogy az emberek inkább akkor használják a Facebookot, amikor rossz hangulatban vannak, és nem a Facebook használat vezet a jól-létben történő romláshoz.

Számos olyan tevékenység van, amit egyedül tudunk csinálni. De vajon bármely magányos tevékenységben való részvétel ugyanannyira jósolja-e be a szubjektív jóllétet? A kutatók szerint erre a kérdésre a válasz, nem. Az, hogy az emberek mennyire érzik magukat magányosnak sokkal fontosabb, mint az, hogy ténylegesen mennyire sok időt töltenek egyedül. Vagyis a szubjektív szociális izoláció sokkal erőteljesebb meghatározója a jól-létnek, mint az objektív izoláció. Hasonló lehet a helyzet az internethasználat, a Facebook használat esetében is. Nem az a fontos, hogy mennyit használjuk, hanem az, hogy hogyan és mire használjuk illetve, hogy kikkel lépünk kapcsolatba.