Az  iskolai dohányzás szabályozási politikák és a fiatalkori dohányzási magatartás közötti kapcsolat

Jayawardhana, J., Bolton, H. E., & Gaughan, M. (2019). The Association Between School Tobacco Control Policies and Youth Smoking Behavior. International Journal of Behavioral Medicine, 26(6), 658–664. https://doi.org/10.1007/s12529-019-09825-z

Készítette: Kovács Luca

Elméleti háttér

Már az első „Surgeon General Report” 1964-es megjelenése óta, az Egyesült Államokban hatalmas lépést tett a fiatalkorú dohányzók számának csökkentésére, ami az 1965-ös 43%-ról, a mai napra 14%-ra csökkent. Ennek ellenére mind a mai napig a dohányzás, az egyetlen legkönnyebben megelőzhető halálokok közé tartozik, amely több, mint 40 millió ember függő embert érint. 443 ezer emberre jósolják azok számát, akik évente meg fognak halni valamilyen dohányzással kapcsolatos betegségben, ezenkívül 8.6 millió ember fog szenvedni valamilyen, a dohányzással kapcsolatos betegségben. Míg a felnőttek között az utóbbi években lecsökkent a dohányzás mértéke, a tinédzserek és a fiatal felnőttek még mindig nagyon magasan érintettek az Egyesült Államokban. A Surgeon General’s Report szerint 2014-ben, több mint 600000 középiskolás és 3 millió gimnazista volt dohányos. Ezenkívül azt is olvashatjuk benne, hogy minden egyes nap, több, mint 3200, 18 évnél fiatalabb tinédzser fogja elszívni az első cigarettáját, valamint további 2100 fiatal válik mindennapos dohányzó személyes.

Több tanulmány is leírta, hogy az adóemelés, valamint a cigaretták árának emelkedése negatív hatással bírt a fiatalok dohányzási szokására és ennek hatására kevésbé kezdték el, illetve nagyobb arányban szoktak le a dohányzásról. Ezenkívül más törvények és jogszabályok a cigarettahasználat szabályozását tekintve, úgymint az éttermekben való cigarettázás betiltása, illetve a munkahelyeken való nagyobb korlátozások is negatív hatással voltak a fiatalok dohányzási szokásaira. Amíg sok tanulmány feltárja az ilyen rendelkezések és szabályozások hatását a dohányzási szokásokra, addig elenyésző mennyiségű tanulmányt találunk, amelyek azt vizsgálják, hogy vajon az iskolák szabályozásai, korlátozásai, milyen összefüggést mutatnak a tinédzserek dohányzásával. Megállapították, hogy az iskolai dohányzási tilalmak kapcsolatban állnak a nagyobb valószínűséggel fordulnak elő a dohányzás korábbi szakaszában és az alacsonyabb gyakorisággal csak akkor, ha a tilalmat erősen végrehajtják

További eredmények azt mutatták, hogy a dohányosok többségének vagy az összes hallgatónak a dohányzótól való észlelése megnövekedett a túlórákban, és a dohányzásmentes iskoláknak való megfelelés és azok támogatása növekedett, mivel a dohányzást az egyetemen tiltották mindenkinek. Míg sokan tanulmányozták a cigarettára adóemelést és az dohányzással kapcsolatos törvényhozásokat, nem nagyon találunk olyat, aki azt vizsgálta, hogy milyen hatással van a dohányzásra a fiatalok körében az iskolai szabályozás. Mivel az iskola az a hely, ahol a legtöbb időt töltik a fiatatok az otthonukon kívül, ezért az iskolai szabályozások, dohányzással kapcsolatos preventív bemutatók és előadások pozitív hatással lennének a dohányzás elkezdésének szabályozására fiatal korban. Ezért fontos megismerni az iskolai szintű dohányzásellenes politikák hatékonyságát a fiatalok dohányzási magatartása tekintetében. Ha a politikák nem képesek hatékonyan elérni a kitűzött célokat, akkor a közegészségügyi szakembereknek és az iskolaigazgatóknak a jelenlegi politikák megváltoztatására kell összpontosítaniuk és / vagy új politikákat kell elfogadniuk, amelyek hatékonyan csökkenthetik a dohányzás előfordulását és a dohányzás elindítását a közép- és középiskolákban.

Adatok

Függő változók:

 Már próbálta valaha a dohányzást: Ha a válaszadó azt válaszolta, hogy már kipróbálta valaha is a dohányzást, akkor 1-es kódszámot kapott, ellenkező esetben 0-ást.

Volt-e már valaha rendszeres dohányzó

Ha a válaszadó a „próbálta-e valaha a dohányzást”-ra igennel válaszolt, ezentúl rendszeres dohányzónak vallotta magát (amely azt jelentette, hogy az elmúlt 30 napban szívott-e el minimum napi 1 szál cigarettát), akkor erre a változóra 1-es kódszámot kapott, ellenkező esetben 0-ást.

Független változó

2 független változót határoztak meg az iskolákhoz kapcsolódó dohányzási szabályozásokkal kapcsolatban. Mindkét változót az „Add Quastionnaire” nevű kérdőív adatai alapján állapították meg. Az egyik változó azzal kapcsolatos, hogy az iskolának van-e bármilyen szabályozása a dohányzással tiltásával kapcsolatban a diákokra nézve. A másik változó pedig arra vonatkozott, hogy vajon az iskola egyész környezetében be van e tiltva a dohányzás a diákok és a többi alkalmazott számára is. 124 iskola vett részt, ebből 113 állami, és 14 privát iskola volt. Az állami iskolák közül 13-nak nem volt dohányzás betiltásával kapcsolatos szabályozása a diákokra nézve, 22-nek pedig az iskola területén mind a diákokra, mind az alkalmazottakra nem volt dohányzást szabályozó intézkedése.

Dohányzás tiltásával kapcsolatos szabályozás diákok számára az iskolán belül

Ha az iskola rendelkezett ilyen szabályozással 1-es kódot, míg ellenkező esetben 0 kódot kapott ezen változó esetében. Ez a változó nem vonatkozott az alkalmazottak dohányzásának tiltására.

Dohányzás tiltásával kapcsolatos szabályozás mind a diákok, mind az alkalmazottak számára az iskola és környezete területén.

Ha az iskola rendelkezett ilyen szabályozással 1-es kódot, míg ellenkező esetben 0 kódot kapott ezen változó esetében

További változók:

A fent leírtakon kívül még a nem, életkor, rassz, állami iskolába jár-e, az iskola külső területeken található-e meg. Ezenkívül a diákok környezete is fontos szerepet játszik a dohányzási szokásaik figyelembevételekor, így a változók között szerepelt, hogy „van-e dohányos a családban”, illetve, hogy a diáknak „van-e közvetlen hozzáférése otthon dohánytermékekhez”

Eredmények

Logisztikus regresszió eredményeként kijelenthető, hogy szignifikáns negatív kapcsolat fedezhető fel azon diákok között, akik már valaha kipróbálták a dohányzást, azzal a ténnyel, hogy az iskola és környezetében dohányzási tiltás van a diákokra és az alkalmazottak számára is. Azon diákok számára, akik már valaha kipróbálták a dohányzást szintén negatív kapcsolat írható le azzal a ténnyel, hogy az iskola alkalmaz-e dohányzással kapcsolatos szabályozást az iskolán belül a diákok számára. Ezenkívül a háztartásban a dohányzáshoz való hozzáférés, a dohányosok jelenléte a háztartásban szignifikáns pozitív kapcsolatban áll azokkal a fiatalokkal, akik már valaha dohányoztak Továbbá az, hogy a résztvevő nő vagy afroamerikai negatív szignifikáns kapcsolatban állt azzal, hogy a résztvevő valaha is kipróbálta-e a cigarettát, míg egy másik rasszhoz való tartozás pozitív szignifikáns kapcsolatban állt ugyanezzel a függő változóval. Ezenkívül kiderült, hogy az iskolai szabályozások a dohányzással kapcsolatban nincsenek hatással arra, hogy valaki rendszeres dohányzóvá válik e. A dohányosok jelenléte a háztartásban, illetve, hogy a dohány közvetlenül hozzáférhető-e szignifikáns és pozitív hatást gyakorol a rendszeres dohányzás változóra.

Diszkusszió

Elengedhetetlen annak megakadályozása, hogy a serdülők rendszeres dohányzókká váljanak, és ebben kulcsfontosságú szerepet játszik az iskola. Ha a fiatalok már el sem kezdik a dohányzást nem fognak rendszeres dohányzókká válni.  Az eredmények is alátámasztják, hogy az iskolai szabályozások pozitívan hatnak a diákokra, és ezeknek hatására kevésbé fogják elkezdeni a dohányzást. Azt is ki kell emelni, hogy míg azon szabályozások, amelyek a diákokra és az iskolai alkalmazottakra vonatkoztak az iskola környékén, megakadályozták, hogy a diákok dohányzókká váljanak, míg azon szabályozások, amelyek csak a diákokat célozták nem voltak hatékonyak. Ezenkívül fontos kiemelni azon tényezőket is, hogy a háztartásban elérhető-e a diákok számára a dohány, illetve, hogy körülöttük dohányzik-e valaki a háztartásban.

Limitációk

Az eredmények azt mutatták, hogy a dohányzási politikáknak nincs nagy hatása arra, hogy a fiatalok rendszeresen dohányozzanak. Az egyik értelmezés az, hogy akkora, mire már valaki eljutott odáig, hogy függőség alakuljon ki a dohányzással kapcsolatban, az iskolának már nincsen meghatározó szerepe ebben a folyamatban. Az iskolai dohányzási politikák nyilvánvalóan befolyásolják a dohányzás kipróbálását, míg a diákok az iskolában vannak, ám ezeknek nincs nyilvánvaló hatása a dohányzási viselkedésre a dohányzó későbbi életében. Ideális esetben lenne olyan intézkedés az intézményi dohányzási politikákról, amelyek a válaszadókra vonatkoznak egész életük során, hogy felmérjék a fenntartási és abbahagyási folyamatra gyakorolt környezeti hatásokat.