A  fiziológiai, az önbeszámolós és a mások számára megjelenített érzelmi válasz  különválasztása az alexitímiában

Eastbrook, J. M., Lanteigne, D. M., Hollenstein, T. (2013). Decoupling between physiological, self-reported, and expressed emotional responses in alexithymia. Personality and Indiviual Differences, 55. 978-982.

Készítette: Gerhát Zsófia

Absztrakt:

Az egészséges működés és az alexitímia összehasonlítását korábban már vizsgálták a fiziológiai arousal és az önbeszámolós élmények segítségével. Jelen tanulmány ezt kiegészíti az érzelmek kifejezésének objektív megfigyelésével. Valamint az alanyok közötti összehasonlításon túl az egyénen belül is összehasonlítja a változókat, hogy érthetőbb váljon a három érzelmi válasz elkülöníthetősége.

 A vizsgálatban 106 fő vett részt (átlagéletkor: 18,00 év), alexitímiás csoport: 17 férfi, 34 nő, nem-alexitímiás: 23 férfi, 32 nő. A résztvevőknek 3 perces beszédet kellett improvizálni miközben folyamatosan mérték a szívritmust és a galvános bőrellenállást. A tudatos érzéseikről önbeszámolós felmérés történt, amik a továbbiakban „tudatosított érzések”-ként lettek kódolva. Alexitímiás betegeknél (1) az alapszint mérésekor szignifikánsan magasabb volt a szívritmus, viszont a feladat alatt és a regeneráció idején a fiziológiai válaszaik értéke nem különbözött a másik csoporttól (2) az öntudatosságuk nagyobb mértékű összeomlásáról számoltak be a feladat alatt (3) és nagyobb öntudatosságot tapasztaltak a feladat után.

Továbbá az eredmények a jelzett faktorok különválaszthatóságának hipotézisét megerősítették. Alexitímiás férfi alanyok nagyobb mértékű szelf-tudatosságot tapasztaltak, és számoltak be róluk összehasonlítva a fiziológia arousal változással. Az eredményeket az alexitímia alapvető mechanizmusának fogalmai szerint értelmezhető.

Bevezetés

Az alexitímia az érzelmek meghatározásának, körülírásának és kifejezésének nehézsége, ami olyan mentális problémákkal társul, mint az érzések szabályozásának képtelensége.  Az alexitímia és az egészséges működés közötti különbség megértéséhez azonban a
„szociális-stressz” és az „érzelem-kiváltás” paradigma csak a fiziológiai arousal és az önbeszámolós érzelmeket vette figyelembe. Pedig az érzések megjelenésekor az egyének változást tapasztalnak a érzelemkifejezésben is. Lényeges ezt is figyelembe venni, mivel kritikus pontja lehet az alexitímiához köthető szocioemócionális deficitben, például: interperszonális problémákhoz vezethet (kevesebb társas támogatást kap a személy), és ez azután egészségügyi problémákat okoz. Éppen ezért jelen vizsgálatban az arousal változásán, a megtapasztalt érzésen kívül a kifejezésre juttatott érzelmeket is vizsgálták. Valamint az alanyok közötti összehasonlításon túl az egyénen belül is összehasonlították a változókat, hogy érthetőbb váljon a három érzelmi válasz elkülöníthetősége.

Alexitímia és érzelmi válasz

A legkorábbi modellek egyike, a „stressz-alexitímia” hipotézis szerint a probléma a stresszre adott magas reaktivitás szinttel van összefüggésben. Későbbi vizsgálatok azonban ellentmondó eredményeket kaptak. Ezek közül azok, amelyek alacsonyabb szintű reakciót kaptak vagy érzelem-kiváltó ingereket használtak, vagy pedig egy érzelmileg telített esemény felidézését kérték. Elképzelhető azonban, hogy ez túl passzív módszer. Azokban a vizsgálatokban, amelyekben nagyobb eltérést tapasztaltak, a vizsgálati személy aktívabb volt, például: szociális stresszt alkalmaztak, vagy előadást kértek tőle. A kutatók azzal érveltek, hogy nem biztos, hogy az alexitímia a hiperarousallal magyarázható, sokkal inkább azzal, hogy az betegek elkülönítve érzékelik az autonóm reakciókat. Jelen tanulmány is erre a feltételezésre épít

A tanulmány

A tanulmány célja a három elkülöníthető összetevő közötti mintázatok feltérképezése alexitímiás nem-alexitímiás csoportokban, 3 perces improvizált szöveg elmondása alapján, mialatt szívritmust, galvános bőrellenállást mértek. Szívritmus mérés általános eljárás az autonóm idegrendszer aktivitásának mérésére, mivel szimpatikus és paraszimpatikus kontroll alá is tartozik. Galvános bőrellenállás mérés pedig a szimpatikus aktivitást mutatja. A résztvevők egyúttal beszámoltak érzéseikről és videó rögzítette az előadást. Ennek segítségével kódolták a megjelenített érzéseket.

Hipotézisük szerint az alapszint felmérésekor az alexitímiás csoportban magasabb arousal mérhető, de ez a másik csoporttal megegyező szintű lesz a feladat teljesítése során. Az önbeszámolós érzések esetében az alexitímiásoknál több szelf-tudatos érzésre számítottak (pl.: megszégyenülés, zavarban lenni), mint ahogy az arousal változásból gondolni lehetne. Ezt a „szétválasztó-modell” alapján feltételezték.

Módszer

Résztvevők

106, elsős pszichológia szakos egyetemista dél Ontario-államban, Kanadában. A részvételért kreditpontot kaptak. Előteszt alapján lettek besorolva alexitímás vagy nem-alexitímiás csoportba. Átlagéletkor: 18,26 év, Európai-Kanadai (68,9%), fekete (21,7%), spanyol (1,9%), őshonos kanadai (4,7%). A vizsgálat során még egyszer kitöltötték a tesztet, így történt végső besorolásuk.

Eljárás

A résztvevők Toronto-Alexitímia Skálát töltötték ki (TAS-20), majd 3-perces alapszint mérés  után 3 perces beszédet kellett improvizálniuk, ezután következett az önbeszámoló, majd 3 perces regenerálódás. Az előadás videóra lett rögzítve. A fiziológiai változókat electrocardiogram (ECG), és SS3 galvános bőrellenállás mérővel rögzítették.

Mérőeszközök

Kérdőívek

20-itemes Toronto Alexitímia Skála, ami méri az érzelmek beazonosításának és körülírásának nehézségét, valamint a külső-irányultásgú (externális) gondolkodásra való hajlandóságot.
5 pontos Likert skálán mér. Mivel a teszt kétszer lett felvéve, 4 hónap különbséggel, megbízható volt a csoportokba sorolás (RCI-reliable change indexet alapján). 6 ember került az alexitímiás csoportból a nem-alexitímások közé.

Demográfiai mérések

Demográfiai kérdőív a nemre, korra, elmúlt 12 óra alatti koffein-fogyasztásra, heti sportra, súlyra, magasságra vonatkozott. BMI-t kiszámították.

Érzelmi válasz

Szívritmus és GBR átlag minden feladathoz ki lett számolva. A személyen-belüli változásokhoz az alapméréshez képesti változást számolták ki. Százalékos arány lett számolva az arousalhoz ((beszéd – alapállapot/alapállapot)*100)) és a regeneráció szakaszhoz
((beszéd-regenerálás/alapállapot)*100).

Élmények

A beszéd előtt és után 5 fokú Likert-skálán ellenőrizték, hogy a kísérleti személy hogyan érzi magát (pl.: szomorú, izgatott stb.). Cronbach alpha adekvát volt az alapszint méréshez (0,61) és a beszédhez is (0,83).

Megjelenítés, kifejezés

A video kódolása Noldus Observer XT 7,0 software-rel SCAC II. rendszerben lett történt.

Eredmények

Leíró statisztika: ANOVA-val szűrték ki, hogy a demográfia változók közül melyek befolyásolták a fiziológiai arousalt. Ezek a koffein és a testmozgás, melyek kovariáns változók lettek.

Az alapállapot különbözött az alexitímiás és a nem-alexitímiás csoport között. Valamint a férfiak szignifikánsan magasabb eredményt értek el a GBR alapállapot-felmérésben.

Csoportok összehasonlítása az érzelmi válaszban

ANCOVA (repeated-measures) próbát alkalmaztak, ahol kovariáns változó a koffein és a testmozgás volt.

Arousal és regeneráció

A nem változónak főhatása volt a szívritmusra, F (1,99)=6.30, p=.01.

Beszéd és regenerálódás alatti arousal összehasonlítása: a nők (M=24,39) nagyobb mértékű szívritmus változást mutattak, mint a férfiak (M=16,33). A feladat hatása szignifikáns volt a szívritmusra, F(1,99)=10,58, p=,00, és GBR, F(1,99)=66,82, p=,00. Ez azt mutatja, hogy szívritmus és a GBR a beszéd hatására növekedett, majd csökkent a regenerálódás időszakában. Nem volt az alexitímiának főhatása a szívritmusra és a GBR-re, és nem volt interakció az alexitímia és a nem között (p>,05). Ezért az arousalt össze lehetett hasonlítani a szívritmussal és a GBR-rel mindkét csoportban.

Érzelmek megtapasztalása

Szignifikáns („between-subject”) főhatás volt az alexitímiának a megtapasztalt érésekre,
F(1,99)=5,85, p=,02. Utánkövetéses (follow-up) elemzés szerint az alexitímiás csoport szignifikánsan magasabb szintet (M=3,86) ért el az szelf-tudatosságban, mint a
nem-alexitímiás csoport (M=3,33). Szignifikáns növekedés volt az önbeszámolós  tapasztalatokban a beszéd előtt (M=2,58) és után (M=4,61). Nem volt az alexitímia és a feladat között interakció, ezért az eredményeket úgy értékelhetjük, hogy az alexitímiás csoportnál nagyobb mértékű volt szelf-tudatosság csökkenése a feladat közben.

