Az asztma  gyógyszerelésével kapcsolatos adherencia: Isten és más egészség-kontrollhely faktorok  szerepe

Ahmedani, B. K., Peterson, E. L., Wells, K. E., Rand, C. S., & Williams, L. K. (2013). Asthma medication adherence: the role of God and other health locus of control factors. Annals of Allergy, Asthma & Immunology, 110(2), 75-79. doi: 10.1016/j.anai.2012.11.006

Készítette: Tóth-Király István

Bevezetés

A gyógyszer-adherencia, más néven gyógyszerszedési együttműködés fontos szerepet játszik a betegségek kimenetelében (Osterberg & Blaschke, 2005), azonban a nem megfelelő adherencia gyakran jelenik meg számos betegségnél, különösen az olyan krónikus állapotokban, mint például az asztma (Williams et al., 2004). Több oka is lehet annak, ha egy személy nem adherensen viselkedik: közre játszhatnak ebben páciens faktorok (például nem tulajdonít neki nagy jelentőséget), orvosi faktorok (például komplex gyógyszeres kezelések felírása), az egészségügyi rendszerhez való korlátozott hozzáférés vagy anyagi problémák (Osterberg & Blaschke, 2005). Bár számos pszichoszociális faktort vizsgáltak már, a szerzők szerint léteznek más fontos tényezők, amelyek hatással lehetnek a gyógyszer-adherenciára.

Talán az egyik olyan terület, amely több figyelmet érdemelne, az az Istenben való hit és Isten egészségben betöltött szerepéről való gondolkodás. Ez a pszichológiai konstruktum korábban egy nagyobb faktorcsoportba tartozott, amelyet egészség-kontrollhelynek (health locus of control, továbbiakban: HLC) nevezünk. Ezt úgy definiálhatjuk, mint az egyén abban való hitét, hogy ki vagy mi határozza meg az egészségét. Ez idáig a legtöbb kutatás a HLC és a gyógyszer-adherencia kapcsolatának vizsgálatában a belső kontrollra (például személyes viselkedés), a szerencse kontrolljára (például végzet vagy szerencse) és valamilyen hatalmas másik személyre (például orvos vagy más emberek) fókuszált (Davis, Jandrisevits, Iles, Weber, & Gallo, 2012). Egy negyedik dimenziót is azonosítottak, amelybe egy magasabb erő kontrollja tartozik, mint például Isten vagy egy felsőbbrendű erő (Welton, Adkins, Ingle, & Dixon, 1996), ezt azonban széles körben nem vizsgálták a gyógyszer-adherenciát illetően (O’Hea et al., 2005).

A szerzők feltételezése szerint azok a személyek, akik abban hisznek, hogy Isten irányítja, befolyásolja az asztmájuk állapotát és ez által az egészségüket, azok kisebb valószínűséggel fognak személyes erőfeszítéseket tenni a gyógyulás érdekében, azaz nem fognak adherensen viselkedni, kevésbé gyakran fogják használni a gyógyszereiket.

Módszerek

Elrendezés és populáció

A jelen kutatásban résztvevők az AFFIRM (Adherence Feedback for Improving Respiratory Medication Use) protokollba besorolt páciensek voltak, akik annak érdekében vettek részt randomizált kontroll vizsgálatban, hogy visszajelzések segítségével javítsák a gyógyszer-adherenciájukat. Jelen tanulmány alapjául olyan kérdőíves adatok szolgáltak, melyekre ezen intervenció megkezdése előtt válaszoltak a páciensek, valamint a kutatók az inhaláns kortikoszteroidok (továbbiakban: ICS) adherenciájának alapértékét is felmérték. Számos feltételnek meg kellett felelni a részvétel érdekében, többek között rendelkezniük kellett 2005 és 2007 között felírt elektronikus recepttel vagy például legalább egyszer el kellett menniük az orvoshoz 2007 áprilisa előtt. A résztvevők megfelelő gyógyszer-adherenciájának értékét 80%-nál állapították meg több mutatót is figyelembe véve, vagyis akik ennél nagyobb értéket értek el, azokat adherensnek, együttműködőnek minősítettek; akik ennél kevesebbet, azokat non-adherensnek.

Páciens demográfiai és felmérési adatok

            A részvételi feltételeknek megfelelők egy kérdőíves felmérést kaptak, amelyben demográfiai kérdések mellett olyan validált mérőeszközök voltak megtalálhatóak, amelyek többek között vizsgálták az asztmával és az asztma-kezeléssel kapcsolatos hiedelmeket vagy a társas támogatást és stresszorokat. Emellett a Többdimenziós Egészség-kontrollhely Skálát is ki kellett tölteniük, amely négy alskálából áll (belső kontroll, szerencse, Isten vagy magasabb erő és hatalmas másik személy). Egy hatfokú Likert-skálán (1=egyáltalán nem ért egyet, 6= teljesen egyetért) kellett az állításokkal kapcsolatos egyetértésüket jelezniük (például „A legtöbb dolog, ami befolyásolja az asztmámat, Isten miatt történik”). A nem, az életkor, a rassz, az asztma miatti sürgősségi osztályon való megjelenések száma és az inhalánsok töltésének száma elérhető volt az egészségügyi rendszer elektronikus jegyzőkönyvéből.

Statisztikai elemzés

            A kutatás fő kimeneti változója az inhaláns kortikoszteroid adherencia volt, amelyet dichotóm változóként értelmeztek (> 80% = adherens; < 80% = non-adherens). Többváltozós logisztikus regresszióelemzéssel megvizsgálták az ICS adherencia és az HLC négy dimenziója közötti kapcsolatot, miközben a torzítások elkerülése érdekében kontrollálni próbálták az életkor, a rassz, az elmúlt 12 hónapban történt asztmához köthető sürgősségi osztályon való tartózkodások számát és az elmúlt 12 hónapban szájon át bejuttatott kortikoszteroidok számát. Utóbbi két változó a betegség súlyosságának mérése céljából került be.

Eredmények

            1025 résztvevő kérdőíves és orvosi adatai voltak elérhetőek a kutatásban, ebből 56,3%-uk felelt meg a kísérletben való részvétel feltételeinek. A teljes minta ICS adherenciája 36%, azonban különbséget kell tenni a fehér és afroamerikaiak között, előbbieknél magasabb volt ez az érték. A fehér résztvevők esetében az egészség-kontrollhely dimenziói közül a legmagasabb értéket az orvosi dimenzió, a legalacsonyabbat az Isten/magasabb erő dimenzió érte el. Az afroamerikaiak a fehérekhez képest szignifikánsan magasabb értékekről számoltak be az Isten dimenzióban és alacsonyabbról a belső kontroll dimenzióban. Ebből arra lehet következtetni, hogy az afroamerikaiak nagyobb valószínűséggel gondolják azt, hogy Isten lényeges szerepet játszik az asztmájukban, míg a fehérek inkább a saját fontos szerepüket emelték ki asztmájuk kontrollálásában.

            A logisztikus regresszióelemzés alapján megállapítható, hogy a HLC Isten dimenzióján elért magasabb érték kapcsolatban állt az alacsonyabb mértékű ICS adherenciával. Továbbá, a HLC orvos dimenzióján elért magasabb pontszám szignifikánsan nagyobb mértékű ICS adherenciával állt kapcsolatban. A szerencse, a belső kontroll és a más hatalmas személyek dimenziók nem álltak szignifikáns kapcsolatban az ICS adherenciával. Az idősebbek és a fehér bőrű személyek adherensebb magatartást mutattak a regressziós modell eredményei szerint, valamint azok, akik korábban a sürgősségi osztályra kellett menniük az asztma miatt.

Az életkor, a rassz, a nem és a HLC Isten dimenziója közötti interakciókat is vizsgálták az ICS adherencia tekintetében. Az egyetlen szignifikáns interakció a rassz és az Isten dimenzió között volt. Mind a fehér, mind az afroamerikai személyek esetében fordított irányú kapcsolat mutatkozott az ICS adherencia és az Isten dimenzió között, azonban egyedül az afroamerikai csoport esetében beszélhetünk statisztikailag szignifikáns eredményről. Ezzel szemben az orvos dimenzió pozitív, szignifikáns kapcsolatban állt az adherenciával fehér személyek esetén, afroamerikaiaknál viszont nem. Életkori különbségek is megjelentek a populációban: hasonlóan negatív kapcsolat mutatkozott az adherencia és az Isten dimenzió között mindkét csoportnál, ugyanakkor csak a felnőttek esetében voltak statisztikailag szignifikánsak az eredmények, a gyerekeknél nem.

Az adatok utólagos, post-hoc ellenőrzése miatt megismételték az elemzéseket, ezúttal azonban a HLC dimenziókra adott válaszokat dichotóm változókként értelmezték (egyetért-e a páciens vagy sem). A kapcsolat megegyezett az ICS adherencia és a HLC Isten dimenziója között, de az ICS adherencia és az orvos dimenzió között nem volt szignifikáns a kapcsolat.

Megvitatás

Ez a kutatás egyike az elsőknek, amelyik az asztmát illetően vizsgálta az Isten egészségben betöltött szerepében való hit és a gyógyszer-adherencia kapcsolatát. A populáció összetétele lehetőséget adott a fehér és afroamerikai csoportok összehasonlítására is.

A kutatás eredményei alapján megállapítható, hogy azok a személyek tanúsítottak non-adherens viselkedést, akik hittek benne, hogy Isten vagy valamilyen magasabb erő határozza meg az egészségi állapotukat, ez a kapcsolat erősebb volt az afroamerikaiak esetében. Ennek az lehet az egyik magyarázata, hogy az afroamerikaiak körében gyakrabban jelenik meg a vallásosság, mint az egészséggel kapcsolatos problémák elleni megküzdési stratégia (Chapman & Steger, 2010), valamint a vallásba vetett hitük is erősebb, különösen krónikus betegségek esetében, mint amilyen az asztma is (Koffman, Morgan, Edmonds, Speck, & Higginson, 2008). További érdekes eredmény, hogy az orvosi dimenzió csak a fehérbőrű résztvevők esetén mutatott szignifikáns pozitív kapcsolatot a gyógyszer-adherenciával, míg afroamerikai körében nem. Az orvosokkal kapcsolatos bizalmatlanságnak vélhetően történelmi okai lehetnek (Schulz et al., 2000). További magyarázat lehet, hogy rasszonként változik az asztma súlyosbodásának gyakorisága: az afroamerikaiak körében a fehérekhez képest háromszor gyakoribb a kórházban töltött idő vagy a halálesetek száma (Mannino et al., 2002).

Mindezek mellett jelen kutatásnak korlátai is vannak: a vallás típusának felmérése mellett a résztvevők azonos városból származnak, más területeken eltérő eredmények születhetnek. Az orvosi jegyzőkönyvekből nem lehet következtetni a gyógyszer tényleges bevételére. Végül pedig meg kell említeni, hogy a kutatásban való részvétel aránya 56% volt, a választ nem adók pedig általában fiatalabb férfiak, akik nem fehérbőrűek (Wells et al., 2008).

Összességében elmondható, hogy ha egy személy abban hisz, hogy Isten vagy valamilyen magasabb erő határozza meg az egészségét, akkor kevésbé lesz adherens a gyógyszerszedését illetően. Ezek az eredmények fontosak lehetnek az orvosi gyakorlatban is, hiszen amennyiben egy orvos tisztában van páciense vallásosságával, akkor ennek az információnak megfelelően tudja módosítani a kezelést, amivel akár a páciens életét is megmentheti.

Felhasznált irodalom

Chapman, L. K., & Steger, M. F. (2010). Race and religion: differential prediction of anxiety symptoms by religious coping in African American and European American young adults. Depression and Anxiety, 27(3), 316-322. doi: 10.1002/da.20510

Davis, D. P., Jandrisevits, M. D., Iles, S., Weber, T. R., & Gallo, L. C. (2012). Demographic, socioeconomic, and psychological factors related to medication non-adherence among emergency department patients. Journal of Emergency Medicine, 43(5), 773-785. doi: 10.1016/j.jemermed.2009.04.008

Koffman, J., Morgan, M., Edmonds, P., Speck, P., & Higginson, I. J. (2008). “I know he controls cancer”: the meanings of religion among Black Caribbean and White British patients with advanced cancer. Social Science and Medicine, 67(5), 780-789. doi: 10.1016/j.socscimed.2008.05.004

Mannino, D. M., Homa, D. M., Akinbami, L. J., Moorman, J. E., Gwynn, C., & Redd, S. C. (2002). Surveillance for asthma – United States, 1980-1999. MMWR Surveillance Summaries, 51(SS01), 1-13.

Osterberg, L., & Blaschke, T. (2005). Adherence to medication. New England Journal of Medicine, 353(5), 487-497. doi: 10.1056/NEJMra050100

O’Hea, E. L., Grothe, K. B., Bodenlos, J. S., Boudreaux, E. D., White, M. A., & Brantley, P. J. (2005). Predicting medical regimen adherence: the interactions of health locus of control beliefs. Journal of Health Psychology, 10(5), 705-717.

Schulz, A., Israel, B., Williams, D., Parker, E., Becker, A., & James, S. (2000). Social inequalities, stressors and self-reported health status among African American and white women in the Detroit metropolitan area. Social Science and Medicine, 51(11), 1639-1653.

Wells, K., Pladevall, M., Peterson, E. L., Campbell, J., Wang, M., Lanfear, D. E., & Williams, L. K. (2008). Race-ethnic differences in factors associated with inhaled steroid adherence among adults with asthma. American Journal of Respiratory and Critical Care Medicine, 178(12), 1194-1201. doi: 10.1164/rccm.200808-1233OC

Welton, G. L., Adkins, A. G., Ingle, S. L., & Dixon, W. A. (1996). God control: The fourth dimension. Journal of Psychology and Theology, 24(1), 13-25.

Williams, L. K., Pladevall, M., Xi, H., Peterson, E. L., Joseph, C., Lafata, J. E., Ownby, D. R., & Johnson, C. C. (2004). Relationship between adherence to inhaled corticosteroids and poor outcomes among adults with asthma. Journal of Allergy and Clinical Immunology, 114(6), 1288-1293. doi: 10.1016/j.jaci.2004.09.028