A  mellszövet sűrűségének (denzitásának) kapcsolata a mediterrán étrenddel, étrend-kiegészítők szedésével és az alkoholfogyasztással dél-németországi nők körében: keresztmetszeti vizsgálat

Voevodina, O., Billich, C., Arand, B., & Nagel, G. (2013). Association of Mediterranean diet, dietary supplements and alcohol consumption with breast density among women in South Germany: a cross-sectional study. BMC Public Health, 13(203).

Készítette: Sipos Aliz

Összefoglaló

Az étkezési szokások jellemzői, úgy mint a mediterrán étrend követése, betartása, étrend-kiegészítők használata, az ásványi anyagok pótlása, valamint az alkoholfogyasztás hatással vannak a mammográfia által kimutatható emlőszövet-sűrűségre, amely fontos biológiai indikátornak számít a mellrák kockázati tényezői között. E tanulmány célja az aktuális étrend és a mammográfiás sűrűség közötti kapcsolat vizsgálata.

A keresztmetszeti vizsgálatban 424 pre- és posztmenopauzában lévő 21 és 84 év közötti nő vett rész. A mediterrán étrend mintát, a multivitaminok és ásványi anyag kiegészítők használatát, ill. az alkoholfogyasztást és az azzal kapcsolatos lehetséges zavarokat egy önkitöltős kérdőívvel mérték (University Hospital Ulm, 2007-2008). A mammográfiás sűrűséget radiológusok értékelték az Amerikai Radiológiai Főiskola osztályozásával összhangban, melyet alacsony (ACR1/2) és magas (ACR3/4) mammográfiás sűrűségként összegeztek. Logisztikus regressziót használtak az aktuális étrend és a mammográfiás sűrűség közötti kapcsolat vizsgálatára.

A mediterrán étrend és a mammográfiás sűrűség között fordított kapcsolat mutatkozott, a modellekben korrigálták az életkort és a testtömeg-indexet (BMI). Az aktuálisan fogyasztott étrend-kiegészítők szintén fordított kapcsolatot mutattak a mammográfiás sűrűséggel. Összehasonlítva a nem-ivókat a mértéktelen alkohol fogyasztókkal, utóbbi csoportnál pozitív kapcsolat mutatkozott az alkoholfogyasztás és a mammográfiás sűrűség között.

Az eredmények az étrend komponensei és a mammográfiás sűrűség közötti kapcsolatra mutatnak rá. A mediterrán étrendbe sorolható ételek fogyasztása, a multivitaminok és ásványi anyag tartalmú étrend-kiegészítők használata fordított kapcsolatban állhat a mammográfia által kimutatható mellszövet-sűrűséggel és protektív hatása lehet a mellrákkal szemben, míg a magas alkoholfogyasztás a megnövekedett mammográfiás sűrűséggel volt kapcsolatban.

Háttér

A mellrák a mell mirigyszövetéből eredő rosszindulatú daganat. Egyike a leggyakrabban előforduló daganatoknak a legtöbb nyugati országban és a leggyakoribb haláloknak számít a 40 és 50 év közötti nők körében. A mellrák rizikófaktorai között számos tényező szerepel, például életkor, hormonpótló terápia, menopauzás állapot, a mellrák előfordulása a családban stb. A megnövekedett emlőszövet-sűrűség (úgynevezett denzitás) egyik fontos, független rizikófaktora az emlőráknak. A magas mellszövet-sűrűség összefüggésben áll a mell rostos hámszövetének mennyiségével, amely a mammográfiás vizsgálatnál röntgenfoltként jelenik meg.

A mammográfia egy radiológiai eljárás a mellszövet sűrűségének mérésére és a mellrák időben történő felismerésére. Különböző skálák használhatók a mammográfiás sűrűség kiértékelésére. Az első osztályozási forma Wolfe nevéhez fűződik. Egy másik, a BI-RADS (The breast imaging reporting and data system) ACR-kategóriákkal (Categories of the American College of Radiology), mely többek között segített standardizálni a mellszövet-sűrűség kiértékelését illetve a mammográfia eredményeinek értelmezését. A mammográfiás sűrűség ACR osztályozása széles körben alkalmazott eljárás és korrelációt mutat más, kifinomult mérési módszerekkel is. Más eljárások számszerűsítik a mell denzitását, ilyen az ultrahang vizsgálat vagy a mágneses rezonancia képalkotó eljárás, melyeket szintén alkalmaznak a diagnosztikában.

A mellszövet sűrűsége fontos előrejelző értékkel bír a mellrák kialakulásában. Fontos azonosítani azokat a faktorokat, melyek mérsékelhetik a mammográfiás sűrűséget és így hasznosak lehetnek az alapvető preventív beavatkozásokban. Bizonyított, hogy az exogén hormonok, az élve szülések nagyobb száma, a kor, a testtömeg-index és egyéb tényezők módosítani tudják a mellszövet sűrűségének mintázatát a mammogramon. Különösen a pontosan betartott mediterrán étrend, a különböző étrend-kiegészítők szedése (multivitaminok, ásványi anyagokat tartalmazó étrend-kiegészítők) és az alkoholfogyasztás mérséklése a megelőzést tekintve alapvető intervenciós faktorrá válhatna a jövőben. Ezek a tényezők a mellrák rizikófaktorai közé sorolhatók, és sokkal könnyebben módosíthatók, mint a genetikai, öröklött tényezők. Az alkoholfogyasztás hatással lehet a mell kóros szövetképződésének kialakulására. Tisztázatlan marad, hogy vajon az alkoholfogyasztás növeli-e a mammográfiás sűrűséget az alkoholt nem fogyasztókkal összehasonlítva.

A mellrák gyakorisága alacsonyabb a mediterrán kultúrákban, mint az észak-európaiakban. A mellrák előfordulásának különbségeire magyarázatot adhatnak az egyes kultúrák étrendje közötti eltérések. A mediterrán étrendre jellemző a rendszeres gyümölcs- és zöldségfogyasztás, valamint az olíva olaj használata, míg az észak-európai kultúrák étrendjét a magasabb húsfogyasztás és a telített zsírsavakban gazdag ételek fogyasztása jellemzi. Fontos lehet tisztázni, hogy van-e kapcsolat a mellszövet mammográfiás sűrűsége és a pontosan betartott mediterrán étrend között.

A kutatás célja annak vizsgálata, hogy van-e kapcsolat a mediterrán étrend, az étrend-kiegészítők szedése és az alkoholfogyasztás valamint a mammográfiás sűrűség között.

Módszerek

A keresztmetszeti vizsgálat 2007 áprilisa és 2008 szeptembere között zajlott 494 nő részvételével (21 és 84 év közöttiek), akik részt vettek mammográfiás vizsgálaton. Az informált beleegyezést követően egy önkitöltős kérdőív kitöltésére került sor. A statisztikai elemzésből kizárták azokat a személyeket, akiket mellrákkal kezeltek, illetve a betegség miatt eltávolították a mellüket.

A kérdőívvel felmérték a szocio-demográfiai jellemzőket, továbbá megkérték a résztvevőket, hogy jellemezzék étkezési- és alkoholfogyasztási szokásaikat, fizikai aktivitásukat valamint dohányzással kapcsolatos szokásaikat. Az „étel-kérdőívet” részben a Million Women Study által használt kérdőívből dolgozták át. A választási komponensek azon a feltételezésen alapultak, hogy az egészségtelen ételek, úgy mint a telített zsírsavakban gazdag húsfélék mérsékelt fogyasztása, illetve az egészséges ételek (pl. antioxidánsokat tartalmazó gyümölcsök) rendszeres fogyasztása védőfaktor lehet a magas mammográfiás denzitással szemben, ami a mellrák kialakulásában jelentős kockázati tényezőt jelent. Az étrend komponenseit több, mediterrán étrenddel kapcsolatos vizsgálat alapján válogatták ki. Ezek a komponensek a következők: főtt és nyers zöldségek, gyümölcsök, hal, dió-, mogyorófélék és egyéb olajos magvak, olíva olaj (pro-mediterrán étrend), valamint vaj, marha, sertés, kolbászfélék, sonka, hamburger és üdítőitalok (kontra-mediterrán étrend). Összesen 29 pontot érhettek el a résztvevők az étrend-kérdőíven, s a magasabb pontszám a mediterrán étrend követését jelentette.

A fentieken túl információkat gyűjtöttek étrend-kiegészítők (vitaminok, ásványi anyagok és egyéb étrend-kiegészítők) fogyasztási szokásairól, azok külön-külön vagy kombinálva történő szedéséről.

Az alkoholfogyasztást az elfogyasztott heti pohármennyiséggel mérték. Német kutatások mérték-átváltásait alapul véve kiszámolták, hogy mennyi alkoholt (gramm) fogyasztottak a résztvevő nők.

Az emlőszövet sűrűségét két radiológus mérte (University Hospital Ulm), akik az Amerikai Radiológiai Főiskola által meghatározott csoportosítást alkalmazták, amely 4 kategóriát foglal magában: ACR 1 és ACR 2 alacsonyabb sűrűség-mutató, míg ACR 3 és ACR 4 magasabb emlőszövet-sűrűségre utal. A vizsgálatban kombinálták a kategóriákat, így az ACR 1 és ACR 2 mutatókat összevonták (ACR 1/2), ami alacsonyabb szövet-sűrűséget jelez. Az ACR 3 és ACR 4 összevont mutatója magasabb emlő-sűrűségre utal. A statisztikai elemzésbe a bal mell mérései lettek bevonva.

Eredmények

A vizsgált mintát röviden bemutatva, a kutatásban 150 menopauza előtt és 274 menopauza után lévő nő vett részt. Az átlagéletkor 54 év volt, a nők többsége német nemzetiségű (95%). A nők több mint 50%-a normál testsúlyú volt és többségük fizikailag aktív (76%). A résztvevő nők 80%-a szedett valaha fogamzásgátló tablettát és 30%-uk részesült már hormonpótló terápiában, 80%-uk szoptatott már élete során.

A résztvevők 35%-a fogyasztott multivitaminokat és ásványi anyag tartalmú étrend-kiegészítőket. Alkoholfogyasztásról a minta 67%-a, míg dohányzásról 12%-a számolt be, többségük bort fogyasztott. A magas mediterrán étrend pontszám (több mint 24 pont) a mediterrán étrend követését jelentette, ami a nők 25%-ánál volt megfigyelhető válaszaik alapján. A résztvevő nők 56%-ának volt magas a mammográfiás sűrűsége (ACR 3/4). A menopauza előtt lévő nők között gyakoribb volt (76%) a magas emlőszövet-sűrűség, mint a menopauza után lévő nők körében (46%).

A mediterrán étrendbe sorolható ételek fogyasztása fordított kapcsolatban állt a mammográfiás sűrűséggel (az életkort és a BMI-t korrigálták). Statisztikailag szignifikáns kapcsolat mutatkozott a mediterrán étrend és a mammográfiás sűrűség között a nem-dohányzó nők körében, míg ugyanez a kapcsolat nem volt kimutatható a dohányzó nők között. Náluk a statisztikai próba nem mutatott szignifikáns interakciót.

A multivitaminok és ásványi anyag tartalmú kiegészítők fogyasztása szignifikáns kapcsolatban állt a csökkent mammográfiás sűrűséggel. A kapcsolat a menopauza után lévő nők körében szignifikáns volt, míg a menopauza előtt lévő nőket illetően nem. A nem-dohányzó nők körében szignifikáns pozitív kapcsolat mutatkozott a multivitaminok és ásványi anyag kiegészítők fogyasztása és a mammográfiás sűrűség között. Azonban nem kaptak szignifikáns kapcsolatot az étrend-kiegészítők szedése és a dohányzási státusz között.

Az alkoholfogyasztást illetően csak a különböző háttérváltozók szerint (pl. BMI, fizikai aktivitás, hormonpótló terápia használata, életkor, iskolai végzettség, mellrák előfordulása a családban stb.) korrigált statisztikai modellben született szignifikáns kapcsolat a magas alkoholfogyasztás és a magasabb mammográfiás sűrűség között.

Diszkusszió

A korábbi kutatásokkal összhangban a vizsgálat fordított kapcsolatot mutatott ki a mediterrán étrendhez sorolható ételek fogyasztása és az emlőszövet sűrűsége között (tehát az ilyen ételek fogyasztása kisebb mammográfiás sűrűséggel jár együtt).

Az egyes ételcsoportok és a mammográfiás sűrűség kapcsolatát vizsgáló korábbi elemzésekben megállapították, hogy a mediterrán étrend összetevőinek fogyasztása (mint például a zöldségek és az olíva olaj) fordított kapcsolatban áll a mellszövet-sűrűséggel. A vizsgálat eredményeivel összhangban más, mellrákkal kapcsolatos prospektív kutatások kimutatták, hogy a mediterrán étrend követése csökkenti a mellrák kockázatát a posztmenopauzában lévő nők körében. Viszont egy japán kutatásban menopauza után lévő nők között szignifikánsan pozitív kapcsolatot találtak a fehérje-, összes zsír- és telített zsírok bevitele és a mellszövet-sűrűség százalékos aránya között, míg a szénhidrát-bevitel ellentétes kapcsolatban állt a mammográfiás sűrűséggel. Jelen kutatás statisztikailag szignifikáns, ellentétes kapcsolatot mutatott ki a mammográfiás sűrűség és a mediterrán étrend pontszáma között nem-dohányzó nők körében.

A kutatás eredményei, melyek szerint ellentétes kapcsolat áll fenn az aktuálisan használt étrend-kiegészítők és a mammográfiás sűrűség között posztmenopauzában lévő nők között, ellentétben állnak eset-kontroll vizsgálatból származó eredményekkel, melyek a multivitamin és ásványi anyag kiegészítők fogyasztása és a magasabb mellszövet-sűrűség kapcsolatát mutatták premenopauzában lévő nők körében. A vitaminok és ásványi anyagok antioxidáns tartalmát figyelembe véve az ellentétes kapcsolat biológiailag egyértelműnek tűnik.

Epidemiológiai vizsgálatok ellentétes kapcsolatot mutattak ki a D-vitamin szedése és a mammográfiás sűrűség között. C és E vitamin szedése pozitív kapcsolatban állt a mammográfiás sűrűséggel, míg a C-vitamin fogyasztása ellentétes összefüggést mutatott. Feltételezhetjük, hogy a multivitaminokat és ásványi anyag kiegészítőket szedő nők egészségesebb életmódot folytatnak, mint mások. A mellszövet-sűrűséggel mutatott különböző kapcsolatokat azonban befolyásolhatta az egyes táplálék-kiegészítők összetétele és az, hogy hogyan, milyen kombinációban szedték őket, valamint lehetséges káros anyagok bevitele is hatással lehetett az összefüggésekre. A vitaminokra és ásványi anyag kiegészítőkre, valamint az ezek kombinációjára vonatkozó adatok azonban szűkösek.

A vizsgálatban a napi 10 g-nál magasabb alkohol fogyasztása (> 10g/nap) magasabb emlőszövet-sűrűséggel járt együtt menopauza előtt és után lévő nők körében egyaránt. Prospektív eset-kontroll és keresztmetszeti vizsgálatok kimutatták, hogy a növekvő alkoholfogyasztás kapcsolatban áll a nagyobb mammográfiás emlőszövet-sűrűséggel. Azonban egy másik keresztmetszeti vizsgálat nem talált kapcsolatot az alkoholfogyasztás és a mammográfiás sűrűség között. Flom és munkatársai vizsgálatuk során azt találták, hogy különösen a sör és a fehérbor fogyasztása növelheti a mammográfiás sűrűséget. Egy másik kutatásban kimutatták, hogy az alkohol növeli a vér ösztrogén szintjét, mely szintén hozzájárul a magasabb mammográfiás sűrűséghez.

Konklúzió

Összefoglalva, a kutatás felhívja a figyelmet a mediterrán étrend követésének, a multivitaminok szedésének és az ásványi anyagok pótlásának fontosságára, mivel ezek kapcsolatban állnak az alacsonyabb, mammográfia által kimutatható mellszövet-sűrűséggel, mely az emlőrák kialakulásának fontos előrejelzője. További kutatásokra van szükség annak vizsgálatára, hogy milyen étrendbeli változtatások, beavatkozások lehetnek hatékonyak a mellrák megelőzésében.