Petefészekrák  szűrésével kapcsolatos kockázati tényezők, hiedelmek és attitűdök tudatosítása

Fallowfield, L., Fleissig, A., Barrett, J., Menon, U., Jacobs, I., Kilkerr, J., & Farewell, V. (2010). Awareness of ovarian cancer risk factors, beliefs and attitudes towards screening: baseline survey of 21 715 women participating in the UK Collaborative Trial of Ovarian Cancer Screening. British Journal of Cancer, 103, 454-461.

Készítette: Belucz Judit

Absztrakt

A nők petefészekrákkal kapcsolatos hiedelmei, attitűdjei, az esetleges félreértések és a hiányos ismeretek mind befolyásolhatják a szűréssel kapcsolatos értelmezéseiket. Egy brit petefészekrák szűrést vizsgáló együttműködési kutatásban összesen 21 715 posztmenopauzális nő vett részt és töltött ki különböző kérdőíveket. A résztvevők 42,3 %-a helyesen azonosította a petefészekrák kialakulásának életkori veszélyét, 87,1 %-uk pedig tudta, hogy ha a családban már előfordult petefészekrák korábban, akkor az növelheti a betegség kialakulásának esélyét, de csak 26,7 %-uk hozta összefüggésbe a betegséget a mellrákkal. A résztvevők több mint harmada tudta, hogy posztmenopauzális időszakban nagyobb az esélye a betegség kialakulásának, de azt csak kevesen tudták, hogy a petefészekrák diagnózisa 65 év felett a leggyakoribb. Néhány nő tudta, hogy a betegség veszélyét csökkentheti a terhesség és a szoptatás, viszont tévhitként a résztvevők harmada úgy gondolta, hogy a rendellenes méhnyak kenet és az orális fogamzásgátló növelheti a petefészekrák kockázatát. A legtöbb nő tudta, hogy a szűrés csökkentheti a halálozási arányokat és fejlesztheti a prognózist. Az eredmények alapján elmondható, hogy szükséges a közvélemény értelmezését fejleszteni a betegség kockázatával kapcsolatban és fontos, hogy az emberek megfelelő információkhoz jussanak a megelőzésről és a szűrésről (Fallowfield et al., 2010).

2007-ben 4317 nő halt meg petefészekrákban Angliában, a betegség az ötödik leggyakoribb rákbetegségnek bizonyult nők körében (Cancer Research UK, 2007). A korai diagnózis jobb prognózissal jár, mégis a nők többségénél túl későn és már előrehaladott állapotban diagnosztizálják a betegséget. Keveset tudunk arról, hogy az emberek mennyire vannak tudatában a betegség kialakulásának kockázatával, de egy korábbi brit kutatás kimutatta, hogy a nők 59%-a nem tudta, milyen kockázati tényezők állhatnak a petefészekrák mögött (Dr Foster, 2007). Több tanulmány is azt mutatja, hogy azok a nők, akiknek a családjában már előfordult a betegség, más attitűddel rendelkeznek az átlagpopulációhoz képest, azonban a korábbi eredmények azt sugallják, hogy a szűrésen résztvevő nők önmaguk esetében túlbecsülik a rák veszélyét, ami összefüggésbe hozható a pszichológiai morbiditással (Andersen et al., 2007). A nők általában nem ismerik fel a kapcsolatot a mellrák és a petefészekrák között és gyakran félreértik a szűrővizsgálatok célját is, valamint sok esetben összekeverik a méhnyakrák szűrést és a petefészekrák szűréssel (Lockwood-Ryermann, Donovan, Rambo, & Kuo, 2009).

Vizsgálati személyek és módszerek

Minden résztvevő aláírt egy beleegyező nyilatkozatot, valamint egy tájékoztató lapot, melyben a kutatás vezetői leírták, hogy a petefészekrákkal kapcsolatos tudást, hiedelmeket, attitűdöket vizsgálják különböző kérdőívek segítségével, továbbá a résztvevőknek a lelki és szexuális jólétükről is nyilatkozniuk kellett. A kérdőív felvétel előtt a résztvevőknek egy információs DVD-t kellett megnézniük. A vizsgálatban összesen 21 715 nő vett részt, akik 50- 74 év közöttiek voltak (Fallowfield et al., 2010).

Vizsgálati eszközök

A résztvevőket először szociodemográfiai és kórtörténeti adataikról kérdezték, majd a négy kérdőívet kellett kitölteniük. Az első a petefészekrák szűréssel kapcsolatos hiedelmekre, attitűdökre vonatkozott, a második a Spielberger-féle Állapot- és Vonásszorongás kérdőív volt, amivel a szorongás hajlamát mérkét, a harmadik a 12 itemes General Health Questionare volt az érzelmi distressz feltérképezése miatt, a negyedik pedig a Fallowfield-féle Szexuális Aktivitás Kérdőív volt (Fallowfield et al., 2010).

Eredmények

Kockázat észlelése

A résztvevők 42,3 %-a pontosan megbecsülte a petefészekrák kialakulásának kockázatát, viszont 50,1 %-uk alábecsülte a betegség veszélyét 7,6 %-uk pedig túlbecsülte a kockázatot. Amikor a résztvevőknek a saját életükre vonatkozóan kellett megbecsülni a betegség kialakulásának esélyét, akkor a nők 38,9 %-a 1 a100-hoz, 54,2 %-a 1 az 500-hoz, 6,9 %-a pedig 1 a 10-hez viszonyította saját magát. Azon személyek esetében, akik nagyobb esélyt láttak a betegségre, azoknak a családjában már előfordult korábban mellrák vagy petefészekrák, illetve magasabb volt a szorongás szintjük is. A nők többsége tudta, hogy a legtöbb petefészek csomóról kiderül, hogy ciszta, nem pedig daganat. Ezen válaszolók fiatalabbak, iskolázottabbak és kevésbé szorongók voltak. Azonban a résztvevőknek csak 8,8 %-a tudta, hogy a petefészek csomók megjelenése 65 év felett gyakran rosszindulatú daganatot jelent. A helyesen válaszolók idősebbek voltak és családjukban már megjelent a betegség (Fallowfield et al., 2010).

Kockázati tényezők ismerete

A résztvevők egy listát kaptak, melyen különböző kockázati tényezők szerepelnek és a nőknek ki kellett választaniuk, hogy a tényezők közül melyek játszanak szerepet a petefészekrák kialakulásában. A résztvevők többsége (87,1 %) tudta, hogy ha a családban már megjelent a betegség, akkor fokozódik a veszély a betegség kialakulására, viszont csak 26,7 %-uk tudta, hogy a családban előforduló mellrák is növeli a kockázatot. Kevesebb, mint a nők kétötöde tudta, hogy menopauza után nagyobb eséllyel alakulhat ki a betegség, és csak kevesen tudták, hogy a terhesség és a szoptatás csökkenti a petefészekrák kockázatát. Azonban az eredmények azt mutatják, hogy a nők körében komoly félreértések is vannak a betegség kialakulásával kapcsolatban: a résztvevők 37,2 %-a úgy gondolta, hogy a kóros méhnyakrák kenet fokozza a betegség kockázatát, a nők negyede gondolta, hogy a fogamzásgátló tabletták használata szintén növeli a kockázatot, illetve egyötödük úgy hitte, hogy egy jó indulatú ciszta is fokozhatja a kockázatot (Fallowfield et al., 2010).

A fiatalabb, iskolázottabb részvevők, valamint azok, akiknek a családjában előfordult már mellrák, több helyes választ adtad a kockázati tényezőkről, továbbá az iskolázottabb személyek tudtak a szoptatás és a terhesség védő hatásairól (Fallowfield et al., 2010).

A szűrésről való véleményük

A résztvevőket arról kérdezték, hogy szerintük mik lehetnek a szűrés előnyei és hátrányai, valamint véleményük szerint mekkora lehet a hajlamuk a betegség kialakulására. A nők többsége tudta, hogy petefészekrák szűrése csökkentheti a mortalitási arányokat, továbbá javíthatja a prognózist. A legtöbb résztvevő esetében, ha a baráti körükben, vagy közéleti személyeknél megjelent a betegség az növelte a személyek petefészekrákkal kapcsolatos érdeklődését és figyelmét. Azonban a résztvevők 15,2 %-a úgy gondolta, hogy a szűrés csak felesleges aggodalmat keltene bennük, de több mint kétharmaduk aggodalmát fejezte ki a betegség kialakulásáról (Fallowfield et al., 2010).

Diszkusszió

Legfontosabb eredmények

Alig több mint a kutatásban résztvevők kétötöde tudta, hogy milyen életkori kockázatai vannak a petefészekrák kialakulásának. de a felük alábecsülte a betegség veszélyét. A személyi kockázatot illetően azok, akik magasabbra becsülték a betegség esélyét, azok szorongóbbak voltak és a hozzátartozók körében előfordult már korábban mellrák vagy petefészekrák. Azonban a résztvevők nagy része sajnos nem tudta, hogy a mellrák is összefüggésbe hozható a petefészekrákkal és többségük azt sem tudta, hogy a posztmenopauzális időszakban fokozódik a betegség kockázata. Sajnos azt is csak kevesen tudták, hogy a terhesség és a szoptatás csökkenti a kockázatot, de több résztvevő is tévhitként úgy vélte, hogy a kóros méhnyakrák kenet és a fogamzásgátló tabletták növelik a kockázatot.

A résztvevők nagy része tudta ugyan, hogy a szűrővizsgálatok csökkenthetik a mortalitást és javíthatják a prognózist, mégis több résztvevő számolt be arról, hogy a nőgyógyászati vizsgálatok kínosak és zavarba ejtőek, ami nagyban befolyásolja a vizsgálatokon való részvételüket, továbbá többen is úgy gondolták, hogy a szűrővizsgálat csak felesleges aggodalmakat generálna (Fallowfield et al., 2010).

Interpretáció

A kutatás eredményei alapján elmondható, hogy nagyon sok tényező van a nők körében, ami befolyásolja a szűréseken való részvételt. Elméletben sokan tudják a vizsgálatok előnyeit és pozitív kimeneteleit, mégis sokan túl későn fordulnak orvoshoz, amikor a betegség már előrehaladott állapotban van. Viszont fontos felismerni, hogy az időben diagnosztizált petefészekrák nagyban növelheti a túlélés esélyeit. Az eredmények azt mutatják, hogy sürgősen javítani kell a közoktatást, a betegellátásban dolgozóknak pedig minél pontosabb tájékoztatást kell adniuk a személyeknek a petefészekrák kockázatairól és szűréséről. Így megváltozhatnak a nők attitűdjei és hiedelmei a betegséggel kapcsolatban és a túlélési esélyek is javulhatnának (Fallowfield et al., 2010).

Hivatkozások

Andersen, M. R., Nelson, J., Peacock, S., Giedzinska, A., Dresher, C., Bowen, D., & Urban, N. (2004). Worry about ovarian cancer risk and use of screening by high-risk women: how you recruit affects what you find. American Journal of Medical Genetics, 129A(2), 130 –135.

Cancer Research UK (2009). Ovarian Cancer: Ovarian Cancer Survival Statistics Vol. 2009. Cruk: London.

Dr Foster Healthcare Consultancy (2007). Ovarian Cancer Action National Awareness Survey, 2006/07. Dr Foster Intelligence Ltd: London.

Fallowfield, L., Fleissig, A., Barrett, J., Menon, U., Jacobs, I., Kilkerr, J., & Farewell, V. (2010). Awareness of ovarian cancer risk factors, beliefs and attitudes towards screening: baseline survey of 21 715 women participating in the UK Collaborative Trial of Ovarian Cancer Screening. British Journal of Cancer, 103, 454-461.

Lockwood-Ryermann, S., Donovan, H. S., Rambo, D., & Kuo, C. W. (2009). Women’s awareness of ovarian cancer risks and symptoms. The American Journal of Nursing, 109(9), 36–45.