6x40 perc testmozgás javítja a testképet, a testsúly és az alak változása nélkül is

Appleton, K. M. (2013). 6 x 40 mins exercise improvesbody image, even though body weight and shape do not change. Journal of Health Psychology, 18, 110-120.

Készítette: Nagy Ibolya Dóra

Absztrakt

A résztvevők testtömegének, testalakjának és testképének felmérésével végeztek vizsgálatot, melynek során 6x40 percig folytatott testmozgás vagy olvasás volt a vizsgálati személyek feladata. A méréseket a vizsgálatok előtt és után is elvégezték, a test fizikai paraméterei egyik feltételben sem változtak, azonban a testkép egyes aspektusai javultak a testmozgásos feltételben. Ezen eredmények segíthetik a hatékony egészségfejlesztést és a testmozgás népszerűsítését, a testkép lehetséges szerepének figyelembe vételével. Továbbá a vizsgálat megerősíti a testkép aktuálisan elfogadott elméleteit, miszerint a testkép az észleléstől és nem a tényleges alaktól függ.

Bevezetés

A testmozgás jótékony hatása széles körben ismert tény. Számos hatása közé tartozik az egyes megbetegedések kockázatának csökkenése, hosszabb várható élettartam, csontok és izmok megerősödése, hangulati javulás, alvási problémáktól való mentesség és jobb teljesítmény kognitív feladatokban.  Az önállóan kezdeményezett edzésprogramok azonban gyakran túlságosan hamar szakadnak meg. Ennek hátterében feltételezhetően az élvezet és a kompetencia érzésének hiánya valamint az észlelet enyhe testi változások állnak. A kompetencia, valamint a test tömegének és alakjának változásához 10-12 hatékony edzési alkalom szükséges. A mozgás élvezete az első pár alkalom után lecsökken, illetve a nem megfelelő jutalmakkal kombinált edzésprogram nem eredményezi a várt fizikai változásokat.

A testkép változása viszont, ha a program korai szakaszában megjelenik, akkor megelőzheti az edzésprogram elhagyását. Számos tanulmány talált arra bizonyítékot, hogy a testmozgás pozitív hatással van a testképre, azonban a legtöbb vizsgálat legalább 4 héten át tartott, amely idő alatt már a testtömeg, a méret és az alak feltehetően változik.
A testkép javulása és az edzés közötti kapcsolat számos háttértényező kombinált hatásának tulajdonítható, ilyenek az észlelet testkép és fittség, az önbizalom, az énhatékonyság és a tényleges fizikai változások. A változók szétválasztása segíthet fényt deríteni, arra, hogyan lehet megelőzni az önindította edzésprogram elhagyását. 

Jelen kutatásban két hetes kardio edzésprogram testképre gyakorolt hatását vizsgálták. A hipotézis szerint hat alkalommal 40 percig végzett mozgás nem eredményez testtömeg vagy alak változást csak úgy, mint az ugyanennyi alkalommal végzett nem fizikai aktivitás, azonban előbbi a testkép változásával jár, míg utóbbi nem.

Módszer

Elrendezés

A vizsgálat ismételt mérési eljárást alkalmazott, amely során a testtömeg és a méretek, valamint a testkép felmérésre került, mind a kéthetes edzésprogram előtt és után, mind a két hetes testmozgás nélküli szakasz előtt és után. Minden vizsgálati személy részt vett mindkét feltételben, az egyéni különbségek hatásának minimalizálása végett. Hogy elkerüljék a két feltétel egymásra hatásának lehetőségét, ezek között is volt két hét szünet.

Minta

Harmincnégy résztvevővel készült a vizsgálat, ebből 16 férfi és 18 nő. Ekkora mintaelemszámnál a következő mértékekben lehetséges szignifikáns változásokat megállapítani: a testtömegben és a testalakban 5%-nyi változást, a testkép pontszámokban 10%-nyit.
A résztvevők önként jelentkezők voltak és mind ülő életmódot folytattak a vizsgálat kezdetén, az előzetes kórtörténeti vizsgálat nem indikált terhelés hatására lehetséges egészségügyi problémát egyik személynél sem. Az egyéneket tájékoztatták a kutatás céljáról, valamint az egyetemi etikai bizottság engedélyt adott a kutatásra.

I. Feltétel – Testmozgás

Minden résztvevő hat alkalommal végzett mérsékelten intenzív testmozgást, két hét alatt (napi egy, heti három alkalom). A mérsékelten intenzív testmozgás operacionalizálva olyan edzést jelent, amelynél már fokozott levegővétel és izzadás jelentkezik az egyénnél.  A személyek szabadon választhattak az edzőteremben lévő eszközök közül a 40 perc eltöltésére. Minden alkalmat megfigyelt egy kutató, hogy biztosítsa a megfelelő mértékű és hosszúságú testmozgást.

II. Feltétel – Testmozgás nélkül

Minden vizsgálati személy hatszor 40 percig ülő helyzetben olvasott két héten át (napi egy, heti három alkalom). Az egyének szabadon választott anyagot olvastak, ezzel próbálták imitálni az inaktív mindennapokat. Ezt ugyanúgy az edzőteremben végezték, ahol szintén megfigyelték őket.

Mérések – Testtömeg és alak, testkép

Minden kéthetes periódus elején és végén végezték el ezeket a méréseket. A testtömeget standard személymérleggel, a testalakot áltagos mérőszalaggal mérték le. A testalaknál a mellkas, a derék és a csípő kerületének méretét vették le.
A testkép felmérésére a 69 tételes Multidimensional Body-Self Relations Questionnaire (MBSRQ) –t használták. A teszt 10 alskálából áll, ezek a következők:

·         Külső megjelenés értékelése (/megítélése)

·         Külső megjelenésre való igényesség

·         Fittség értékelése (/megítélése)

·         Fittségre való igényesség

·         Egészségesség értékelése (/megítélése)

·         Egészségességre való igényesség

·         Betegségre való figyelmesség

·         Testterületekkel való elégedettség

·         Túlsúllyal való foglalkozás

·         Önbecsült testtömeg kategória

Minden skálához tartozó tételeket 5-fokú Likert-skálán kell értékelni. Minden „értékelésre” vonatkozó skálánál a magasabb pontszám magasabb elégedettséget jelent, valamint minden igényességre vonatkozó skálánál a magasabb pontszám nagyobb mértékű foglalkozást jelent az adott területtel. A túlsúllyal való foglalkozásnál a magasabb pontszám magasabb szorongást jelez. Az önbecsült testtömegnél, minél magasabb az érték, annál nagyobb az egyén észlelt testtömege.

Eljárás

Minden vizsgálati személy részt vett mindkét feltételben, kiegyenlített elrendezésben. A résztvevőktől azt kérték, hogy a vizsgálat ideje alatt a megszokott életvitelüket folytassák, és a vizsgálati edzéseken kívül ne végezzenek testmozgást (bár ezt nem ellenőrizték).

Adatelemzés

A testtömeg, testalak és testkép értékeket ANOVA elemzésnek vetették alá. Csoportok közötti összehasonlításnál az egyének előtte/utána értékekeit, a férfi és női csoport értékeit, valamint a két feltétel résztvevőinek értékeit.

Eredmények

A testtömeg, testalak és testkép mérések értékei az átlagos populáció értékeihez hasonlóak.
Az elvárások szerint a testmozgás és a testmozgás nélküli feltételben sem változott a testtömeg. Azonban a testkép egyes tényezőiben láthatunk változásokat. A külső megjelenés értékelése, a fittség értékelése, az egészségesség értékelése, a betegségre való figyelmesség és a testterületekkel való elégedettség nőtt, az önbecsült testsúly csökkent a testedzéses feltétel után. Az inaktív feltételben csupán a külső megjelenés értékelése és a testterületekkel való elégedettség csökkent.

A nőknél magasabb pontszám volt jellemző a külső megjelenésre való igényesség, a fittség értékelése, az egészségesség értékelése, a túlsúllyal való foglalkozás és az önbecsült testtömeg kategória skálákban.

Diszkusszió

Ezen eredmények alapján megállapítható, hogy 40 perc testmozgás javíthatja a testképet, még ha nem is jár a test mérhető változásával. Már több korábbi vizsgálat is bizonyította a testmozgás jótékony hatását a testképre, azonban ez az első olyan, amely szétválasztja a testkép és a testtömeg és alak tényleges változását.

Az egyéni különbségek hatásáról keveset árul el ez a vizsgálat, feltételezhetően a testmozgásra önként jelentkezők csoportja eltérő motivációs struktúrával rendelkezik, mint a mozgásra nehezen rávehető emberek.

Az öndeterminációs elméletet felhasználva több kutatás vizsgálta a testedzés mögötti motivációkat, és ezen tanulmányok alapján nem csak a testkép változása az elvárható a rendszeres mozgás hatására, hanem a testkép ideálok változása is. A másokkal való összehasonlítás alapján is végeztek a saját testképpel való elégedettségről vizsgálatot. Ezen vizsgálatoknak a tanulsága, hogy a testedzés hatása a testképre messze nem egyenes, és egyszerű.

A kutatás korlátaihoz érdemes megemlíteni, hogy kis és nem reprezentatív mintán történt az elemzés. Azonban mindenképpen fontos eredményeket hozott a jelen kutatás, amely segítheti az egészségmegőrzési és –fejlesztési programok kialakítását.

A jelent tanulmánynak fontos szerepe lehet a testedzés népszerűsítésében és az ilyen programok hatékonnyá tételében. Ha jelen vizsgálat alapján a testképet helyeznék az ilyen programok fókuszába vagy a testkép változása lenne a cél, és nem a mérlegen mérhető változások, akkor nagyobb elköteleződésre és tartósabb részvételre lehet számítani a célcsoport tagjaitól. Természetesen ehhez további kutatásokra van szükség.