A jóga akut hatása a végrehajtó funkciókra
Gothe, N.,
Pontifex, M. B., Hillman, C., & McAuley, E. (2013). The Acute Effects of
Yoga on Executive Function. Journal of
Physical Activity & Health, 10, pp. 488-495.
Készítette: Pálfi Krisztina
A jóga gyakorlásának növekvő prevalenciája
ellenére az olyan kutatások száma, melyek a jóga és a kogníció kapcsolatát
vizsgálják, meglehetősen limitált. Az alábbi tanulmány célja az jóga gyakorlás
azonnali hatásainak feltérképezése a kognitív performanciára az aerobikedzéshez
viszonyítva. Az ismételt méréses eljárás keretein belül 30 nő (átlag életkor=20,07)
vett részt egy jóga- és egy aerobikedzésen, illetve egy baseline mérésen. A zaj-kompatibilitás
és az n-vissza tesztek szolgáltak a kognitív teljesítmény mérőeszközeiül. Az
eredmények szerint a jóga gyakorlása után a résztvevők szignifikánsan jobb
kognitív teljesítményt nyújtottak, míg az aerobikedzés és a baseline között nem
mutatkozott szignifikáns eltérés.
Szakirodalmi
háttér
A tudományos
érdeklődés egy kiemelt területe a fizikai aktivitás és a kognitív teljesítmény
kapcsolata. Egyre növekszik az érdeklődés az akut testedzés potenciális
tranziens hatásainak feltárására. Számos review és metaanalízis eredményei
mutatnak abba az irányba, hogy az akut aerobikedzés pozitív hatással bír a
kognitív funkcionálásra, kifejezetten a végreható funkciókra. Az exekutív
funkciók kifejezés a célirányult mentális folyamatok egy meghatározott
csoportjára utal (tervezés, ütemezés,
munkamemória, feladat koordinációja, kognitív flexibilitás, absztrakt
gondolkodás, stb.), melyek a környezettel való interakció intencionális
elemeiben is involváltak. A tartós fizikai aktivitásnak és az egyszeri (akut)
mozgásnak is pozitív hatása van a kognícióra, és ezen hatások
legkifejezettebben az olyan feladatokban nyilvánultak meg, melyekhez
szükségesek a végrehajtó funkciók. Az egyik aspektus, melyet nagy érdeklődés
övez, az inhibitoros gátlás, mely során az ember képes figyelmét szervezni és
irányítani a stimulus környezeti kontextusában az irreleváns információk
ignorálása és a relevánsakra való fókuszálás által. Hillman és munkatársai a
zaj-kompatibilitási teszt módosított változatát használták az inhibitoros
kontrol vizsgálatára egyszeri aerobikedzést követően. Eredményeik szerint egy
ilyen egyszeri alkalom után a felnőttek hatékonyabban képesek az információk
feldolgozására és klasszifikációjára. Az egyszeri testmozgás közvetlen hatásait
a kognícióra főleg aerobikedzések keretén belül vizsgálták, így meglehetősen
kevés tanulmány irányul a testmozgás egyéb módjaira. Az aerobikedzésekre épülő
vizsgálatok eredményeit nehézkes a testmozgás kevésbé tradicionális típusaira
generalizálni, éppen ezért indokolt ezen mozgásformákat vizsgálat tárgyává
tenni. A testedzés nem tradicionális formái gyakran tartalmaznak test- tudat
komponenseket, melyek eltérően hathatnak a fizikai és mentális folyamatokra.
Ross és Thomas
áttekintették az olyan vizsgálatokat, melyek a jóga, a test-tudat kapcsolaton
alapuló gyakorlatok, illetve az aerobikedzés hatásait hasonlítják össze egészséges
és beteg mintákon. Eredményeik szerint a jóga legalább olyan hatékony, ha nem
hatékonyabb, mint az aerobikedzés az egészséggel kapcsolatos eredményességi
mutatók szempontjából. A jóga egy ősi indiai technika és életforma, mely magába
foglalja bizonyos specifikus testtartások gyakorlását, a szabályozott légzést
és a meditációt is. A technika tehát tartalmaz aktív figyelmi és jelentudatos
elemeket, azonban ezek potenciális előnyei még nem lettek megfelelően feltárva.
Sarang és Telles férfiak teljesítményét vizsgálták 6-betűs törlési feladattal
közvetlenül 2 jóga alapú relaxációs technika előtt és után, és mindkét alkalom
után szignifikánsan magasabb pontszámot kaptak. Egy másik vizsgálatban a
jógalégzés bevezetését követően jobb törlési pontszámokat értek el a
résztvevők. Canter és Ernst áttekintette 10 szisztematikus kontrollált
vizsgálat eredményeit a transzcendentális meditáció kognitív funkciókra
gyakorolt hatásának tekintetében, melyből 2 vizsgálat nem mutatott ki semmilyen
hatást. Az eredmények vegyesek, akárcsak az aerobikkal foglalkozó irodalom
terén, erre a változatosságra lehetséges magyarázat lehet a jógapózok
sokfélesége is.
Az elsődleges
fókusz a végrehajtó funkciók és testedzés esetén főleg az inhibitoros
kontrollra tevődik, mégis érdemes foglalkozni egyéb komponensekkel is. Pontifex
és munkatársai vizsgálatában 30 perccel egy aerobikedzést követően a vizsgálati
személyek munkamemória feladatban mutatott teljesítménye szignifikánsan jobbnak
bizonyult a baseline-hoz képest.
A
vizsgálat
Az aktuális
vizsgálatban az n-vissza teszt került alkalmazásra a munkamemória vizsgálatára,
míg az inhibitoros kontroll felmérésére az Ericksen féle zaj-kompatibilitás
teszt szolgált eszközül. A vizsgálat során ismételt méréses kísérleti
elrendezésben vizsgálták a testedzés közvetlen hatásait a kognitív funkciókra
fiatal felnőttek esetén, azaz összehasonlították, hogy egy alkalom jóga
hatékonyabbnak bizonyul egy alkalom aerobikedzésnél kognitív performancia
tekintetében. Feltételezték, hogy a baseline-hoz képest mindkét mozgásforma
esetén jobb eredményeket kapnak.
Módszer
Vizsgálati személyek
A vizsgálatban 30 egyetemistahallgató
nő vett részt (átlag éltkor= 200,07), akikkel felvételre került a Testmozgással
kapcsolatos készenlét Kérdőív (PAR-Q) szűrőeszközként. Kizáró kritérium volt a
jóga rendszeres gyakorlása, továbbá egyéb test és tudat kapcsolatra épülő
gyakorlatokban való jártasság is.
Mérőeszközök
Testedzési előtörténet
Kérdőív formájában mérték
fel az elmúlt 6 hónapra vonatkozó fizikai aktivitás gyakoriságát, hosszát és intenzitását.
Az összes résztevőből 17 fő került aktív besorolásra, miszerint legalább heti
150 perc aerobikedzést végeztek.
Szubmaximális fittség
értékelés
A résztvevőknek
kocogni/futni kellett egy taposókeréken, melynek gyorsasága 1 %-al növekedett
percenként, míg el nem érték a bejósolt szívfrekvencia 85 %-át.
Zaj-kompatibilitási teszt
A teszt módosított
változatát alkalmazták az inhibitoros kontroll mérésére. A feladatban a középső
nyílhegy iránya alapján kellett eldönteni a megfelelő irányt. A kongruens feltétel
esetén minden nyílhegy azonos irányba mutat, míg az inkongruens feltétel esetén
nem egyezek az irányok.
N-vissza feladat
A n-vissza feladat
módosított változatát alkalmazták a munkamemória vizsgálatára, felhasználva a
0-, 1-, és 2- vissza feltételeket. Minden szakaszban diszkriminálni kellett a
résztvevőknek 5 különböző geometriai forma között.
Eljárás
Ismételt méréses eljárás
során az összes résztvevő ki lett téve mindkét kísérleti manipulációnak,
összesen 3 különböző napon, mely során nem vettek részt egyéb fizikai
aktivitásban. Az első alkalom során aláírták a beleegyező nyilatkozatot,
kitöltötték a PAR-Q-t és a testmozgással kapcsolatos előtörténeti kérdőívet. A
baseline, a jóga és aerobik sorrendje kiegyenlítetten váltakozott a mintában,
hogy a sorrend vagy a gyakorlat típusának hatását minimalizálják. A baseline
felmérés során a vizsgálati személyek elvégezték a zaj-kompatibilitási és
n-vissza teszteket, majd a szubmaximális fittség értékelést. Az edzések során
egy szívfrekvenciát mérő eszközt alkalmaztak, mely a nyugalmi szívfrekvencia és
az edzési szívfrekvencia meghatározására szolgált. A gyakorlatokat mindig egy
szakember vezetésével végezték a résztvevők, egyéni formában. A jóga gyakorlása
egy 20 perces hatha jógaülést foglalt magába, mely során az összes testtartás
kétszer 30 másodpercig lett kitartva. Az aerobik gyakorlatsornál elsődleges
szempont volt a becsült maximális szívfrekvencia 60 %-70 %-os tartományán belül
maradni. A gyakorlatok elvégzését követően a vizsgálat személyeket a kognitív
laborba vezették. A kognitív tesztek sorrendje egyénenként változott.
Eredmények
Zaj-kompatibilitási teszt
RI: a kondíciónak nem volt szignifikáns
főhatása.
Pontosság: Szignifikánsan jobb eredmények a jóga kondíciók során az aerobikhoz
és a baseline-hoz képest inkongruens próbák esetén. Az aerobik és a baseline
között nem mutatkozott szignifikáns különbség.
N-vissza teszt
RI: A 0-vissza és 2-vissza feltételeknél a jóga kondíció esetén
szignifikánsan rövidebb volt a reakcióidő az aerobikhoz képest. Meglepő módon
az 1- vissza feltétel esetén ez a különbség nem mutatkozott a baseline-hoz
képest.
Pontosság: A post hoc analízis alapján a jóga kondíció esetén
szignifikánsan nagyobb volt a pontosság az aerobikhoz és a baseline-hoz képest
is.
Diszkusszió
A vizsgálat szerint a
reakcióidők rövidebbek és a pontosság magasabb volt egyetlen jóga gyakorlását
tartalmazó alkalmat követően az aerobik gyakorlatsorhoz képest. Az eddigi szakirodalmi adatokkal ellentétben
az aerobikedzést követően nem volt szignifikáns különbség a baseline-hoz
képest. Erre a szerzők 3 lehetséges magyarázatot hoznak fel.
2, Egyes vizsgálatok során
eltérő feladatokat alkalmaztak azonos végrehajtó funkciók vizsgálatára.
A jógával kapcsolatban több
út felmerült, ami kihathat a kognitív teljesítményre.
A rosszabb hangulat csökkent kognitív
funkciókkal jár együtt. Aerobikedzéshez képest a jógázók emelkedettebb
hangulatról számoltak be. Emellett a jóga fejleszti a testtudatot és magába
foglalja a fókuszált figyelem képességét. Ebből következhet, hogy a jóga
általános figyelmi képesség fejlesztése által fejti ki hatását. További adalék,
hogy jóga után az emberek nyugalomról és relaxáltságról számoltak be, ellenben
az aerobikot követő fáradtsággal. A jóga szorongás- és stressz csökkentő hatása
ismert, és azt is tudni lehet, hogy a szorongás rontja a teljesítményt. Azt is
fontos kiemelni, hogy a vizsgálatban résztvevő egyének nem voltak jógázó
személyek, így az újdonság élménye is társulhatott a gyakorlatsorhoz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése