Depresszió, mint részleges mediátor az alexitímia és  szomatizáció között egészséges gyerekeknél

Allen, L., Lu, Q., Tsao, J., Hayes, L., & Zeltzer, L. (2011). Depression partially mediates the relationship between alexithymia and somatization in a sample of healthy children. Journal of Health Psychology, 16(8), 1177-1186.

Készítette:

Bálint Eszter

Absztrakt

A kapcsolat az alexitímia és a szomatizáció között széleskörűen ismert, mégis keveset tudunk az ezt befolyásoló faktorokról. A pszichopatológia, mint mediátor tényező ugyan bizonyítva lett, de ezt kevesen tesztelték és kiváltképp nem gyerekek körében. Ez a tanulmány egészséges gyerekek mintáján vizsgált depresszív tüneteket mint a szomatizáció és az alexitímia mediátorait, így az alexitímiát fejlődési szempontból is körbejárva. Az eredmények azt indikálják, hogy a depresszió részlegesen mediálja ezt a kapcsolatot, de legalábbis az alexitíma két facetjét (az érzelmek azonosításának és leírásának nehézségét).

Elméleti háttér

Az alexitímia az érzelmek kifejezésének és leírásának a zavara. Több bizonyíték utal az egészségügyi problémák valamint a szomatizáció és az érzelmek kifejezésénék és felismerésének nehézségeinek kapcsolatára.  Serdülőknél a szomatoform fájdalom zavart és a migrént hozták összefüggésbe az alexitímiával. Bár az alexitímia, fizikai betegségek és a szomatizáció kapcsolata tudományosan megalapozott, de ennek a kapcsolatnak a milyenségével és az ezt befolyásoló tényezők vizsgálatával kapcsolatban kevés munka áll rendelkezésre.

Bár az összefüggés háttérben álló mechanizmusokról keveset tudhatunk, mégis vannak ezeknek a magyarázatát célzó feltevések. Néhány hipotézis szerint az érzelmek és a fizikai egészség osztozik a neurális pályákon, és ez okozhatja az egyszerre fellépő problémákat. Egy másik érdekes feltevés szerint, melyet Rieffe és munkatársai vizsgáltak, az alexitímiások nem képesek adaptívan reagálni a különböző érzelmi helyzetekre. Ezek a maladaptív válaszok megjelenhetnek mind belső mind külső ingerekre válaszolva, és ezeknek hosszú távú hatása lehet a fizikai és mentális egészségre is.

Eddigi kutatások szoros kapcsolatot találtak az alexitímia, szomatizáció és a szorongás és depresszió között. Ez a kapcsolat meglehetősen összetett. Pár feltevés szerint az alexitímia hajlamossá tesz krónikus negatív érzelmi és hangulati állapotokra ami szomatizációhoz vezethet.

Lumley, Smith és Longo 2002-es tanulmányukban azt a feltevést vizsgálják, hogy a depresszió lehet-e a mediáló kapocs az alexitímia és szomatizáció között krónikus fájdalomban szenvedő betegeknél.  Ebben a kutatásban az alexitímia és a depresszió mint a fájdalom affektív komponensének („kellemetlenség”) bejóslóiként szerepelnek, de az eremények szerint csak a depresszió tünetei járultak hozzá szignifikánsan a fájdalom kellemetlenségérzetének varianciájához. A depresszió mediátorkénti közvetlen vizsgálata azonban még nem történt meg.

A fentiekben említett vizsgálatok nagy részének egyik fő korlátja, hogy elsősorban felnőtt populáción végezték őket. Az alexitímia, szomatizáció és depresszió közötti kapcsolat összetettsége miatt szükség lehet fiatalabb populáció vizsgálatára is. A felnőttek és gyerekek közötti különbségek (biológiai, szociális és pszichológiai tényezők) az említett három konstruktum kapcsolatában is megnyilvánulhatnak.

Az itt leírt kutatás célja az, hogy megvizsgálja az alexitímia, depresszió és szomatizáció közötti kapcsolatot egészséges gyerekek mintáján. A gyerekek vizsgálatával nem csak fejlődési szempontból nézhetjük meg ezt az asszociációt, de összehasonlíthatjuk a felnőtteknél kapott eredményekkel. Az eddigi kutatások alapján felállított hipotézis szerint az érzelmek azonosításának nehézsége (difficulty identifying feelings-DIF) , és az érzelmek leírásának nehézsége (difficulty describinfeelings- DDF) bejósolja a depressziót és a szomatizációt, emellett a depresszió is bejósolja a szomatizációt, valamint mediálja a kapcsolatot  a DIF/DDF és a szomatizáció között.

Módszer

Résztvevők

Az itt felhasznált adatok egy korábbi kutatásból származnak, amelyben a nemi és serdülőkori különbségeket vizsgáltak laboratóriumi fájdalmi feladatokban. A résztvevőket postán, feladott hirdetéseken, vagy órai prezentációkon keresztül keresték fel. A vizsgálatban az összesen felkeresett 489 személyből végül 224 8-17 év közötti egészséges gyermek (124 lány) vett részt. A fiúk és a lányok átlagéletkora nagyjából megegyezett ( lányok: 13 év, fiúk: 12,4 év). Olyan gyerekek vehettek részt, akinél nem állt fenn valamilyen krónikus betegség, képesek voltak megéretni a feladatokat és részt venni bennük, és nem szedtek napi rendszerességgel ópiát alapú gyógyszereket.

Eljárás

A vizsgálat vezetője azt a tájékoztatást adta a gyerekeknek és a szüleiknek, hogy egy olyan kutatásban vesznek részt, amelye a gyerekek fájdalom élményét vizsgálja. A gyerekek a részvételért ajándékot kaptak. A kísérlet ideje alatt a gyerekek és a szüleik között nem volt kapcsolat. A gyerekek és a felnőttek is kérdőíveket töltöttek ki, amelyeken felvett adatokat használták fel ebben a vizsgálatban.

Mérések

Toronto Alexitímia Skála (Toronto Alexithymia Scale) 20 elemes verziója (TAS20). Az eredeti skála az alexitímia három dimenzióját méri: érzelmek azonosításának nehézsége (DIF), érzelmek leírásának nehézsége (DDF) és kifelé irányuló gondolkodás (EOT). Mivel a TAS20 a szélesebb körben használt skála, az résztvevőkkel felvett 26 itemes eredeti skálának csak azokat az elemeit használták amelyek megfelelnek a TAS20-nak. Az  adatok elemzésénél az EOT dimenziót kihagyták (ennek reliabilitása nem megfelelő a vizsgált mintán, és eddigi vizsgálatokban nem mutatott összefüggést a többi itt mért konstruktummal)  

Gyermek Szomatizáció Leltárral (Children’s Somatization Inventoriy- CSI) mérték a gyerekek nem specifikált szomatikus tünetekről alkotott percepcióját. A kitöltők 5 pontos skálán értékelték, hogy a felsorolt 35 tünet mennyiben érintette őket az elmúlt két hét során.

A 27 elemes Gyermek Depresszió Leltár (Children’s Depression Inventory- CDI) a depresszió tüneteit becsüli meg.

Eredmények

A TAS20 DDF és DIF skáláin megerősítő faktoranalízist végeztek, mely azt mutatta, hogy az adatok illeszkednek a szerzők álltal felállított hipotetikus modellre.

A fiúk és lányok között nem mutatkozott szignifikáns különbség egyik mérésben sem. Az alexitímia DIF és DDF dimenziója korrelál a CDI és CSI pontszámokkal.

A DIF és DDF pontszám jó előrejelzője volt a CDI pontszámnak, illetve a CSI pontszámnak is. A DIF/DDF közvetlen hatása a CSI pontszámokra alacsonyabb volt, mint az összegzett hatás (CDI pontszámokkal együtt). Ez egy részleges mediációs modellt sugall, amit Sobel teszt végzésével erősítettek meg.

Megvitatás

Eddigi kutatások szerint az alexitímiások nagyobb valószínűséggel tapasztalnak meg egészségügyi problémákat, ugyanakkor a háttérben működő mechanizmusok még nem tisztázottak. Ennek a vizsgálatnak az volt a hipotézise, hogy a depresszió legalább részben megmagyarázza a kapcsolatot az alexítimia és a szomatizáció között.

Ahogy várták szoros kapcsolat mutatkozott az alexitímia két alskálája (DIF és DDF) és a depresszió és a szomatizáció között. A mediációs modell tesztelése azt az eredményt hozta, hogy a depresszió részben mediálja a kapcsolatot, még ha ez a hatás kicsi is. Ezek a megállapítások összhangban vannak Riffle és munkatársai, valamint Lumley és munkatársai fent említett korábbi kutatásaival.

A jelen vizsgálatban nem tanulmányozott pszichopatológiai, kognitív, vagy érzelmi tényezők tovább tudnák magyarázni az alexitímia és szomatizáció közötti kapcsolatot. A további mérések, mind felnőtt és gyermek mintán egy teljesebb modell felállítását segítenék.

Jelen kutatásnak számos korlátja van. A kutatás résztvevői egészséges gyerekek voltak, így nem tudni, hogy krónikus beteg mintára is alkalmazható-e a modell. A felvtekk önkitöltős kérdőívek is számos torzítási lehetőség hordoznak magukban.  A részvételre felkértek majdnem fele idő és/vagy érdeklődés hiánya miatt nem vett részt a kísérletben így ez is a generalizálhatóság rovására mehet. Annak ellenére, hogy a mediációs modellt megerősítették a statisztikai próbákkal, ez a modell nem használható ok-okozati összefüggések megállapítására.

Ezek az adatok ugyanakkor indítványozhatják, hogy azoknál a gyerekeknél, akiknek nehézségei vannak az érzelmeik azonosításával, leírásával és orvosilag megmagyarázatlan tüneteket is produkálnak, keressenek depresszióra utaló tüneteket. A depresszió tüneteinek fontos szerepe lehet a szomatizáció és alexitímia közötti kapcsolatban, amely további kutatásoknak ad kiindulási alapot.