Bullying okozta viktimizáció és fizikai aktivitás közötti asszociációk gyerekek és
serdülők körében.
Garcia-Hermoso, A., Oriol-Granado, X., Correa-Bautista, J. E., & Ramírez-Vélez, R. (2019). Association between bullying victimization and physical fitness among children and adolescents. International Journal of Clinical and Health Psychology, 19(2), 134-140.
Az összefoglalót készítette: Varga Fruzsina
Absztrakt
Jelen cikkben az írók arra keresték a választ, hogy milyen lehetséges kapcsolat állhat a bullying és fizikai fitnesz adottságok/fizikai aktivitás között, gyerekek és serdülők körében. Továbbá azt is szerették volna meghatározni, hogy az egészséges fizikai fitnesz kapcsolatban állhat-e egy alacsonyabb mértékű viktimizációval a társaktól olyan gyermekek és serdülők körében, akik túlsúlyosak, és akik nem esnek a túlsúlyosak körébe, vagyis fittnek számítanak. A kutatás egy keresztmetszeti kutatás, melyben összesen 7,714 latino fiatal vett részt (9-17 év). A résztvevőket különböző kategóriákra osztották, normál és túlsúlyos csoportokra, valamint “fit” és “nem fit” csoportokra, mely csoportok bontását több fizikai aktivitást mérő vizsgálattal állapították meg; nem-specifikus kézszorításos erőkifejtés és kardiorespiratórikus (CRF) szempontok alapján. A kutatók továbbá a “Standard Health Behavior in School-aged Children survey” kérdéseit használták fel. Eredményük szerint azok a fiúk és lányok, akik a CRF szempontok alapján a fitt kategóriába estek, kevesebb tradícionális bullying áldozatai voltak, mint azok, akik a túlsúlyos vagy nem-fit csoportba estek. Arra is kitér a cikk, hogy az egészséges szintű CRF protektív faktorként is felmerülhet tradicionális bullying esetében, túlsúlyos gyerekeknél vagy serdülőknél. Konklúzióként megemlítik a fizikai egészség és a fitnesz fontosságát, valamint kiemelik, hogy az egészséges szintű CRF-fel rendelkező gyerekek kevésbé lesznek kitéve a bullying kockázatainak.
Elméleti bevezető
Az iskolai bullying sok szempontból veszélyes lehet a gyerekekre és a serdülőkre. Kutatások alátámasztották, hogy befolyásolja a gyerek iskolai teljesítményét, a pszichológiai jóllétét, pro-szociális készségeit. Akár a tradicionális bullying-ról, akár a cyberbullying-ról - vagyis az interneten keresztül történő cikizés, szekálás - van szó, a bullying-gal kapcsolatos élmények és kiváltott érzések hatásai még felnőttkorban is érezhetők. A legáltalánosabb bullying módok a lökdösődés, ütögetés, verbális szekálás vagy cikizés, pletykák terjesztése, szexuális zaklatás vagy bosszantás, és mind ezek interneten való megjelenése, cyberbullying formájában.
Mivel a fizikai aktivitás nagymértékben összefügg több egészségpszichológiai markerrel is, valamint egy kutatás szerint a verbális bullying magasabb fizikai aktivitásra való hajlamot váltott ki egyes bullying áldozatokból, így a cikk írói arra voltak kíváncsiak, hogy milyen kapcsolat lehet a bullying és különböző fizikai aktivitás komponensek között. Kutatásuk célja, hogy meghatározzák, hogy vajon egy egészséges szintű fizikai aktivitásból származtatható-e, hogy az egyén kevésbé lesz bullying áldozata.
Módszertan
1. Minta és mintavételi eljárás:
A keresztmetszeti kutatásban egy korábban elvégzett kutatás (FUPRECOL Study) alap adathalmazát használták fel. A mintában 8000 egészséges Kolumbiai gyermek és serdülő vett részt (9-17 éves). A kutatás során beiktattak egy alcsoportot is, melyben a mintát nemi alapon választották szét, így kutatásban 4335 lány (n=4335) és 3379 fiú (n=3379) vett részt. A mintában szereplő egyéneket 2012 áprilisa és 2015 júniusa között gyűjtötték össze, akiknek szocioökonómiai státusza mind a középső értékbe esett.
Azok a gyerekek és serdülők, akik bármilyen orvos által előírt gyógyszert szedtek, vagy hormonháztartásbeli, fertőzéses, szív-és érrendszeri betegsége, asztmája volt vagy éppen várandós volt a vizsgálat ideje alatt, kizárták a kutatásból.
2. Eszközök és Eljárás
A résztvevőknek a “Revised Bully/Victim Questionnaire”-ert, vagyis egy bullying-al kapcsolatos kérdőívet kellett elsősorban kitölteniük, melyben fizikai bullying-al, verbális buillying-gal, szexuális zaklatással és szociális kirekesztéses bullying-al kapcsolatos kérdésekre kellett választ adniuk. A kérdőív egy 7-fokú Likert-skálát alkalmazó kérdőív, melynek Cronbach alpha értéke 0.75.
A fizikai aktivitással kapcsolatos adatokat egyidőben vették fel a kutatásban résztvevőktől. A vizsgálat során lemérték a súlyukat reggel 7 és 10 óra között, megmérték a magasságukat, kiszámították a BMI indexüket, majd a kapott adatok alapján sorolták be őket a végleges csoportokba. A csoportok a következők voltak; sovány, normál súlyú és túlsúlyos.
Ezen adatok mellett kézszorításon alapuló erőkifejtéses és kardiorespiratorikus (CRF) adatokat is felvettek minden egyes résztvevőtől, utóbbit egy futást igénylő feladattal.
Végül a kutatók arra is rákérdeztek, hogy az egyének mennyi időt töltenek átlagosan képernyőzéssel, vagyis pontosan hány órát töltenek televízió előtt. Szexuális érettségüket is felmérték egy önbeszámolós eljárással.
A kutatást etikai bizottság engedélyezte, valamint a részvétel teljes mértékben fakultatív és anonim jellegű volt.
3. Statisztikai elemzés:
Az adatokat statisztikai elemzésnek vetették alá, amely szerint a minta normál eloszlást mutatott.
Először korrelációs vizsgálatokat végeztek a felvett adatok között, melyet Pearson korrelációval végeztek. A fitt és kevésbé fitt csoportok közötti különbségeket khi-négyzet eljárással vizsgálták meg, figyelembe véve az életkort, a fizikai aktivitás alapján kapott csoportbesorolást és az átlagos televízió használatot. A bullying bekövetkezésének esélyére esélyhányados számítást végeztek (OR=Odds Ratio), valamint többszörös logisztikus regresszió számításokat is, annak érdekében, hogy nullhipotézisüket alátámaszthassák.
Eredmények
A statisztikai számítások eredménye szerint a kutatók úgy találták, hogy a CRF adatok alacsonyabb szintű bullying-gal járnak együtt lányok és fiúk csoportjában, valamint a túlsúlyos vizsgálati személyeknél protektív faktorként jelent meg az egészséges szintű CRF.
A kutatók pozitív korrelációt találtak a tradicionális - és cyberbulling, valamint a nem, az egyén BMI-je, a televíziózási sokásai és kardiorespitorikus adatai között (CRF). Továbbá a “fit” csoportba besorolt lányok és fiúk között a bullying által okozott pszichológiai következmények prevalenciája alacsonyabbnak minősült, mint az “nem fit” csoportba került társaik között.
Megvitatás
Jelen cikk célja az volt, hogy a kutatók meghatározzák, fennállhat-e kapcsolat a fizikai aktivitás aés a kevesebb mértékű bullying között. Hipotézisüket latino fiatalok körében vizsgálták önkitöltős teszt segítségével és a résztvevők fizikai aktivitásának felmérésével.
Eredményeik hozzájárulnak korábbi kutatások eredményeihez, melyek szerint a fizikai aktivitás protektív tényező lehet olyan fiatalok körében, akik a tradícionális bullying és a cyberbullying áldozatai voltak, valamint azok pszichológiai következményeit szenvedték el. Eredményük szerint az egészséges szintű CRF-fel rendelkező gyerekek és serdülők tehát kevésbé lesznek kitéve a bullying kockázatainak.
Ám arra is kitérnek a kutatók, hogy eredményeik és abból származó következtetéseik nem használhatók fel az általános populációra mintavételi határok és egyéb megkötések miatt.
Garcia-Hermoso, A., Oriol-Granado, X., Correa-Bautista, J. E., & Ramírez-Vélez, R. (2019). Association between bullying victimization and physical fitness among children and adolescents. International Journal of Clinical and Health Psychology, 19(2), 134-140.
Az összefoglalót készítette: Varga Fruzsina
Absztrakt
Jelen cikkben az írók arra keresték a választ, hogy milyen lehetséges kapcsolat állhat a bullying és fizikai fitnesz adottságok/fizikai aktivitás között, gyerekek és serdülők körében. Továbbá azt is szerették volna meghatározni, hogy az egészséges fizikai fitnesz kapcsolatban állhat-e egy alacsonyabb mértékű viktimizációval a társaktól olyan gyermekek és serdülők körében, akik túlsúlyosak, és akik nem esnek a túlsúlyosak körébe, vagyis fittnek számítanak. A kutatás egy keresztmetszeti kutatás, melyben összesen 7,714 latino fiatal vett részt (9-17 év). A résztvevőket különböző kategóriákra osztották, normál és túlsúlyos csoportokra, valamint “fit” és “nem fit” csoportokra, mely csoportok bontását több fizikai aktivitást mérő vizsgálattal állapították meg; nem-specifikus kézszorításos erőkifejtés és kardiorespiratórikus (CRF) szempontok alapján. A kutatók továbbá a “Standard Health Behavior in School-aged Children survey” kérdéseit használták fel. Eredményük szerint azok a fiúk és lányok, akik a CRF szempontok alapján a fitt kategóriába estek, kevesebb tradícionális bullying áldozatai voltak, mint azok, akik a túlsúlyos vagy nem-fit csoportba estek. Arra is kitér a cikk, hogy az egészséges szintű CRF protektív faktorként is felmerülhet tradicionális bullying esetében, túlsúlyos gyerekeknél vagy serdülőknél. Konklúzióként megemlítik a fizikai egészség és a fitnesz fontosságát, valamint kiemelik, hogy az egészséges szintű CRF-fel rendelkező gyerekek kevésbé lesznek kitéve a bullying kockázatainak.
Elméleti bevezető
Az iskolai bullying sok szempontból veszélyes lehet a gyerekekre és a serdülőkre. Kutatások alátámasztották, hogy befolyásolja a gyerek iskolai teljesítményét, a pszichológiai jóllétét, pro-szociális készségeit. Akár a tradicionális bullying-ról, akár a cyberbullying-ról - vagyis az interneten keresztül történő cikizés, szekálás - van szó, a bullying-gal kapcsolatos élmények és kiváltott érzések hatásai még felnőttkorban is érezhetők. A legáltalánosabb bullying módok a lökdösődés, ütögetés, verbális szekálás vagy cikizés, pletykák terjesztése, szexuális zaklatás vagy bosszantás, és mind ezek interneten való megjelenése, cyberbullying formájában.
Mivel a fizikai aktivitás nagymértékben összefügg több egészségpszichológiai markerrel is, valamint egy kutatás szerint a verbális bullying magasabb fizikai aktivitásra való hajlamot váltott ki egyes bullying áldozatokból, így a cikk írói arra voltak kíváncsiak, hogy milyen kapcsolat lehet a bullying és különböző fizikai aktivitás komponensek között. Kutatásuk célja, hogy meghatározzák, hogy vajon egy egészséges szintű fizikai aktivitásból származtatható-e, hogy az egyén kevésbé lesz bullying áldozata.
Módszertan
1. Minta és mintavételi eljárás:
A keresztmetszeti kutatásban egy korábban elvégzett kutatás (FUPRECOL Study) alap adathalmazát használták fel. A mintában 8000 egészséges Kolumbiai gyermek és serdülő vett részt (9-17 éves). A kutatás során beiktattak egy alcsoportot is, melyben a mintát nemi alapon választották szét, így kutatásban 4335 lány (n=4335) és 3379 fiú (n=3379) vett részt. A mintában szereplő egyéneket 2012 áprilisa és 2015 júniusa között gyűjtötték össze, akiknek szocioökonómiai státusza mind a középső értékbe esett.
Azok a gyerekek és serdülők, akik bármilyen orvos által előírt gyógyszert szedtek, vagy hormonháztartásbeli, fertőzéses, szív-és érrendszeri betegsége, asztmája volt vagy éppen várandós volt a vizsgálat ideje alatt, kizárták a kutatásból.
2. Eszközök és Eljárás
A résztvevőknek a “Revised Bully/Victim Questionnaire”-ert, vagyis egy bullying-al kapcsolatos kérdőívet kellett elsősorban kitölteniük, melyben fizikai bullying-al, verbális buillying-gal, szexuális zaklatással és szociális kirekesztéses bullying-al kapcsolatos kérdésekre kellett választ adniuk. A kérdőív egy 7-fokú Likert-skálát alkalmazó kérdőív, melynek Cronbach alpha értéke 0.75.
A fizikai aktivitással kapcsolatos adatokat egyidőben vették fel a kutatásban résztvevőktől. A vizsgálat során lemérték a súlyukat reggel 7 és 10 óra között, megmérték a magasságukat, kiszámították a BMI indexüket, majd a kapott adatok alapján sorolták be őket a végleges csoportokba. A csoportok a következők voltak; sovány, normál súlyú és túlsúlyos.
Ezen adatok mellett kézszorításon alapuló erőkifejtéses és kardiorespiratorikus (CRF) adatokat is felvettek minden egyes résztvevőtől, utóbbit egy futást igénylő feladattal.
Végül a kutatók arra is rákérdeztek, hogy az egyének mennyi időt töltenek átlagosan képernyőzéssel, vagyis pontosan hány órát töltenek televízió előtt. Szexuális érettségüket is felmérték egy önbeszámolós eljárással.
A kutatást etikai bizottság engedélyezte, valamint a részvétel teljes mértékben fakultatív és anonim jellegű volt.
3. Statisztikai elemzés:
Az adatokat statisztikai elemzésnek vetették alá, amely szerint a minta normál eloszlást mutatott.
Először korrelációs vizsgálatokat végeztek a felvett adatok között, melyet Pearson korrelációval végeztek. A fitt és kevésbé fitt csoportok közötti különbségeket khi-négyzet eljárással vizsgálták meg, figyelembe véve az életkort, a fizikai aktivitás alapján kapott csoportbesorolást és az átlagos televízió használatot. A bullying bekövetkezésének esélyére esélyhányados számítást végeztek (OR=Odds Ratio), valamint többszörös logisztikus regresszió számításokat is, annak érdekében, hogy nullhipotézisüket alátámaszthassák.
Eredmények
A statisztikai számítások eredménye szerint a kutatók úgy találták, hogy a CRF adatok alacsonyabb szintű bullying-gal járnak együtt lányok és fiúk csoportjában, valamint a túlsúlyos vizsgálati személyeknél protektív faktorként jelent meg az egészséges szintű CRF.
A kutatók pozitív korrelációt találtak a tradicionális - és cyberbulling, valamint a nem, az egyén BMI-je, a televíziózási sokásai és kardiorespitorikus adatai között (CRF). Továbbá a “fit” csoportba besorolt lányok és fiúk között a bullying által okozott pszichológiai következmények prevalenciája alacsonyabbnak minősült, mint az “nem fit” csoportba került társaik között.
Megvitatás
Jelen cikk célja az volt, hogy a kutatók meghatározzák, fennállhat-e kapcsolat a fizikai aktivitás aés a kevesebb mértékű bullying között. Hipotézisüket latino fiatalok körében vizsgálták önkitöltős teszt segítségével és a résztvevők fizikai aktivitásának felmérésével.
Eredményeik hozzájárulnak korábbi kutatások eredményeihez, melyek szerint a fizikai aktivitás protektív tényező lehet olyan fiatalok körében, akik a tradícionális bullying és a cyberbullying áldozatai voltak, valamint azok pszichológiai következményeit szenvedték el. Eredményük szerint az egészséges szintű CRF-fel rendelkező gyerekek és serdülők tehát kevésbé lesznek kitéve a bullying kockázatainak.
Ám arra is kitérnek a kutatók, hogy eredményeik és abból származó következtetéseik nem használhatók fel az általános populációra mintavételi határok és egyéb megkötések miatt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése