Többszörös  droghasználati minták és különbségek az impulzivitás terén serdülők körében

Martínez-Loredoa, V., Fernández-Hermidaa, J.R., de La Torre-Luqueb A., Fernández-Artamendi, S. (2018). Polydrug use trajectories and differences in impulsivity among adolescents. International Journal of Clinical and Health Psychology, 18, 235-244.

Készítette: Lőrincz Máté

Absztrakt

A kutatás célja a serdülőkori többszörös droghasználati minták longitudinális tanulmányozása, specifikus trajektóriák azonosításán keresztül, majd az így azonosított minták valamint a szerhasználat és az impulzivitás dinamikus kapcsolatának vizsgálata. A vizsgálatba összesen 1565 serdülőt  vontak be, akiket 3 éven keresztül, évente felmértek a Barratt impulzivitás és a Zuckerman Impulzív Élménykeresés skálákkal valamint a Stroop Teszttel és a Delay Discounting Task-kal. Ezzel egyidőben nyomonkövették az alkohol, dohány és kannabisz használat gyakoriságát, melyekből kevert latens osztály modellezéssel azonosították a különböző többszörös szerhasználati trajektóriákat: kísérleti használók, korai használók és teleszkópikus használók. Következtetés: a különböző mintájú polyszer használók elsősorban az általános impulzivitás és elménykeresés terén mutatnak eltéréseket. A kutatás hasznosíthatósága elsősorban a célzott prevenciós programok létrehozásában keresendő.

Kulcsszavak: Impulzivitás: elménykeresés, polyszer, discounting, ex post facto tanulmány.

Elméleti bevezető

Serdülők körében a leggyakrabban használt drogok világszerte az alkohol, dohány és kannabisz, melyek egyidejű használata egyértelműen rontsa az általános egészségi állapotot és veszélyeztető faktor a felnőttkori, súlyosabb szerhasználati zavarokra nézve.

Eddig számos kutatás készült a fiatalok körében leggyakrabban használt tudatmódosító szerek egészségre gyakorolt negativ hatásait illetően azonban ezek individuálisan kerültek vizsgálatra és többnyire keresztmetszeti kutatások voltak, melyek a közép/kései serdülőkort vizsgálták.

A jelenlegi eredmények alapján a serdülőkori magas impulzivitás és sensation seeking a későbbi poliszerhasználat jó előrejelzője, azonban eddig nem készültek olyan kutatások, melyek figyelembe vették volna ezek longitudinális változásait.

Módszer

Résztvevők

Összesen 22 magán és állami iskola 1565 (54.4% fiú; átlag életkór = 13.02,  SD = 0.57) diákját vonták be a kutatásba, miután a szülők irásos hozzájárulásukat adták ehhez. Olyan diákok vehettek részt a kutatásban akik még nem töltötték be 15. életévüket valamint nem rendelkeznek semmilyen intellektuális és érzékszervi akadályoztatottsággal.

A kutatás menete

Az adatokat 2013 és 2016 minden év szeptemberétől áprilisig gyűjtötték be, digitalis adatgyűjtési technikákkal (Samsung tableten) Az életkor, nem és iskolai osztály szerepeltek mint demográfiai adatok. Az Oviedo Infrequency Scale segítségével szűrték és zárták ki a random választ adó tanulókat. A szerhasználati gyakoriságot egy 7 fokú Likert skálával mérték (0-6). A súlyosabb alkohol használat kapcsán egy 5 fokú Likert skálát, valamint a Rutgers Achohol Problem Index-et használták. Az impulzivitás mérésére a Barratt Impulsiveness 11 itemes mérőeszközt használták. Az impulzív sensation seeking 19 dichotóm itemet tartalmazó skála is felhasználásra került. A delay discounting (impulzív választás) és gátlás kontroll (stroop test) számítógépesített változatai került felhasználásra.

Hipotézisek

A kutatók 3 hipotézist fogalmaztak meg: 1) legalább egy alacsony kockázatú alkoholhasználati és poliszer használati pálya létezik, 2) azon serdülők esetén akik fogyasztási szokásaik alapján alacsony kockázati mintába sorolhatóak mérhető a legalacsonyabb impulzivitás, 3) az impulzivitás változásai összefüggnek a szerhasználat súlyosságával.

Adatelemzés

A hiányzó adatokat a Markov Chain Monte Carlo és lineáris regresszió módszereivel pótolták.

A poliszer használati trajektóriák megállapítására kevert latens osztály modellezést használtak, mivel ez képes a minta heterogenitását és az individuális variabilitást (idői változás) figyelmebe venni nem normal eloszlás esetén.

Eredmények

3 trajektóriát azonosítottak, az elsőbe 136 (8.69%), a másodikba 1272 (81.28%), a harmadikba pedig 157 (10.03%) résztvevő került csoportosításra a 3 felmérés alatt mutatott szerhasználati mintázat alapján.

Az első csoportot (korai használók) az első mérésnél a dohány valamint kannabisz használat jellemezte ezen túl pedig mindhárom szer használati gyakoriságának emelkedése volt megfigyelhető a kutatás során.

A második csoportot (kísérletező használók) a közepes mértékű alkohol használat jellemezte, más szerek alacsony gyakoriságú használata mellett. Ide kerültek azok a személyek is, akik semmilyen szert nem használtak.

A harmadik csoportot (teleszkópikus használók) a kezdetekben alacsony vagy semmiféle szerhasználat nem jellemezte, majd a második és harmadik mérés között emelkedett gyakoriságú szerhasználatról számoltak be.

T1 esetén a kísérletező használók szignifikánsan alacsonyabb általános impulzivitásról és SSről (sensation seeking) számoltak be, mint a másik két csoport. Továbbá ez a csoport az impulzív választások terén csökkenést mutatott T2 és T3 között.

T2 esetén mindhárom csoport különbözött az általános impulzivitás terén, míg a teleszkópikus és korai használók nem különböztek szignifikánsan a sensation seeking (SS) mentén.

T3 esetén a teleszkópikus és korai használok nem különböztek semmilyen impulzivitás vagy sensation seeking mutató mentén.

Az idő és poliszer használat interakciója az általános impulzivitás és sensation seeking változása mentén volt megfigyelhető. A korai használókkal ellentétben, akiknél egyenletes, szignifikáns növekedést mutattak az impulzivitás és SS mutatók, a teleszkópikus használoknál csupán T2 és T3 között növekedtek a vizsgált konstruktumok.

Az első hipotézis, miszerint létezik egy alacsony kockázati alkohol-fogyasztó és egy poliszer használati csoport beigazolódott (kísérletező és korai használók).

A második hipotézis is igazolást nyert, miszerint az alacsony kockázati (azaz kevés szert fogyasztó) csoport esetén alacsonyabb impulzivitás figyelhető meg (kísérletező csoport).

A harmadik hipotézis is igaznak bizonyult, miszerint az impulzivitás változása összefügg a szerhasználati gyakorisággal (teleszkópikus használók)  

Limitációk

A tanulmány egyik hátránya, hogy csupán közép serdülőkorig követték nyomon az alanyokat, így a teleszkópikus csoport impulzivitásának további alakulására nem derült fény. Továbbá fontos megemlíteni, hogy az impulzivitás speciális fejlődési mintázatai nem kerültek vizsgálatra, melyeknek fontos szerepe lehet egyes speciális szerhasználati viselkedések kialakulásában. T1 esetén relative alacsony volt a szerhasználat, mely könnyen elősegítethette a szignifikáns kapcsolatok kimutatását. Habár a tanulmány megfelelően illeszthető az általános populációra, fontosak lennének a vulnerábilis és klinikai populáció esetén végzett további kutatások.

Következtetések

Habár lehetnek személyek, akik ugyanazt a szert használják, a kutatás értelmében mindneképp célszerű többszörös dinamikus mintázatokban gondolkodni a szerhasználatot illetően, mivel eltérés lehet a használati mintázat és annak intenzitása tekintetében.

A kutatás értelmében a szerhasználat kialakulásának és eszkalációjának megakadályozására tervezett intervenciós és preventív jellegű próbálkozásokat legjobb az általános impulzivitás és sensation seeking mentén megtervezni.