Személyiségvonások  és a pozitív/negatív szexuális kogníciók közötti kapcsolat

Moyano, N., & Sierra, J. C. (2013). Relationships between personality traits and positive/negative sexual cognitions. International Journal of Clinical and Health Psychology, 13(3), 189−196.

Az összefoglalót készítette: Tasi Lia Andrea

Evolúciós szempontból a személyiségvonások tulajdonképpen stratégiák, melyek különböző szociális problémák megoldására alakultak ki. Ilyen társas kérdés a reproduktív sikeresség is, a szexuális viselkedésen keresztül. Számos kutatás alátámasztotta már a személyiségvonások relevanciáját a szexuális viselkedés bejóslásában: az extraverziót például az aktívabb szexuális élettel, nagyszámú szexuális partnerrel, magas fokú szexuális élménykereséssel, és szexuális vággyal hozzák kapcsolatba. Ezzel szemben a neuroticizmussal a szexszel kapcsolatos bűntudatot, diszfunkciókat, szexuális és házasságban megtapasztalt elégedetlenséget, emellett pedig pozitívumként a megengedő szexuális attitűdöt állítják párhuzamba. Az élményekre való nyitottság jó bejóslója a szexszel kapcsolatos attitűdnek, erotofíliának, és a magas szintű szexuális élménykeresésnek. E kérdéskör kutatása azért lényeges, mert egyes személyiségvonások szerepet játszanak bizonyos szexuális diszfunkciók kiváltásában és fennmaradásában, ezek pontos feltérképezése pedig segítséget nyújthat egy minél hatékonyabb terápiás folyamat létrehozásában.

Habár személyiség és a szexuális viselkedés kapcsolatát már számos kutatás vizsgálta, arról azonban mindmáig kevés szó esett, hogy milyen kapcsolat van a személyiségvonások és a szexualitás kognitív aspektusa (pl. szexszel kapcsolatos gondolatok), azon belül is a kogníciók gyakorisága és tartalma között. A kevés számú elvégzett vizsgálat a személyiségtényezők, illetve a szexuális kogníciók tartalma között talált kapcsolatot: egy kutatás szerint az introvertált személyek több intimitást tematizáló szexuális fantáziáról számoltak be, a neuroticizmus tekintetében több pontot elért egyének pedig több szadomazochisztikus tartalmú fantáziáról vallottak. A neuroticizmust emellett kapcsolatba hozták a deviáns szexuális fantáziákkal, az élményekre való nyitottságot pedig általánosan a szexualitással kapcsolatos álmodozással, fantáziálással.

Ezidáig a személyiség, illetve a pozitív és negatív szexuális kogníciók kapcsolatát nem vizsgálták, bár azt már korábban is kimutatták, hogy bizonyos személyiségvonások fogékonnyá tesznek több pozitív, vagy negatív hangulati állapot átélésére, ezen hangulatokhoz pedig szexuális kogníció típusok is kapcsolódnak. Az extraverzió és az élményekre való nyitottság a pozitív, a neuroticizmus pedig a negatív affektussal hozható összefüggésbe, emellett a kutatások arról is tanúskodnak, hogy a kényszeres zavarral küzdők esetében gyakran figyelhetők meg szexualitással kapcsolatos kényszergondolatok, ami felveti a lehetőséget, hogy az önkéntelenül megjelenő negatív tartalmú szexuális kogníciók és kényszergondolatok között átfedés van.

A személyiségjegyek és a szexualitással kapcsolatos gondolatok összefüggésének vizsgálatakor fontos figyelembe venni olyan tényezőket is, mint például a nem, az életkor, és a vallásosság. A férfiak esetében nagyobb gyakorisággal jelennek meg bármely tartalmú szexuális gondolatok, az életkor előrehaladtával pedig ezen fantáziák számának csökkenését valószínűsítik a kutatók. A magukat kereszténynek vallók egyes kutatások szerint ritkábban számolnak be általuk kellemesnek ítélt szexuális gondolatokról, más vizsgálatok szerint azonban nincs összefüggés a vallásosság és pozitív tartalmú szexuális kogníciók gyakorisága között.

