de Vibe, M., Solhaug, I.,
Tyssen, R., Friborg, O., Rosenvinge, J. H., Sørlie, T., Halland, E., Bjørndal,
A. (2013). Does Personality Moderate the Effects of Mindfulness Training for
Medical and Psychology Students? Mindfulness, DOI
10.1007/s12671-013-0258-y.
Készítette: Hutter Marianna
Bevezetés
Egyre több
kutatás bizonyítja a mindfulness – tehát jelentudatosság - alapú intervenciók
hatásosságát klinikai és nem klinikai mintákon egyaránt. Ugyanakkor még
továbbra sem világos, hogy melyik célcsoport profitálhat a legtöbbet belőle.
Ezt jelen tanulmány szerzői az Eysenck-féle „Big Three” alapján három
személyiségvonás tükrében vizsgálták:
- neuroticizmus
- lelkiismeretesség
- extraverzió
A
neuroticizmus prediktora a szorongásnak és a depresszió tüneteinek, magasabb
szintje jobb kimenetet jósolt be rövid mindfulness tréning után. Viszont úgy
tűnik, hogy korrelál a kisebb adherenciával és a mindfulness gyakorlásának
nehézségével is. A neuroticizmus a mindfulness-szel, mint személyiségvonással
fordítottan korrelál.
A
lelkiismeretesség tényezője bejósolja a tanulók stresszét. Hét keresztmetszeti
vizsgálaton végzett metaanalízis szerint a lelkiismeretesség pozitívan korrelál
a mindfulness-szel.
Az
extraverziót többnyire a szubjektív jólléthez és pozitív emocionalitáshoz
kötik. A jelentudatossággal csak enyhe pozitív korrelációt mutat.
Egy
mindfulness alapú stresszcsökkentő intervenció azt találta, hogy azoknál az
egyetemi hallgatóknál, akiknek magasabb volt az alap mindfulness szintje,
nagyobb növekedés következett be a jelentudatosság, a szubjektív jóllét,
empátia és remény tekintetében, míg jobban csökkent az észlelt stressz szintjük
egy év múltán a kontroll csoporthoz képest. Egy nem kontrollált kis mintás
tanulmány viszont nem mutatta ki, hogy a rövid mindfulness tréning befolyásolná
a mentális distresszt .
A szerzők
célja tanulmányukkal egy módszertanilag minél pontosabb kutatás kivitelezése
volt és annak a kiderítése, hogy kik nyernek a legtöbbet a mindfulness
tréninggel. Hipotézisük a következő: a magasabb szintű
neuroticizmus és mindfulness bejósolja
az intervenció nagyobb fokú hatását a mentális distresszre, a tanulással
kapcsolatos stresszre és a szubjektív jóllétre.
Módszer
A kutatók 704
diákot hívtak a kutatásba, ebből végül 288 fő első és másodéves
orvostanhallgató, illetve pszichológushallgató vett részt a programban. A
résztvevőket random módon vizsgálati (144 fős) és kontroll (szintén 144 fő)
csoportba osztották. A nemi arányokat tekintve 69 férfi és 219 nő vett részt a
vizsgálatban, átlag életkoruk 24 év volt. Az intervenciós csoport tagja részt
vettek egy 7 hetes MBSR-tréningen (MBSR= Mindfulness Based Stress Reduction,
tehát mindfulness alapú stresszcsökkentés). Ezzel szemben a kontroll csoport
semmilyen intervenciót nem kapott. Hogy képet kapjanak a mindfulness hatásáról,
a kutatók az intervenció előtt és után mérték fel a résztvevők adatait.
Az
elmúlt 2 hétben tapasztalt mentális distressz mérése a The General
Health Questionnaire-t (GHQ-t) alkalmazták. A kérdőív pszichometriai mutatói
jónak bizonyultak, a Cronbach alfa 0.90 volt.
A tanulmányok
miatt átélt stresszt a Perceived Medical School Stress (PMSS) skálán
mérték. Hogy egyformán alkalmazható legyen a pszichológus, illetve az
orvostanhallgatókra is, kivették a kérdésekből az „orvosi” szót. A teszt
összesített Cronbach alfája 0.79 volt (0.78 az orvostanhallgatóknak és 0.81 a
pszichológus hallgatóknak).
A szubjektív
jóllétet egy norvég 4 itemes skála nézte. Ez a kognitív elégedettségre és a pozitív, illetve
negatív affektusokra kérdezett rá. A kérdőívet validálták norvég diákok
mintáján és felnőtt populáción is. A teszt erősen korrelál Diener élettel való
elégedettség skálájával. Itt a Cronbach alfa 0.81.
A jelentudatosságot
a The Five Facet Mindfulness Questionnaire (FFMQ) kérdőívvel kutatták. A norvég
verziót 792 fős első éves pszichológushallgatók mintáján validálták.
A Cronbach alfa 0.79 volt.
A személyiségvonásokat a norvég Basic
Character Inventory (BCI) segítségével vizsgálták. Ezek Eysenck elméletéhez
hasonlóan a neuroticizmust (Cronbach alfa=0.75), a lelkiismeretességet (Cronbach
alfa=0.68) és az extraverziót (Cronbach alfa=0.77) mérték. A kérdőívet norvég
orvostanhallgatók és fiatal orvosok mintáján validálták egy longitudinális
kutatás keretében.
Eredmények
A
vizsgálat eredményei szerint a neuroticizmus pozitívan korrelálta a GHQ-val és
a PMSS-sel, míg negatívan a szubjektív jólléttel. Szintén inverz kapcsolatban
állt a neuroticizmus az FFMQ-val és az extraverzióval, míg pozitív együttjárás
volt tapasztalható közte és a lelkiismeretesség közt. A nők szignifikánsan
magasabb pontszámot értek el a neuroticizmus (=5,3 pont szemben a 3,6-tal) és a
lelkiismeretesség (4,2 pont vs. 3,4) skáláin, mint a férfiak. Ez a fajta
szignifikáns nemi különbség az extraverzió tekintetében nem volt tapasztalható.
Az alapszinten magasabb
neuroticizmussal élő diákok nagyobb intervenciós hatásról számoltak be a GHQ
tekintetében. A PMSS kérdőívnél az eredmények nem voltak statisztikailag
szignifikánsak. Az intervenciós csoportnál a mindfulness tréning csökkentette a
mentális distresszt és növelte a szubjektív jóllétet. Ezzel szemben a kontroll
csoportban a nagyobb neuroticizmus rosszabb GHQ és szubjektív jóllét
eredményekkel járt. Az alapszinten nagyobb lelkiismeretesség nagyobb
intervenciós hatással járt a PMSS tekintetében, de a szubjektív jóllétre és a
GHQ-ra nem hatott. Az extraverzió és a jelentudatosság baseline szintje nem
befolyásolta az intervenció hatásának mértékét.
Diszkusszió
Röviden tehát
a következő eredmények relevánsak a kutatásból. Azok a diákok nyertek a
legtöbbet az intervencióból, akiknek magasabbnak bizonyult a neuroticizmus
szintjük. Ugyanis az intervenció által lecsökkent a mentális distresszük és
nőtt a szubjektív jóllétük a kontroll csoprothoz képest. A tréning
stresszcsökkentő hatása különösen a nagyobb lelkiismeretességgel élő diákoknál
volt szembeötlő. A magasabb neuroticizmus és lelkiismeretesség pedig a nők
csoportjára volt jellemző, így náluk működött leginkább a mindfulness tréning.
A tanulmány erősségei közé tartozik a nagyméretű minta és az, hogy a résztvevők
különböző évfolyamokon és szakokon tanultak. Továbbá az is, hogy azok, akik az
eredményeket számolták vakok voltak arra nézve, hogy a résztvevők melyik
csoportba tartoztak. Ugyanakkor a vizsgálatnak korlátai is vannak. Először is a
randomizációnál nem rétegezték a mintát nemek szerint, ezért mindössze 26 férfi
került az intervenciós csoportba. Másodszor: a négy lehetséges
változóhasználata minden eredménynél megnövelhette a hamis-pozitív eredmények
kockázatát. Harmadszor: nem volt korlátozva a kommunikáció az intervenciós és a
kontroll csoport között így ez befolyásolhatta az eredményt. Végül, de nem
utolsó sorban a megkeresett diákoknak mindössze 40%-a vett részt a kutatásban,
így a fennmaradó 60%-ról semmilyen információnk nincs, ez pedig kihat az
eredmények általánosíthatóságára. Éppen ezért további vizsgálatok szükségesek a
mindfulness tréning hatásosságával kapcsolatban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése