Egy iskolai  táplálkozási edukációs program hatása az egészséges ételek felismerésére és  azok preferálására általános iskolás gyermekeknél

Jung, T., Huang, J., Eagan, L., & Oldenburg, D. (2019). Influence of school-based nutrition education program on healthy eating literacy and healthy food choice among primary school children. International Journal of Health Promotion and Education, 57(2), 67-81.

Készítette: Kaszab Judit

Absztrakt - Jelen vizsgálat egy iskolai táplálkozási edukációs program (a Healthy Highway) hatását vizsgálta az egészséges táplálkozással kapcsolatos tudásra és az egészséges ételek preferálására általános iskolás gyermekeknél. A társas-kognitív elméleten alapuló intervenció segített a gyermekeknek egészséges evési mintázatok kialakításában, megfigyelés és tapasztalat útján. Az intervenció után statisztikailag szignifikánsan több gyermek tudta elmondani bizonyos ételekről, hogy az egészséges (zöld) vagy az egészségtelen (piros) kategóriába tartoznak. A pozitív változások az iskolai ebédválasztás során is megmutatkoztak.

Bevezetés - Az Egyesült Államokban a gyermekek és fiatalok 18,5%-a elhízott, és bár a prevalencia bizonyos korcsoportokban csökken, összességében még mindig növekvő tendenciákat mutat. Az elhízás a megelőzhető halálokok közül a második helyen szerepel a dohányzás után, mivel okozhat magas vérnyomást, magas koleszterinszintet, diabéteszt, légzési nehézségeket, ízületi és pszichológiai problémákat is. Sok étkezési szokás gyermekkorban alakul ki, és a családi és az iskolai minták alapozzák meg. Az iskolai étkeztetésnek különféle szabályoknak kell megfelelnie, hogy minél táplálóbb és egészségesebb ételeket kínáljanak, és ezáltal csökkentsék az elhízás esélyét. A legtöbb sikeres iskolai intervenció a társas-kognitív modellen alapul, amely meghatározza a legfőbb befolyásoló tényezőket a viselkedésváltozásban, mint például az énhatékonyság, a kimeneti elvárások, a tudás és az észlelt facilitáló vagy akadályozó tényezők. Azonban fontos, hogy ne csak tárgyszerű tudást adjunk át a gyermekeknek ezekkel a programokkal, hanem konkrét készségeket és énhatékonyságot is. A Healthy Higway program egy interaktív intervenció, ami alsó tagozatos gyermekek számára készült, és tartalmazza az egészséges ételekről való tudás átadását, testnevelés órákat és az iskolai ebédlőben egy olyan aktivitást, amelyek során a tápértékekről úgy szerezhetnek alapvető tudást a gyermekek, hogy a piros és zöld lámpa közlekedési analógiáját használják az egészségtelen és az egészséges ételek megkülönböztetésére. Az edukációs programba a gyerekek mellett a tanárok, szülők és az éttermi dolgozók is bevonásra kerülnek. A program négy szakasza a bevezetés (a nyelvezet, a közlekedési metafora bemutatása), alkalmazás (egészséges étkezés alapfogalmai), integráció (további aktivitásokba beleszőni a tanultakat, például receptfejlesztés) és inspiráció (a tanultak kiterjesztése, például piaci bevásárlás és egészséges ételek készítése).

Módszer – A Healthy Highway programot két általános iskolában alkalmazták a 2015-ös és a 2016-os őszi félévek között Oswego megyében. Az alkalmazottakat kiképezték a programnak megfelelően, és kreatív módon beépítették a mindennapi iskolai életbe. Két kérdőív került kifejlesztésre az előzetes és utólagos tesztelésre, ahol például egészséges és egészségtelen ételeket kellett összepárosítani a piros és zöld lámpa jelzésekkel. A hatás további vizsgálatához egy véletlenszerűen kiválasztott napon fényképeket készítettek a tanulók által választott ételekről, széles választék mellett. Egy harmadik iskola a kerületben véletlenszerűen kiválasztásra került és kontrollcsoportként funkcionált. Összesen 1472 óvoda és 5. osztály közötti gyermeket vizsgáltak, külön csoportot kialakítva az óvodástól második osztályig és harmadiktól ötödikig. A végső elemzéshez 719 ebédlői tálcát fényképeztek le (501-et a két intervencióban részt vevő iskolában, és a maradék 217-et a kontroll iskolában. Mivel az eredmények legtöbbször gyakoriságok voltak, Khí-négyzet próbát alkalmaztak SPSS szoftverrel az adatok elemzésére.

Eredmények – A kisebbik korosztályt nézve szignifikáns hatás mutatkozott meg a sültkrumpli esetében, melynek ’pirosként’ vagyis egészségtelenként való megítélése nőtt (41,9%-ról 61,2%-ra nőtt), ellenben a fagylalttal szemben, amelynek megítélése keveset változott, az intervenció után is sokan jelölték ’sárga’ (16,5%-ról 14,6%-ra csökkent) vagy akár ’zöld’ ételnek is (6,4%-ról 6,3/%-ra csökkent). A nagyobbik korcsoportot illetően a szignifikáns hatások a frozen yogurt, a bacon, a banán és a zöldbab megítélésében mutatkoztak meg. Ezeknél is fontosabb azonban a tálcák tartalmát elemezni, ahol például az ananászt szignifikánsan többen választották a kísérleti csoportban a kontrollhoz képest, és a kakaót szignifikánsan kevesebben, azonban tejet kevesebben választottak a kísérleti csoportban az előzetes elvárásokkal ellentétben. A két iskola között a fagylalt és a zöldségek választását tekintve különbség mutatkozott, mivel az A iskolában konzisztensen egészségesebb választások mutatkoztak a kontrollhoz képest, addig a B iskola tanulói szignifikánsan rosszabb eredményeket mutattak a zöldségek és a fagylalt tekintetében. A pizza mindenhol nagyon népszerű volt, nem volt szignifikáns különbség kimutatható a kísérleti és a kontrollcsoportok között.

Diszkusszió – Bár az egészséges és egészségtelen ételekkel kapcsolatos tudásban (’piros’ és ’zöld’ ételek felismerése) és az ebédlői választásokban is megjelentek pozitív hatásai a Healthy Highway programnak, de ezek különböztek a két intervenciós csoport között, annak ellenére, hogy ugyanabból a kerületből kerültek ki és hasonló szocioökonómiai háttérrel rendelkeztek az iskolák. Fontos megemlíteni, hogy a ’sárga’ jelzésű ételek esetében nem mutatkozott szignifikáns hatás, ezért érdemesebb lehet a szélsőséges, de mégis népszerű ételekre fókuszálni további intervenciókban. Az sem különíthető el ebben az elemzésben, hogy a program aktivitásai külön-külön milyen hatással voltak a kimenetekre, ezért érdemes lehet többszintű intervenciókban gondolkodni, és a környezeti változók interakcióját figyelembe véve bevonni a családokat is. A legmegfelelőbb elméleti keret választása is fontos, például a társas-kognitív elmélet alapján pozitív megerősítő kört alakíthat ki a tanárok énhatékonyságának növelése a program által és ennek következtében az órai aktivitásokban való jobb teljesítmény. Emellett az egészséghiedelem-modell alkalmazása alapján érthetővé válik a jelenlegi étkezési szokások (fogékonyság) és azok negatív hatása (súlyosság). Az intervenció nemcsak azonnali életminőségbeli javulást okoz, de hosszú távú egészségügyi és pénzügyi hatásai is vannak egyéni és közösségi szinten is. Mindazonáltal fontos megjegyezni, hogy a megfigyelt hatás mögötti pontos mechanizmust és a felmerülő elméleti konstruktumokat nem specifikálja ez a kutatás, ez további feltérképezést igényel.