Jelen kutatás egyrészről a nem, életkor, vallásosság, neuroticizmus, extraverzió, élményekre való nyitottság, kényszeresség, másrészről pedig a szexuális kogníciók gyakorisága és tartalma (pozitív/kellemes vagy negatív/kellemetlen) közötti kapcsolatot vizsgálja 1500 (42,8% férfi, 57,2% nő), 18 és 72 év közötti személy részvételével. A résztvevőktől először egy szociodemográfiai helyzetet felmérő kérdőív kitöltését kérték, melyben nemre, életkorra, iskolai végzettségre, vallási hovatartozásra vonatkozó kérdések szerepeltek, ezután pedig egy szexuális kogníciókra vonatkozó kérdőív (SCC – Sexual Cognition Checklist; Renaud & Byers, 1999) felvétele következett. A személyiségjegyek felmérésére a kutatók a Big Five által mért személyiségjegyeket magában foglaló NEO-FFI személyiségteszt rövidített változatát alkalmazták (NEO-Five Factor Inventory, rövidített változata a NEO Personality Inventory – NEO PI-R; Costa & McCrae, 2001), melynek a neuroticizmust, az extraverziót, és az élményekre való nyitottságot mérő skáláját vették figyelembe. Ezen kívül felhasználták az MMPI-2 (Minnesota Multiphasic Personality Inventory; Hathaway & McKinley, 1999) kényszerességet mérő alskáláját is.

A vizsgálat alapjául Renaud és Byers (1999) szexuális fantázia konceptualizációja szolgál, mely megkülönböztet pozitív- (PSC – Positive Sexual Cognition), és negatív (NSC – Negative Sexual Cognition) szexuális kogníciókat. A pozitív szexuális kogníciók elfogadhatók, jólesőek, énazonosak és általában szándékosan előhívottak, ezzel szemben a negatívak elfogadhatatlan, kellemetlen, énidegen, önkéntelenül betolakodó ideák.

Az eredmények szerint a szocio-demográfiai változók fontosak a pozitív tartalmú szexuális kogníciók gyakoriságának előrejelzésében: ha egy egyén férfi, fiatal, és nem vallásos, az valószínűsíti ezek megjelenését, ami megfelel a korábbi tanulmányok eredményeinek is. A személyiségvonások közül az élményekre való nyitottság nagyobb mértéke a legrelevánsabb a pozitívként megítélt szexuális gondolatok gyakorisága szempontjából, de az elvárásokkal ellentétben a neuroticizmus nagyobb mértéke is bejósló erejűnek bizonyult, ami rámutat, hogy a neuroticizmus és pozitív affektus kapcsolata még nem tisztázott. A kényszeresség és a PSC-k gyakorisága között negatív összefüggés volt kimutatható.

A negatív szexuális kogníciók gyakorisága tekintetében a szociodemográfiai változók közül csak az életkor releváns: az idő előrehaladtával ritkulnak a negatív tartalmú szexuális gondolatok. A személyiségjegyek közül a neurotikus és obszesszív tendenciák a gyakoribb negatív szexuális gondolatok megjelenésével jártak együtt, míg az élményekre való nyitottság ezek számának csökkenését valószínűsítette. Ez megfelel a korábbi eredményeknek, melyek a neuroticizmus és negatív affektus között, illetve a neuroticizmus és a szexualitás negatív aspektusai (pl. szexuális averzió) között találtak kapcsolatot.

A szexuális kogníciók tartalmát tekintve kiderült, hogy ha az egyén fiatal, férfi és nem vallásos, az valószínűsíti a gyakoribb intim, exploratív, szadomazochisztikus és személytelen szexuális kogníciók megjelenését, a személyiségvonások közül pedig az élményekre való nyitottság jósolja be ezeket a legjobban. Az elvártakkal ellentétben a gyakran deviánsként megítélt szadomazochisztikus tartalmú szexuális kogníciók nem mutattak összefüggést a neuroticizmussal, ellenben az élményekre való nyitottsággal igen.

A személyiségvonások és szexualitás közötti kapcsolat, meglehetősen gyenge, ezért megfontolandó, hogy a klasszikus személyiségvonások valóban relevánsak-e a szexualitás tanulmányozásában. E cikk szerzői a kérdésben a következő álláspontot képviselik: a személyiségvonások a tartós viselkedési mintázatok előrejelzésében lehetnek jelentősek, a szexuális aktivitás viszont ehhez túlzottan változékony. Emellett hasznos lenne létrehozni a személyiség szexualitás-fókuszú konceptualizációját, ami által megbízhatóbb összefüggések lehetnének kimutathatók a szexualitással kapcsolatban.

A tanulmány legfőbb korlátjának azt tekintik a szerzők, hogy a személyiségvonások felmérése önbevallásos alapon történt, melyek meglétét célravezető lenne egyéb módon is megerősíteni. További kutatások szükségesek annak felmérésére, hogy mely faktorok vezetnek ahhoz, hogy az egyének negatívan értékeljenek bizonyos szexuális gondolatokat.