Megjelenített érzelmek

Az alexitímiának szingifikáns a főhatása az érzelmek kifejezésére, F(1,99)=6,89, p=,01. Alexitímiások szignifikánsan magasabb értéket értek el (M=1,65), mint a másik csoport (M=1,35). Szignifikáns hatása volt a nemeknek is, F(1,99)=6,73, p=,01. Férfiak (M=1,67), nők (M=1,36). Nem volt interakció az alexitímia és a nem között.

Összefoglalva tehát az alexitímiások magasabb szívritmus számot mutattak az alapszint felmérésekor, de a szívritmus és a GBR a feladat alatt és a regenerálás idején nem volt megkülönböztethető. Az alexitímiások nagyobb csökkenést éltek át az szelf-tudatosság terén a feladat teljesítése közben, viszont végül, a beszéd eredményeképp nagyobb fokú magabiztosságot értek el.

A három vizsgált terület különválaszthatósága

A három terület különválaszthatóságának vizsgálatához mindegyiket egymással párba állítottuk. Így az irányt és a fokozatot tudták állapítani. Pozitív eredmény például a tapasztalat – minus – kifejezés között azt jelenti, hogy a résztvevő több szelf-tudatosságot tapasztalt meg, mint amennyit ki tudott fejezni. A kettő között nulla eredmény természetesen azt jelenti, hogy nincs különbség a megtapasztalt és a kifejezett érzés között, és ha az eredmény negatív azt jelenti, hogy valójában nem tapasztalt meg olyan intenzív érzést, mint amit kifejezett.

Összesen öt párt használtak mint függő változó:

tapasztalt érzés – minus – arousal (külön szívritmus és GBR),

megjelenített érzés – minus – arousal (külön szívritmus és GBR), és

tapasztalt érzés minus megjelnített érzés.

Szignifikáns kapcsolat mutatkozott az alexitímia nemek szerint elkülönítése és a tapasztalt minus arousal pár között (GBR), F(1,89)=5,11, p=0,03. További részletes elemzés kimutatta, hogy az alexitímiás férfiak csoportja jobban különbözött az összes többitől. Tendencia szintű interakció mutatkozott még a megjelenített érzés – minus – arousal (GBR) között, F(1,89)=3,74, p=0,06. További elemzés szerint alexitímiás férfiak különböztek a többi csoportoktól (p=0,01). Tehát az alexitímiás férfiak intenzívebb szelf-érzést tapasztaltak meg és számoltak be róla az arousal változáshoz képest. Ezenfelül a nemnek főhatása volt a megjelenített érzés – minus – arousal (szívritmus) párra. F(1,92(=12,45, p=0,00. Tehát a férfiak intenzívebb érzést fejeztek ki, mint az arousal és mint amit ténylegesen megtapasztaltak. Több szignifikáns eltérés nem volt.

Megbeszélés

A hipotézissel megegyezően az alexitímiás embereknek magasabb az arousal szintjük alaphelyzetben (szivritmus), ami a nem-alexitímiásokkal nagyjából megegyező szinten lesz a beszéd alatt (szívritumus és GBR), és a beszéd alatti, intenzívebb szelf-érzésről számoltak be. Az az előrejelzés miszerint a nem-alexitímiások a beszéd eredményeként fognak magasabb szintű szelf-érzésről beszámolni, nem igazolódott. Helyette inkább úgy tűnt, ez állandó volt a vizsgálat alatt. Alexitímiás emberek megtapasztaltak és megjelenítettek több
szelf-tudatosságot összehasonlítva a nem-alexitímiásokkal. Az alexitímia valószínűleg interferál az internalizált érzelmek regulációjának képességével. Mivel kevés tanulmány vizsgálta az érzelmek kifejezésének képességét ezt az állítást a jövőben még ellenőrizni kell.

Szintén kevés azon tanulmányok száma, amelyek a különböző tényezők szétválaszthatóságát vizsgálták. Ezért a cikk szerzői személyen belül keresték a területek kapcsolatát. A korábbi vizsgálatok eredményeivel konzisztensen, de azokat kiterjesztve találták azt, hogy az alexitímiás férfiak magasabb több szelf-érzelmet tapasztalnak meg és fejeznek ki, mint ahogy azt az arousal változása is jelezné. Ismert, hogy a férfiakra szociális nyomás nehezedik a szelf-érzések elfojtására, például: szomorúság, zavartság. Elképzelhető, hogy a zavar ott támad, ahogy a férfiak internalizálják és ahogy kezelik a negatív érzelmeket.

Következtetések

A jövőben olyan kutatásokat kellene tervezni, amelyek szétválasztják a különböző területeket az érzelemszabályozás terén és ezt össze tudják kötni az érzések internalizálásának problémájával. Akkor többet megtudhatunk az alexitímiáról és magáról az egészséges mentális működésről is.