A mindfulness alapú stressz-csökkentő terápia hatása krónikus orvosi betegséggel küzdő felnőttek mentális egészségére: egy meta-analízis.
Bohlmeijera, E., Prengera, R., Taala,
E. & Cuijpers, P. (2010). The effects of mindfulness-based stress reduction
therapy on mental health of adults with a chronic medical disease: A
meta-analysis. Journal of Psychosomatic
Research 68, 539–544.
Készítette:
Csajbók Zsófia
Absztrakt
A
tanulmány célja, hogy a mindfulness alapú stressz-csökkentés (mindfulness-based
stress reduction; továbbiakban MBSR) hatását vizsgálja a depresszióra,
szorongásra és a pszichológiai distresszre különböző krónikus betegségekkel
rendelkező populációban. Szisztematikus meta-analízissel vizsgálták a hatásokat
az említett függő változókra, melyekben a tanulmányok minőségét is figyelembe
vették. 8 publikált tanulmány eredményei alapján a depresszióra 0,26-os értékű
hatásmértéket kaptak, ami alapján az MBSR-nek csak kicsi hatása van a
depresszióra. A szorongás esetében 0,47 volt a hatásmérték, bár a tanulmányok
minősége moderálta ezt az értéket, a rosszabb minőségű tanulmányok kivonásával
0,24-re csökkent a hatásmérték. Kicsi hatásmérték volt található a
pszichológiai distressz esetén is (0,32). Tehát kicsi hatása van a
depresszióra, szorongásra és pszichológiai distresszre az MBSR-nek a krónikus
betegséggel küzdő emberek körében, így megfontolandó az MBSR módszer
integrálása a kognitív viselkedésterápiába, hogy növelje a mindfulness alapú
intervenciók hatékonyságát.
Bevezető
Az
idősebb emberek 85%-a rendelkezik valamilyen krónikus betegséggel, és ez komoly
rizikófaktor a mentális betegségekre nézve. Az MBSR módszer a pszichológiai
distressz, a depresszió és a szorongás kezelésére alkalmas, krónikus fájdalommal
küzdő betegek körében. Kabat-Zinn (1982) dolgozta ki az MBSR programot, mely
8-10 ülésből áll, akár egyszerre 30 résztvevővel, és a mindfulness, vagyis a
jelentudatosság képességét sajátíthatják itt el. Ez a képesség teszi lehetővé
érzelmeink, érzékleteink és gondolataink ítélkezés nélküli vizsgálatát. A
pillanatról pillanatra történő tudatosság meditációs feladatokkal sajátítható
el, melyek a buddhista tradícióból lettek adaptálva, jóga gyakorlatokkal és
pszicho-edukációval kiegészítve. Alapvetően krónikus fájdalmak kezelésére lett
kidolgozva a program, de később krónikus betegségekkel küzdő embereknél is
alkalmazni kezdték. Elfogadással és elköteleződéssel foglalkozó terápiákban is
használják a kognitív viselkedésterápiák.
Két
meta-analízis vizsgálta eddig az MBSR hatását a mentális egészségre, ezek a
tanulmányok 0,37 és 0,84 közötti hatásmértéket találtak a szorongásra és a depresszióra
kifejtett hatásában, ám ezek nem-kontrollált vizsgálatok eredményei voltak, és
a tanulmányok minősége sem lett figyelembe véve a számítások során. Így a jelen
tanulmány szerzői most megvizsgálták az MBSR hatását krónikus betegséggel
rendelkezők esetén a pszichológiai distresszre, depresszióra és szorongásra, a
kontrollált vizsgálatokra nézve is.
Módszer
A tanulmányok
kiválasztása
A
Medline-on és a PsychINFO-n keresztül kerestek tanulmányokat, 1960 és 2008
között összesen 6626 darab találattal. A kulcsszó a mindfulness volt, és a randomizált,
kontrollált vizsgálatokra szűkítették a találatokat. Olyan tanulmányokat
válogattak végül ki az absztraktok alapján, melyek (1) az MBSR hatását
vizsgálták, (2) felnőtteken, (3) krónikus orvosi betegséggel, (4) kontroll
feltétellel összevetve, (5) randomizált kontroll vizsgálatban (6) és elegendő
adat volt közölve a standardizált hatásmérték kiszámításához.
A hatásmérték (d)
számításának módszertana az elsődleges tanulmányokból
A
meta-analízisben azt a hatást, amit az elsődleges tanulmányokban találtak,
standardizálni kell, hogy eltérő skálájú változókkal összevethetők legyenek. A
standardizált hatásmérték ( = d ) a
tesztelés előtti és utáni érték különbségének és a tesztelés előtti szórásnak a
hányadosa. Ez a d érték mutatja meg, hogy hány standardpontot (z érték)
fejlődött egy csoport a beavatkozás után az alapértékhez képest.
A
tanulmány szerzői a kísérleti csoport hatásmértéke és a kontroll csoport
(spontán felépülés) közti különbségre kíváncsiak. Például egy 0,5-ös
hatásmérték eszerint azt jelenti, hogy a kísérleti csoport félszórásnyira
mozdult el a kontroll csoport átlagához képest. A hatásmértékek értékelése a
következő övezetekre oszlik: 0-tól 0,32-ig kicsi, 0,33-tól 0,55-ig közepes és
0,56-tól 1,2-ig nagy hatásmértéket jelent. Ezen kívül a Hedges’s g értékekkel
számoltak még, ami a kis elemszámú, torz eredmények értékelésére alkalmas.
Comprehensive Meta-Analysis (CMA) programmal értékelték ki az eredményeket.
A tanulmányok
minőségének osztályozása
Az
egyes tanulmányok minőségét 7 kritérium mentén állapították meg, melyek egy
hiteles forrásból, a Cohrane Kollaboráció javaslatából származtak a
metodológiai érvényesség felmérésére.
1.
a résztvevőkről egy orvos állapította
meg, hogy krónikus szomatikus panaszuk van
2.
a tanulmányok elérhetővé tették, hogy
milyen kezelést követtek a betegeken
3.
a terapeuta, aki a tréninget tartotta,
képesítést kapott a módszer oktatására
4.
a kezelés menetét folyamatos
monitorozásnak vetették alá
5.
mind a kezelteket, mint a kontroll
feltételben szereplőket bevonták az elemzésbe
6.
a tanulmánynak volt legalább egy minimum
szintű statisztikai ereje (legalább 50 embert vizsgáltak az összehasonlíthatóságért)
7.
a véletlenszerű csoportba osztás egy
harmadik és független személy által történt (ezt csak akkor kódolták, ha
véletlenszerűen osztották a résztvevőket csoportba, és akkor volt pozitív a
változó, ha független személy sorolta be őket)
Ezek
mentén akkor volt magas egy tanulmány minősége, ha mind a 7 kritérium
teljesült, közepes, ha 5 vagy 6 kritérium teljesült, és alacsony, ha csak 4
vagy annál kevesebb. Két különböző értékelő is pontozta a tanulmányokat, a
pontozók közti megbízhatóság 93% volt.
Eredmények
A kiválasztott
tanulmányok
53
tanulmányt találtak, ebből 8 felelt meg a követelményeknek, a többit ki kellett
zárni, mert nem betegpopuláción vizsgálták az MBSR hatását, vagy nem volt
kontroll csoport, vagy nem közöltek a meta-analízishez szükséges adatokat. Sokféle
krónikus betegség vizsgálata is belekerült, például rák, krónikus fájdalom,
fibromyalgia, krónikus fáradtság és reumás arthritis. Egy magas minőségű, 5
közepes minőségű és 2 alacsony minőségű kutatás volt köztük.
Hatások
6
tanulmány alapján a depresszióra kapott átfogó hatásmérték d = 0,26 volt, mely
szignifikáns és kicsi hatásnak minősül, de robusztus, a tanulmányok minősége nem
befolyásolta ezt az eredményt. A szorongásra kapott érték 4 tanulmány alapján d
= 0,47 volt, mely közepesnek mondható, de itt nagyobb heterogenitás volt
észlelhető és a tanulmányok minősége is erősen befolyásolta ezt az értéket.
Amikor csak a két legmegbízhatóbb tanulmány értékeit vetették össze, ez a
hatásmérték d = 0,24-re csökkent. A MBSR pszichológiai distresszre gyakorolt
hatásmértéke d = 0,32 volt.
Diszkusszió
Ezek
a hatások meglehetősen kicsinek hatnak, különösen korábbi meta-analízisek által
talált hatásmértékekkel összevetve. A krónikus betegségekre alkalmazott
pszichoterápia is nagyobb változást eredményezett, mint az MBSR. Ennek oka
lehet, hogy plafonhatást értek el a vizsgálatok során, mert több tanulmány
szerzői is arról számoltak be, hogy az alap depresszív tünetpontszám eleve
alacsonyabb volt a vizsgálat előtt, mint a krónikus betegségek irodalmában.
Ennek lehet egy következménye, hogy eleve csak kevesebb tér volt a pontok
lecsökkenésére. Egy másik lehetséges magyarázat, hogy az MBSR kifejezetten a
krónikus fájdalommal rendelkező emberek stressz-csökkentésére lett kidolgozva,
nem pedig a depresszió specifikus kezelésére (ami a mindfulness-based cognitive
therapy = MBCT feladata egyébként). A program célja, hogy decentrálja a beteg
gondolatait és negatív érzéseit, valamint gondolatait csak mint tovasuhanó,
mentális eseményeket észlelje. Ennek a kiterjesztett terápiának egyébként
igazoltan erősebb a hatása a depresszióra, így megfontolandó, hogy az eredeti
MBSR programot kognitív terápiás elemekkel gazdagítsák.
A
másik két mért független változó, a szorongás és a pszichológiai distressz
esetében is a statisztikai aggályok mellett az MBCT bevonásának szükségességét
fejezik ki a szerzők. Az elfogadás-alapú viselkedésterápiát is megnevezik, mint
sikeres és megbízhatóan tesztelt eljárást a szorongás csökkentésére.
Korlátok és
következmények
Csak
megjelent tanulmányokat vontak be az elemzésbe, így nem lehet tudni, hogy
milyen a kontraszt a publikált és nem publikált tanulmányok között. Ezen kívül
az is problémás, hogy nem volt elég utánkövetéses adat, hogy az MBSR hosszú
távú hatásairól meggyőződhessenek. Harmadszor pedig a különböző tanulmányok más
és más depresszió-kérdőívvel dolgoztak, mely szintén eredményezhetett egy
eltérő alapértéket az egyes tanulmányokban. Mindezek ellenére elmondható, hogy
az MBSR kis hatással van a depresszióra, a szorongásra és a pszichológiai
distresszre a krónikus betegek körében.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése