Az  egészségpszichológia tanításának új megközelítése: Fókusz a családban lévő  szociális munkán

Voseckova, A., Truhlarova, Z., Levicka, J. (2014) : New approach to teaching of health psychology focusing on social work in the family. Procedia - Social and Behavioral Sciences 132, 324 – 329

Készítette: Brutóczki Zita

Absztrakt

A cikk szerzői a szociális munkát tanuló diákok egyetemi tanítását vizsgálták. Az egészségpszichológia mint interdiszciplináris tudomány van prezentálva, mely a bio-pszicho-szociális egészségmodellen alapszik. A kutatás célja az, hogy kiderítse, hogy a diákok hogyan percipiálják e tárgy tanulását és előnyeit, illetve hogyan tudják gyakorlatban hasznosítani.

1. Bevezetés

Az egészségpszichológia egy interdiszciplináris tudományterület, melynek az alapja a bio-pszicho-szociális modell. A klasszikus szomatikus modellel ellentétben, főként az egészség (betegség) pszicho-szociális faktoraira fókuszál. Az egészséget befolyásoló pszicho-szociális faktorokat tudományosan már elismerték, de még gyakorlatban nem vizsgálták. Ezért a mi kurzusunk nem egyszerűen csak az elméleti tudás elsajátításáról szól, hanem az egészség bio-pszicho-szociális modell kontextusában lehetőséget ad a diákoknak, hogy egy független nézetet alakítsanak ki a témáról. A tananyag a humanista pszichológia tanain alapszik, illetve a saját PCA (Person Centered Approach) tréning tapasztalatainkon, és a pszichoterápiás gyakorlaton. Úgy véljük, hogy főként a segítőfoglalkozásokban (orvosok, ápolók, szociális munkások) szükséges az interaktív edukáció saját-élmény órák keretein belül, azért hogy a segítők jól tudjanak funkcionálni a professzionális életükben, illetve hogy megőrizzék a mentális egészségüket.

1.1 Person Centered Approach (PCA)

A PCA egy kiemelkedő megközelítés a humanista pszichológiában és pszichoterápiában, mely az amerikai pszichológus, Rogers elméletén alapszik. Rogers és munkatársai három pszichoterápiás attitűdöt hangsúlyoztak. A terápia akkor a leghatékonyabb, ha mind a három faktor megjelenik, és kiegyensúlyozott mértékben van jelen:

-A kliens érzéseinek empatikus megértése

-Kongruencia

-A kliens feltétel nélküli elfogadása

A PCA edukációs dimenziójában egy új fogalmat vezettek be: SCA (Student Centered Approach – Diák Központú Megközelítés). Ezzel az új megközelítéssel a tanár-diák szerepeket újra kell fogalmaznunk. A klasszikus értelemben a tanár omnipotens, az ő kezében van minden hatalom. Ez az aszimmetrikus kapcsolat gyakran a diák teljesítményére van negatív hatással. Ez az új módszer egy kreatív kollektív atmoszférát igyekszik kialakítani, mely elősegíti elfogadni a többi ember érzését, illetve növelni az önbizalmat, és csökkenteni a maladaptív viselkedések megjelenését. Azonban ez együtt jár azzal, hogy a diákoknak nagyobb felelősséget és kontrollt kell tudni vállalni a saját tanulmányaikért.

A PCA-hoz hasonlóan a SCA is az emberi kapcsolatok minőségét igyekszik javítani. Az emberi közelség, legyen az akár tanár-diák kapcsolat, egy pszichoterápiás környezetet tud kialakítani az empatikus megértésnek, hitelességnek és melegségnek köszönhetően. Az ilyen kapcsolatokban egy intenzív odafigyelés van a másik felé, aki elfogadást él meg. Azok a személyek, akiknek ilyen kapcsolatban volt része, saját identitásuk erősödéséről számoltak be. Klasszikus osztályokhoz hasonlítva az SPT csoportokban lévő személyeknél személyes adaptációjuk, kreativitásuk és felelősségérzetük növekedése volt kimutatható.

Továbbá, a PCA tanításban való alkalmazása a mentális higiéniához is hozzájárul. Ez nagyon kiemelkedő az első évesek körében, akik nagy nehézségekkel néznek szembe az egyetemhez való adaptáció közben. Saját magunkkal és a külső környezettel való tapasztalat elősegíti a szelf-fogalom elkülönülését, illetve megerősíti a képességeket, hogy új nehézségekkel sikeresen megküzdjünk. Az adott személy felismeri saját értékét, illetve fejlődik a saját személyisége.

1.2 Az egészségpszichológia kurzus

Az egészségpszichológia tárgya 2011 óta jelen van a Hradec Kralove Egyetemen. „Az egészségpszichológia szociális munkásokért” című óra az első félévben van megtartva, és hat darab három órás blokkokból áll. Az órák első felében az elméleti háttérről beszélnek, majd a gyakorlati részre térnek át. Az első és második szekció a stresszre fókuszál, majd a harmadik rész a szelf-kogníció fejlődésére. Továbbá, alternatív lehetőségeket tárnak fel a szelf-fejlődésre és az önkontrollra. A negyedik blokk pedig speciális szocio-pszichológia skill-ek kialakítására helyezi a hangsúlyt, mely a szociális munkás szocio-pszichológiai kompetenciáját segít kiépíteni.

1.3 Célkitűzések

A fő célja ennek a kutatásnak az, hogy kiderítsük, hogy hogyan látják a diákok ezt a tantárgyat és e kurzus gyakorlati hasznait. A vizsgált minta 48 szociális munkát tanuló diákot tartalmazott, akik felvették az Egészségpszichológia kurzust az első félévükben a 2011/2012 illetve a 2012/2013-as tanévekben.

2. Módszertan

Mind a kvalitatív, mind a kvantitatív módszereket használtuk a vizsgálat folyamán.

2.1 Kvalitatív kutatási módszer

A célja ennek a módszernek, hogy kiderítsük, hogy mit jelentett a diákoknak a kurzus, és hogy mennyire tartották fontosnak. Az alábbi kérdéseket tettük fel nekik:

T1: Mi ennek a tanítási formának a percepciója az edukációs folyamat tekintetében (szintek: információ, attitűd, érzelmek)?

T2: Mi az értelmezése a PCA kurzusnak a szelf-koncepcióval és a szelf-elfogadással kapcsolatban?

T3: Hogyan segíti a kurzus a szociális munka gyakorlati részét?

2.2 Kvantitatív kutatási módszer

A tanulók szubjektív élményein volt a fókusz. A SUPOS7 nevű tesztet használták a tanulók mentális állapotának vizsgálatára, melyet a vizsgálat elején és végén is kitöltettek velük.

Aktivációs blokk:

PE – Mentális jóllét

A – Aktivitás, energia

O – Impulzivitás, relaxáció

N – Rosszkedvűség

U – Aggodalmak

D – Depresszió

S – Levertség

3. Eredmények és diszkusszió

3.1 A kurzus jelentősége a tanulók véleménye szerint

T1: Edukációs szint – a diákok igyekeztek a teoretikus tudást összekötni saját tapasztalataikkal.

T2: Személyiség szint – a diákok magabiztosabbá váltak saját maguk értékelésében, nyugodtabbá váltak, és gyakran hosszú távú érdeklődést mutattak a fejlődés irányába. A tanulók nyomatékosították a csoport kohézióját.

T3: Szociális skillek – a diákok fejlődésről számoltak be a szociális kapcsolatok dinamikájának szabályozásával kapcsolatban, illetve egy összesített szociális készség növekedésről.

3.2 A diákok szubjektív élményeinek tárgyiasítása

A vizsgálat elején és végén felvett tesztek értékelése után az aktivációs blokk (PE+A) értékeinek növekedése volt kimutatható, illetve a dezintegrációs blokk csökkenése volt jellemző. A diákok mentális jólléte és aktivációja növekedett a vizsgálat végére. Statisztikailag szignifikáns változás volt kimutatható az O és U értékeknél.

4. Konklúzió

Több szimultán változás volt megfigyelhető különböző szinteken:

-          a meglévő személyes kapacitások felszabadulása, realisztikus énkép kialakítása és korrekciója, autentikus kapcsolat önmagával illetve másokkal, interperszonális és csoport konfliktusra a megfelelő megoldás megtalálásának elősegítése

-          csoportfolyamatok könnyebb megértése, organizációs készségek, munka és edukációs készségek optimalizációja, szocio-pszichológiai skillek fejlődése, melyekre szükség van a szociális munka gyakorlatában

-          pozitív attitűd kialakulása a mentális egészség irányába, ennek a fejlesztésére és megőrzésére irányuló lehetőségek feltárása, egészséges életmód.