A HIV-vel élők alap pszichológiai  igényeinek kielégítése, az alvás és a mindfulness szerepe az egészséggel kapcsolatos életminőségben

Campbell, R.; Vansteenkiste, M.; Delesie, L.; Soenens,  B.; Tobback, E.; Vogelaers.; Mariman, A. (2016). The role of basic psychological need satisfaction, sleep, and mindfulness in the health-related quality of life of people living with HIV. Journal of Health Psychology 24(4) 535-545.

Készítette: Palkó Petra

Bevezetés

            A folytonos antiretrovirális kezelés feltalálásának hatására a HIV ma már nem számít mindenképpen halálos betegségnek. Viszont a hosszú élet nem egyenlő a jó élettel. HIV-vel élőknek még mindig sok nehézséggel kell szembenézniük. A gyógyszerhez kötöttség, a mellékhatások és a diszkriminációból és stigmatizálásból adódó pszichológiai nehézségek nagy hatással lehetnek az egészséggel kapcsolatos életminőségre.

            Ehhez a kutatáshoz az öndeterminációs elméletet vették alapul, mely specifizálja az univerzális pszichológiai igényt az autonomitásra, kompetenciára és kapcsolódásra. Ezen igények és általános jóllét kapcsolatát már korábbi kutatások is igazolták. Arra is vannak bizonyítékok, hogy specifikusan a HIV-vel élők egészséggel kapcsolatos életminőségét is javítják. Például a megfelelő szociális támogatást kapó HIV-vel élők nagyobb eséllyel vesznek részt a kezelésben, mint azok, akik stigmatizálva érzik magukat. Valamint autonómia érzése nagyban befolyásolja a kezeléshez való elkötelezettséget.

            Bár nem tudjuk, hogy pontosan hogyan, a pszichológiai igények kielégítése nagyban hozzájárul a jólléthez. Egyik magyarázó ok lehet az alvás mennyisége és minősége. Körülbelül 58%-a HIV-vel élőknek van alvási problémái, amely nagyban befolyásolja az életminőségüket. Az alvási problémákat könnyen okozhatják diszkriminációból adódó pszichológiai igények kielégítetlenségéből fakadó frusztrációk, amelyek bizonyítottan vezetnek rövidebb és felszínesebb alváshoz. Ennek ellenére az alvás pszichológiai igényét még nem vizsgálták HIV-vel élők jóllétével kapcsolatban.

            Felmerül kérdésnek, hogy milyen faktorok játszanak szerepet a megnövekedett pszichológiai igények kielégítésében. A kutatás, a korábban bizonyított mind fizikai, mind mentális egészségre való hasznosságából kiindulva, a mindfulnesst választotta valószínű prediktornak. Önmagukra és környezetükre nagyobb figyelmet fordító emberek egyrészt több pszichológiai igényeket kielégítő tevékenységet folytatnak, másrészt ezek a tevékenységek nagyobb hatással vannak rájuk és a nehézségekből adódó frusztrációk is kevésbé érintik meg őket. Bár mindfulness és a HIV-vel élők jóllétének kapcsolata már bizonyított, ezen kutatás specifikusabban fókuszál a mindfulnessnek az alvásminőséggel kapcsolatos hatásaira.

            A kutatás igyekszik választ adni arra, hogy pszichológiai igény kielégítése milyen szerepet játszik a HIV-vel élők egészséggel kapcsolatos életminőségében, azzal az elvárással, hogy a magasabb igény kielégítés magasabb fizikai és pszichológiai jólléthez vezet. Ezen belül specifikusan az alvás minősége és mennyisége mennyiben befolyásolja az igények kielégítését és annak jóllétre vonatkozó hatásait, azzal az elvárással, hogy elsősorban az alvás minősége lesz mérvadóbb, az alvás mennyiségéhez képest. Ezzel együtt vizsgálták, hogy a mindfulness milyen hatással van mind a pszichológiai igények kielégítésével, mind az alvás minőségével, azzal az elvárással, hogy a mindfulness hatására magasabb lesz az alvás minősége, mivel az igények kielégítése is megnő.

Módszerek

            A résztvevőket rutin vizsgálatok alatt kérdezték meg, hogy szeretnének-e részt venni a vizsgálatban. Minden résztvevő holland nyelven beszélő, 18 év fölüli HIV pozitív volt, akiknek a CD4 T-limfocita száma magasabb volt, mint 250 sejt/µL. Olyan potenciális résztvevők, akiknek az állapotától független életkörülmények, például 3 évnél fiatalabb gyermek, illetve éjszakai munka, befolyásolhatta az alvási szokásaikat ki lettek zárva a kutatásból.

            A résztvevőktől alapvető demográfiai adatokat vettek fel, valamint négy tesztet töltettek ki. Az első az Alapvető Pszichológiai Igény Kielégítettség és Igény Frusztráció Skála (Basic Psychological Need Satisfaction and Need Frustration Scale, BPNSNFS), amely során egy 24 tételből álló tesztben a résztvevők 1-től 5-ig értékelték, hogy mennyire voltak elégedettek az autonómia, kompetencia és kapcsolódás területein. A második az Orvosi Eredmény Tanulmány rövidített, 36 tételű kérdéssora (Medical Outcomes Study36-Item Short Form, MOS SF-36), amely a fizikai és mentális egészséget méri fel nyolc egészség terület feltárásával (fizikai funkcionalitás, fizikai egészség okozta limitációk, testi fájdalom, általános egészség, érzelmi problémákból adódó szerep limitációk, érzelmi jóllét, szociális funkcionalitás és energia/fáradtság). A harmadik kérdőív a Pittsburgh Alvás Minőség Index (Pittsburgh Sleep Quality Index, PSQI), amely egy 19 tételes teszt, amely rákérdez a rossz szubjektív alvás mennyiségre, alvás lappangásra, alvás hosszára, szokásos alvás hatékonyságra, alvást megzavaró tényezőkre, altatószerek használatára és nappali funkcionalitásra. A negyedik kérdőív a Mindfulness Figyelem Tudatosság Skála (Mindfulness Attention Awareness Scale, MAAS), amely során 1-től 6-ig kell válaszolni egy 15 tételből álló kérdőívre.

Eredmények

            Összesen 101 résztvevő fejezte be a kutatást, akik mind Belga állampolgárok voltak, 87%-uk férfi és 64,7%-uk homoszexuális. Az átlag életkor 45 és fél volt és a résztvevőknek átlagosan 11 éve diagnosztizálták őket HIV-vel. Adatok megvizsgálása után sem a demográfiai adatok, sem a CD4 T-limfocita szám nem befolyásolta az eredményeket.

            A résztvevők válaszai alapján az igény kielégítettségének mértéke pozitív kapcsolatban állt mind a mentális, mind a fizikai egészséggel. Ezen belül az alvás minősége teljesen közvetítette az igény kielégítettség és a fizikai egészség közötti kapcsolatot, míg csak részben közvetítette a mentális egészséggel való kapcsolatot. Ezzel szemben az alvás mennyisége nem mutatott hatást az igény kielégítettség és az egészség kapcsolatára.

            Ezzel együtt, az eredmények alapján mindfulness negatív kapcsolatot mutatott a rossz alvásminőséggel, de nem mutatott kapcsolatot az alvás mennyiségével. Ezen belül a mindfulness és rossz alvásminőség kapcsolatát teljes mértékben közvetítette az igény kielégítettségének mértéke.

Diszkusszió

            Ez az első olyan kutatás, amely a pszichológiai igények kielégítését az alvás és a jóllét kapcsolatában vizsgálta, valamint ez az első olyan kutatás is, amely a mindfulness hatását vizsgálta az igény kielégítettségre, amely azután az alvás minőségét befolyásolta, mindezt a HIV-vel élők sorában. Ez a kutatás azt is bizonyítja, hogy a pszichológiai igény kielégítettség nagy hatással van a HIV-vel élők fizikai egészségére, tekintve, hogy a CD4 sejtszám kontrollálva volt a kutatás folyamán.

            Korábbi kutatásokhoz hasonlóan az alvás minősége nagyobb hatással volt mind a fizikai, mind a mentális egészségre, mint az alvás mennyisége. Valamint, amíg az alvás minősége teljesen magyarázta az igény kielégítettség fizikai egészségre való hatását, csak részben magyarázta a mentális egészségre vonatkozó hatást, ami azt indikálja, hogy az igény kielégítettségnek más összetevői is befolyásolják a mentális egészséget.

            A kutatás másik célja a mindfulness hatásának a vizsgálata volt. Ennek vizsgálata során azt találták, hogy mindfulness pozitív hatással van az igény kielégítettségre, amely befolyásolja az alvás minőségét. Ebből kifolyólag a gondozók úgy segíthetik a HIV-vel élők egészségét, hogy támogatják a mindfulness alkalmazását, akár meditáción, akár mindfulness alapú stressz csökkentésen keresztül, annak ellenére, hogy bár ezeknek a pozitív hatása bizonyított HIV-vel élők egészségére, a mechanizmusai még nem egyértelműek.

            Ennek a kutatásnak is megvannak a limitációi. A kutatás keresztmetszeti, így nem tud arra magyarázatot adni, hogy az alvás minősége és az egészség közötti kapcsolatban nem az egészség romlása volt-e hamarabb, amely vezetett azután az alvás rossz minőségére. Emellett a használt tesztek mind önbeszámoló alapúak voltak, amely magában hordozza, hogy az adatok nem minden esetben felelnek meg teljes mértékben a valóságnak. Valamint a kutatásban kevés résztvevő vett részt, akik nagyrészt fehér férfiak voltak.

            Ezzel együtt a kutatás kimutatott kapcsolatokat a pszichológiai igények kielégítettsége, az alvás minősége és az egészséggel kapcsolatos életminőség között a HIV-vel élők körében, amelyre hatással volt a mindfulness. Amely arra enged következtetni, hogy az egészségügyi dolgozók tudják javítani a HIV-vel élők pszichológiai igényeinek a kielégítettségét mindfulness technikákkal.