Potenciális öngyilkossági gondolatok és a megfigyelt iskolai zaklatás kapcsolata
Rivers, I., &
Noret, N. (2013). Potential
Suicide Ideation and Its Association With Observing Bullying at School. Journal of Adolescent Health, 53,
32-36.
Készítette: Sas Annamária
Bevezetés
Vizsgálatok kimutatták, hogy a
negatív szociális iskolai és otthoni környezet hatással van a megnövekvő
öngyilkossági gondolatokra a fiatalok körében. Olyan individuális faktorok,
mint interperszonális érzékenység, tehetetlenség, a kontrollvesztettség érzése
és olyan szociális faktorok, mint a családi és közösségi szinten való
támogatottság hiánya, mind hozzájárul az öngyilkossági gondolatok
megszületéséhez. Az átlagtinédzserek 30%-nak jutnak eszébe az élet végével
kapcsolatos gondolatok, és ezen fiatalok harmadának jut csak eszébe az
öngyilkosság mint megoldás. Ehhez képest szignifikánsan magasabb ez a szám azok
körében, akik erőszaknak, abúzusnak vannak kitéve az iskolai környezetben, és
közülük is azok között, akiket előítélet alapú diszkrimináció ér. Ezen kutatás
fő célja, hogy jobban megértsük, hogy a szülői és iskolai támogatás vagy ennek
hiánya, a megfigyelt előítéletes és előítélet nélküli zaklatás, az elkövetők
csoportjának tagjának lenni, az interperszonális érzékenység és a tehetetlenség
milyen kapcsolatban van a potenciálisan megjelenő öngyilkossági gondolatokkal
azon gyerekek között, akik ilyen típusú zaklatást szenvednek el.
Módszer
Résztvevők:
Az egész mintából (2 002 tanuló)
1 592 diák töltötte ki az összes kérdőívet. 12 és 16 év közötti fiatalok vettek
részt a kutatásban, akik 14 különböző iskolából lettek összegyűjtve Észak-
Angliában. Etnikai klasszifikáció alapján: fehérek, ázsiaiak, feketék, kínaiak
és egyéb. A kutatás lényege alapján a diákokat öt csoportba sorolták: nem
bevontak, áldozatok, elkövetők, ’zaklatott-áldozatok’, megfigyelők. Végül 449
tanuló nyilatkozta azt, hogy egyáltalán nem volt bevonva ilyesfajta viselkedésbe,
96-an azt nyilatkozták voltak zaklatás áldozatai, 21-en azt, hogy ők már voltak
elkövetők, 17-en pedig azt, hogy voltak már ’zaklatott-áldozatok’, 1009 diák
nyilatkozott úgy, hogy már volt megfigyelője zaklatásnak (köztük előfordul
olyan, aki volt áldozat és/vagy elkövető is).
Eljárás:
A kérdőívek kitöltése körülbelül
40-60 percet vett igénybe, ha a tanuló úgy érezte, hogy egy kérdés kényelmetlen,
akkor arra nem kellet válaszolnia.
Az egyik kérdőív egy 15 itemből
álló anti-bullying kérdéssor volt az Olweus féle zaklató/áldozat kérdőív
alapján. Megtalálhatóak benne állítások magáról a zaklatás fajtájáról, okáról,
gyakoriságáról, és arról hogy ez csoportos tevékenység e vagy sem. Majd ezeket
további alkategóriákba osztva számoltak az adatokkal tovább.
A másik kérdőív az iskolai és az
otthoni légkörről szólt. Ezzel mérték, hogy a tanárok vagy az iskola
alkalmazottjai milyen mértékben avatkoznak be az ilyen viselkedés
megakadályozásába, milyen mértékben beszélhetnek otthon az ilyen esetekről és
milyen választ/támogatást kapnak abban az esetben, ha beszélnek róla.
A harmadik kérdőív az
interperszonális érzékenységről, tehetetlenségről, és a potenciális
öngyilkossági gondolatokról szólt. Itt az 53 itemből álló item Brief Symptom
Inventory (BSI) használták.
Eredmények
Azok a tanulók, akik nem voltak
bevonva zaklató viselkedésekbe semmilyen módon, szignifikánsan alacsonyabb az
interperszonális érzékenységük az elkövetőkkel (p > .001), a ’zaklatott
áldozatok’-kal (p > .05) és a megfigyelőkkel (p < .001) szemben. Szintén
szignifikánsan alacsonyabb pontokat értek el a tehetetlenségben az áldozatok (p
< .001) a ’zaklatott áldozatok’ (p < .001) és a megfigyelőkkel (p <
.001) szemben. A zaklatást megfigyelő tanulók sokkal támogatóbbnak találják az
iskolai és otthoni légkört, mint az összes többi csoport. A nemek közötti
különbségek alapján a lányok szignifikánsan többet vannak kitéve ilyen
viselkedésnek, mint a fiúk ( p < .03). Hasonlóan ehhez az eredményhez a
lányok szignifikánsan gyakrabban zaklatnak másokat, mint a fiúk ( p < .02).
Azonban nincs szignifikáns különbség abban, hogy hány ilyen esetnek voltak
megfigyelői. Interperszonális érzékenység pontokban és tehetetlenségben a
lányok szignifikánsan több pontot értek el, mint a fiúk (p < .001). Mind a két
nem ugyan olyan támogatónak tartja az iskolai légkört.
A potenciális öngyilkossági
gondolatok a megfigyelt zaklató viselkedés alapján:
Fiúk között az áldozat szerep és az
elkövető szerep 8,2%-ban magyarázza a potenciális öngyilkossági gondolatokat. A
fiúk között a végleges modell alapján a tehetetlenség, a zaklatások gyakorisága
és a kevésbé támogató otthoni környezet jósolja be legjobban az öngyilkossággal
kapcsolatos gondolatok meglétét. Lányok között az áldozat szerep és az elkövető
szerep csak 3,3%-át magyarázza az öngyilkossági gondolatoknak.
Összefoglalás
Ebben a tanulmányban a
tehetetlenség volt az egyetlen szignifikánsan bejósló faktora a potenciális
öngyilkossági gondolatoknak azok között, akiket ért zaklatás. A szemlélő
viselkedéssel kapcsolatos más tanulmányok szerint, a felelősségérzet hiánya és
a szociális befolyásoltság van nagy hatással arra, hogy az ilyen esetekben az emberek
nem avatkoznak be. A szemlélők sokkal több fizikai segítséget nyújtanak akkor,
ha az áldozat fiú, vagy ha nincsenek más szemlélők a közelben. A tanulmányból
az is kiderül, hogy külső tényezők, mint például az otthoni légkör szerepet
játszik a potenciális öngyilkossági gondolatok magyarázatában.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése