A  prenatális anyai depresszió-tünetek, a terhesség alatti táplálkozás

 és  a gyermek kognitív funkciói közötti kapcsolat

Barker, E. D., Kirkham, N., Ng, J. & Jensen, S. K. G. (2013).

Prenatal maternal depression symptoms and nutrition, and child cognitive function.

British Journal of Psychiatry, 203(6), 417-421.

Az összefoglalót készítette: Molnár Petra

Bevezetés

Az anya depressziója képes negatív irányban befolyásolni gyermeke fejlődését – ez ma már egy széles körben ismert és elfogadott tény. Edward Barker és munkatársainak célja annak felderítése volt, hogy a maternális depresszió tünetei milyen mechanizmusokon keresztül fejthetik ki e hatásukat, egészen pontosan, hogy a terhesség ideje alatti egészségtelen táplálkozás és a gyermek későbbi kognitív fejlettsége között bizonyíthatóan fennáll-e valamilyen kapcsolat.

A szülést követő, ún. posztnatális depresszió sajátságai – értve ez alatt a maladaptív szülői viselkedést és a negatív anyai kogníciókat, illetve az anyát érintő fokozott interperszonális stresszt – a nem megfelelő gyermeki fejlődéshez vezethetnek (Pawlby et al, 2011; Murray, 1992; Barker, 2012). A terhesség alatt fennálló, ún. prenatális depresszió képes átalakítani a méhen belüli környezetet is, ezzel jelentősen befolyásolva a magzat fejlődését – többek között, a megemelkedett kortizolszint károsíthatja a születendő gyermek biológiai stressz-rendszerének kialakulását (Field et al, 2010; Oberlander et al, 2008; O’Donnell et al, 2013).

Barker és munkatársai egy eddig még kevésbé kutatott mechanizmust igyekeztek feltárni, mégpedig azt, hogy a maternális depresszióhoz köthető egészségtelenebb táplálkozási mintázat miként is hathat közvetetten a magzat neurokognitív fejlődésére. A terhesség ideje alatt, illetve a születést követő korai időszakban a gyermek teljes mértékben gondozójától függ, így kiemelten fontos lenne az, hogy az anya figyeljen a megfelelő, egészséges étrend betartására (Barker et al, 2012).

Módszer

Minta

Az Avon Longitudinal Study of Children and Parents (ALSPAC) program célja annak feltérképezése volt, hogy a különböző genetikai és környezeti sajátságok miként is befolyásolják a szülők és gyermekeik egészséget, illetve a fejlődést. A kutatásban összesen 13 761 várandós nő vett részt; lakhelyük szerint mind Délnyugat-Angliában éltek, és gyermekeik születésének kiírt időpontja 1991. április 1., illetve 1992. december 31. közé esett. Az eredeti minta-elemszám végül 6979 anya-gyermek párra csökkent, a kutatás végkövetkeztetései már ennek a szelektált mintának az eredményeit tükrözik. Az anyákat és gyermekeiket a szüléstől számított 19-22 évben végig nyomon követték.

Mérőeszközök

A gyermekek születésekor azok testtömegét és az esetleges komplikációkat (pl. méhlepény-leválás, idő előtti burokrepedés, a méhnyak gyengesége) is lejegyezték, továbbá, a várandós nőket aszerint is csoportosították, hogy a jelenlegi terhességük hányadik éppen (ez lesz az első alkalom vagy már szültek korábban is).

Az anyai depresszió tüneteinek mérésére egy széles körben használt, összesen tíz itemből álló önbeszámolós kérdőívet, az úgynevezett Edinburgh Szülés Utáni Depresszió Skálát (Edinburgh Postnatal Depression Scale, EPDS) alkalmazták. A tüneteket a terhesség 32. hetében, illetve a szülést követő 8. héten, 8. hónapban, 21. és 33. hónapban is, azaz összesen öt alkalommal mérték fel ismételten.

Az anyák étrendjének, táplálkozási szokásainak vizsgálatához az ún. Élelmiszer-fogyasztási Gyakoriság Kérdőívet (Food Frequency Questionnaire, FFQ) alkalmazták, melyet először a terhesség 32. hetében, majd a szülést követő 47. hónapban vettek fel a résztvevőkkel. Az FFQ kérdései a különféle ételeknek és italoknak egy igen széles körét foglalják magukban, és az egyes élelmiszerek fogyasztásának gyakoriságát igyekeznek felmérni (az egyes válaszlehetőségek az adott étel/ital fogyasztását illetően: soha/ritkán/kéthetente/hetente 1-3 alkalommal/hetente 4-7 alkalommal/naponta többször). Ezután Barker és munkatársai a meglévő adatok alapján elkülönítettek egy „egészséges” és egy „egészségtelen” élelmiszer-csoportot, majd pedig belső reliabilitás-vizsgálatokat futtattak le, kizárva azon tételeket, melyeknél a szükségesnél alacsonyabb korrelációt találtak. Az egészséges táplálkozással kapcsolatban – a prenatális és a posztnatális étrend esetében is – az alábbi három elsőrendű faktor rajzolódott ki: halfélék (pl. tonhal), nem hús alapú fehérje-források (pl. szója, hüvelyesek) és a zöldségek (pl. káposzta, sárgarépa) csoportjai. Az egészségtelen pre- és posztnatális táplálkozáshoz pedig a feldolgozott élelmiszerek (pl. sült ételek, chipsek, tészták, húspástétomok), illetve az ún. „junk food” (pl. csokoládészeletek, édességek, kekszek, rágcsálnivalók) tartoztak mint elsőrendű faktorok.

A gyermekek kognitív funkcióit (verbális és performációs IQ) a nyolcadik életévükben vizsgálták, ezek mérésére pedig a Weschler Gyermek Intelligenciateszt harmadik kiadását alkalmazták (Weschler Intelligence Scale, WISC-III).

A kontroll-változók megalkotásakor figyelembe vették az esetleges szüléssel kapcsolatos komplikációkat, az anyai szerhasználatot (kemény drogok, alkoholizmus, alkoholfogyasztás napi mennyisége) és a partner általi érzelmi és/vagy fizikai bántalmazást. Továbbá, a várandós nők beszámolói alapján még hét olyan környezeti rizikófaktort neveztek meg, melyek a születendő gyermek érzelmi és viselkedéses szintű diszregulációjához vezethetnek a későbbiekben (nem megfelelő lakhatási körülmények – pl. vízellátás hiánya, zsúfoltság vagy hajléktalanság, penész, rágcsálók; szegénység; a gyermek felnevelése egyedülálló szülőként; korai anyaság; alacsony iskolai végzettség).

Az összegyűjtött adatok elemzése két fő lépésből állt: elsőként a maternális depresszió tünetei, az egészségtelen prenatális étrend és a gyermekek kognitív képességei közötti összefüggéseket vizsgálták, majd pedig az anyai depresszió-tünetek, az egészséges prenatális táplálkozás és a gyerekkori kognitív funkcionálás közötti kapcsolatokat tárták fel. Az elemzések során külön figyelmet fordítottak arra, hogy a maternális depresszió adott mértéke hogyan is járulhat hozzá közvetett úton, az egészségtelen/kevésbé egészséges prenatális táplálkozáson keresztül az alacsonyabb szintű gyermeki kognitív működésekhez.

Eredmények

Mind a prenatális, mind pedig a szülés utáni depresszió valóban kevésbé egészséges vagy kifejezetten egészségtelen táplálkozáshoz vezet, ez pedig negatív irányban befolyásolhatja a születendő gyermek kognitív képességeit. Az anya terhesség alatti depressziójának súlyossága együttjár az egészségtelen étrend mértékével, így idézhetve elő gyermeke alacsonyabb szintű kognitív működését. Meglepő eredmény, de önmagában a posztnatális depresszió a magasabb kognitív funkcionálással mutatott összefüggést.

Diszkusszió

Barker és munkatársainak longitudinális vizsgálata bizonyítja azt, hogy a prenatális maternális depresszió valóban összefüggésbe hozható az egészségtelen, ill. a kevésbé egészséges táplálkozással, e tényező pedig a születendő gyermek későbbi kognitív működésével áll kapcsolatban, hiszen az alacsony tápérték-bevitel a magzati idegrendszer, így az agy fejlődésére is hatással lesz. Ezzel az ismerettel pedig, most már még többet tudunk arról, hogy az anya depressziója – a közvetlen és már oly sokat vizsgált utakon kívül (pl. maladaptív szülői kogníciók és viselkedés) – milyen más mechanizmusokon keresztül is képes befolyásolni a gyermek fejlődését.

Az egészséges táplálkozás a tápértékben gazdag ételek fogyasztását jelenti, amely mellett a só-, zsír- és cukorbevitel is a megfelelő mértékben korlátozott kell, hogy legyen. Ebbe a kategóriába tartoznak a magas fehérjetartalmú (pl. halak, hüvelyesek), rostokban és ásványi sókban (kálium, magnézium), vitaminokban (B9-, A-, C- és K-vitaminok) gazdag ételek. Ezzel szemben, az egészségtelen étkezést a nagymértékű telített zsír- (pl. gyorséttermi ételek), transz-zsírsav- (pl. „junk foods”), só- és cukorfogyasztás jellemzi. Az efféle étrend szorosan kapcsolódik az elhízáshoz, a rossz egészségi állapothoz és az ülő életmódhoz.

A megfelelő tápanyagok bevitelének időzítése és mennyisége kritikus jelentőségű a magzati agy fejlődésének szempontjából, így az anya terhesség alatti szegényes és egészségtelen étrendje mindenképp valamilyen szintű intervenciót igényelne. Monk és kollégái (2013) a helytelen táplálkozás szerepét a születendő gyermek stressz-válaszainak alakulása szempontjából is hangsúlyozzák.

Érdemes megemlítenünk még azt az eredményt is, mely alapján a szülés utáni depresszió és a gyermek magasabb szintű kognitív működése között kapcsolatot feltételezhetünk. Ennek egy esetleges magyarázataként szolgálhat az az elképzelés, miszerint bizonyos posztnatális, nem krónikus szintű stressz-tünetek (pl. szorongás, aggodalom) szenzitív és válaszkész anyai viselkedéshez vezethetnek, ezzel segítve elő a gyermek kognitív funkcióinak gyors fejlődését.

E kutatás komoly érdemének tekinthető, hogy felhívja a figyelmet – az anya mentális betegsége kezelésének fontosságán kívül – az egészséges táplálkozás jelentőségére is a magzati fejlődés szempontjából.

Korlátok

Mint minden kutatásnál, jelen esetben is meg kell említenünk bizonyos korlátokat az eredmények érvényességét illetően. Elsőként a tanulmány korrelációs természetét kell tárgyalnunk, hiszen így nem beszélhetünk egyértelmű kauzatív kapcsolatról a maternális depresszió, az egészségtelen táplálkozás és a gyermek kognitív fejlettsége között. Második korlátként az adatforrásként szolgáló anyai beszámolókat kell megneveznünk; a jövőbeni kutatásoknál már célszerűbb lenne különféle biológiai mutatók bevonása is az étrend vizsgálata során. Szintén limitációként tekinthetünk a depresszió-tünetekkel kapcsolatos adatokra, hiszen ezek is csak a résztvevők önbeszámolóin alapulnak, megkérdőjelezve ezzel azok hitelességét. Felvetődhet kérdésként a minta reprezentativitása is: bár, az ALSPAC-ban résztvevő anyák és gyermekeik jól megjelenítik az egyes szocioökonómiai jellemzőket, mégis, az egyes etnikai kisebbségek túl alacsony elemszámban voltak jelen. Végül, meg kell említenünk azokat a biológiai mechanizmusokat is (pl. DNS-metiláció), melyek szintén magyarázhatják a gyermek kognitív működésének jellemzőit, de a kutatás során nem vették figyelembe mint lehetséges befolyásoló faktorokat.