Az asztma gyógyszerelésével kapcsolatos adherencia: Isten és más egészség-kontrollhely faktorok szerepe
Ahmedani, B. K.,
Peterson, E. L., Wells, K. E., Rand, C. S., & Williams, L. K. (2013). Asthma
medication adherence: the role of God and other health locus of control
factors. Annals of Allergy, Asthma &
Immunology, 110(2), 75-79. doi: 10.1016/j.anai.2012.11.006
Készítette: Tóth-Király
István
Bevezetés
A
gyógyszer-adherencia, más néven gyógyszerszedési együttműködés fontos szerepet
játszik a betegségek kimenetelében (Osterberg & Blaschke, 2005), azonban a
nem megfelelő adherencia gyakran jelenik meg számos betegségnél, különösen az
olyan krónikus állapotokban, mint például az asztma (Williams et al., 2004).
Több oka is lehet annak, ha egy személy nem adherensen viselkedik: közre
játszhatnak ebben páciens faktorok (például nem tulajdonít neki nagy
jelentőséget), orvosi faktorok (például komplex gyógyszeres kezelések felírása),
az egészségügyi rendszerhez való korlátozott hozzáférés vagy anyagi problémák
(Osterberg & Blaschke, 2005). Bár számos pszichoszociális faktort
vizsgáltak már, a szerzők szerint léteznek más fontos tényezők, amelyek
hatással lehetnek a gyógyszer-adherenciára.
Talán
az egyik olyan terület, amely több figyelmet érdemelne, az az Istenben való hit
és Isten egészségben betöltött szerepéről való gondolkodás. Ez a pszichológiai
konstruktum korábban egy nagyobb faktorcsoportba tartozott, amelyet
egészség-kontrollhelynek (health locus of control, továbbiakban: HLC) nevezünk.
Ezt úgy definiálhatjuk, mint az egyén abban való hitét, hogy ki vagy mi
határozza meg az egészségét. Ez idáig a legtöbb kutatás a HLC és a
gyógyszer-adherencia kapcsolatának vizsgálatában a belső kontrollra (például
személyes viselkedés), a szerencse kontrolljára (például végzet vagy szerencse)
és valamilyen hatalmas másik személyre (például orvos vagy más emberek)
fókuszált (Davis, Jandrisevits, Iles, Weber, & Gallo, 2012). Egy negyedik
dimenziót is azonosítottak, amelybe egy magasabb erő kontrollja tartozik, mint például
Isten vagy egy felsőbbrendű erő (Welton, Adkins, Ingle, & Dixon, 1996), ezt
azonban széles körben nem vizsgálták a gyógyszer-adherenciát illetően (O’Hea et
al., 2005).
A
szerzők feltételezése szerint azok a személyek, akik abban hisznek, hogy Isten
irányítja, befolyásolja az asztmájuk állapotát és ez által az egészségüket,
azok kisebb valószínűséggel fognak személyes erőfeszítéseket tenni a gyógyulás
érdekében, azaz nem fognak adherensen viselkedni, kevésbé gyakran fogják
használni a gyógyszereiket.
Módszerek
Elrendezés
és populáció
A
jelen kutatásban résztvevők az AFFIRM (Adherence Feedback for Improving
Respiratory Medication Use) protokollba besorolt páciensek voltak, akik annak
érdekében vettek részt randomizált kontroll vizsgálatban, hogy visszajelzések
segítségével javítsák a gyógyszer-adherenciájukat. Jelen tanulmány alapjául olyan
kérdőíves adatok szolgáltak, melyekre ezen intervenció megkezdése előtt válaszoltak
a páciensek, valamint a kutatók az inhaláns kortikoszteroidok (továbbiakban: ICS)
adherenciájának alapértékét is felmérték. Számos feltételnek meg kellett
felelni a részvétel érdekében, többek között rendelkezniük kellett 2005 és 2007
között felírt elektronikus recepttel vagy például legalább egyszer el kellett
menniük az orvoshoz 2007 áprilisa előtt. A résztvevők megfelelő
gyógyszer-adherenciájának értékét 80%-nál állapították meg több mutatót is
figyelembe véve, vagyis akik ennél nagyobb értéket értek el, azokat
adherensnek, együttműködőnek minősítettek; akik ennél kevesebbet, azokat
non-adherensnek.
Páciens
demográfiai és felmérési adatok
A részvételi feltételeknek megfelelők egy kérdőíves
felmérést kaptak, amelyben demográfiai kérdések mellett olyan validált
mérőeszközök voltak megtalálhatóak, amelyek többek között vizsgálták az
asztmával és az asztma-kezeléssel kapcsolatos hiedelmeket vagy a társas
támogatást és stresszorokat. Emellett a Többdimenziós Egészség-kontrollhely
Skálát is ki kellett tölteniük, amely négy alskálából áll (belső kontroll,
szerencse, Isten vagy magasabb erő és hatalmas másik személy). Egy hatfokú
Likert-skálán (1=egyáltalán nem ért egyet, 6= teljesen egyetért) kellett az
állításokkal kapcsolatos egyetértésüket jelezniük (például „A legtöbb dolog,
ami befolyásolja az asztmámat, Isten miatt történik”). A nem, az életkor, a rassz,
az asztma miatti sürgősségi osztályon való megjelenések száma és az inhalánsok
töltésének száma elérhető volt az egészségügyi rendszer elektronikus
jegyzőkönyvéből.
Statisztikai
elemzés
A kutatás fő kimeneti változója az inhaláns
kortikoszteroid adherencia volt, amelyet dichotóm változóként értelmeztek (>
80% = adherens; < 80% = non-adherens). Többváltozós logisztikus
regresszióelemzéssel megvizsgálták az ICS adherencia és az HLC négy dimenziója
közötti kapcsolatot, miközben a torzítások elkerülése érdekében kontrollálni
próbálták az életkor, a rassz, az elmúlt 12 hónapban történt asztmához köthető
sürgősségi osztályon való tartózkodások számát és az elmúlt 12 hónapban szájon
át bejuttatott kortikoszteroidok számát. Utóbbi két változó a betegség
súlyosságának mérése céljából került be.
Eredmények
1025 résztvevő kérdőíves és orvosi adatai voltak
elérhetőek a kutatásban, ebből 56,3%-uk felelt meg a kísérletben való részvétel
feltételeinek. A teljes minta ICS adherenciája 36%, azonban különbséget kell
tenni a fehér és afroamerikaiak között, előbbieknél magasabb volt ez az érték.
A fehér résztvevők esetében az egészség-kontrollhely dimenziói közül a
legmagasabb értéket az orvosi dimenzió, a legalacsonyabbat az Isten/magasabb
erő dimenzió érte el. Az afroamerikaiak a fehérekhez képest szignifikánsan magasabb
értékekről számoltak be az Isten dimenzióban és alacsonyabbról a belső kontroll
dimenzióban. Ebből arra lehet következtetni, hogy az afroamerikaiak nagyobb
valószínűséggel gondolják azt, hogy Isten lényeges szerepet játszik az
asztmájukban, míg a fehérek inkább a saját fontos szerepüket emelték ki asztmájuk
kontrollálásában.
A logisztikus regresszióelemzés alapján megállapítható,
hogy a HLC Isten dimenzióján elért magasabb érték kapcsolatban állt az
alacsonyabb mértékű ICS adherenciával. Továbbá, a HLC orvos dimenzióján elért
magasabb pontszám szignifikánsan nagyobb mértékű ICS adherenciával állt
kapcsolatban. A szerencse, a belső kontroll és a más hatalmas személyek
dimenziók nem álltak szignifikáns kapcsolatban az ICS adherenciával. Az
idősebbek és a fehér bőrű személyek adherensebb magatartást mutattak a
regressziós modell eredményei szerint, valamint azok, akik korábban a
sürgősségi osztályra kellett menniük az asztma miatt.
Az
életkor, a rassz, a nem és a HLC Isten dimenziója közötti interakciókat is
vizsgálták az ICS adherencia tekintetében. Az egyetlen szignifikáns interakció
a rassz és az Isten dimenzió között volt. Mind a fehér, mind az afroamerikai
személyek esetében fordított irányú kapcsolat mutatkozott az ICS adherencia és
az Isten dimenzió között, azonban egyedül az afroamerikai csoport esetében
beszélhetünk statisztikailag szignifikáns eredményről. Ezzel szemben az orvos
dimenzió pozitív, szignifikáns kapcsolatban állt az adherenciával fehér
személyek esetén, afroamerikaiaknál viszont nem. Életkori különbségek is
megjelentek a populációban: hasonlóan negatív kapcsolat mutatkozott az
adherencia és az Isten dimenzió között mindkét csoportnál, ugyanakkor csak a
felnőttek esetében voltak statisztikailag szignifikánsak az eredmények, a
gyerekeknél nem.
Az
adatok utólagos, post-hoc ellenőrzése miatt megismételték az elemzéseket,
ezúttal azonban a HLC dimenziókra adott válaszokat dichotóm változókként
értelmezték (egyetért-e a páciens vagy sem). A kapcsolat megegyezett az ICS
adherencia és a HLC Isten dimenziója között, de az ICS adherencia és az orvos
dimenzió között nem volt szignifikáns a kapcsolat.
Megvitatás
Ez
a kutatás egyike az elsőknek, amelyik az asztmát illetően vizsgálta az Isten
egészségben betöltött szerepében való hit és a gyógyszer-adherencia
kapcsolatát. A populáció összetétele lehetőséget adott a fehér és afroamerikai
csoportok összehasonlítására is.
A
kutatás eredményei alapján megállapítható, hogy azok a személyek tanúsítottak
non-adherens viselkedést, akik hittek benne, hogy Isten vagy valamilyen
magasabb erő határozza meg az egészségi állapotukat, ez a kapcsolat erősebb
volt az afroamerikaiak esetében. Ennek az lehet az egyik magyarázata, hogy az
afroamerikaiak körében gyakrabban jelenik meg a vallásosság, mint az
egészséggel kapcsolatos problémák elleni megküzdési stratégia (Chapman &
Steger, 2010), valamint a vallásba vetett hitük is erősebb, különösen krónikus
betegségek esetében, mint amilyen az asztma is (Koffman, Morgan, Edmonds,
Speck, & Higginson, 2008). További érdekes eredmény, hogy az orvosi
dimenzió csak a fehérbőrű résztvevők esetén mutatott szignifikáns pozitív
kapcsolatot a gyógyszer-adherenciával, míg afroamerikai körében nem. Az
orvosokkal kapcsolatos bizalmatlanságnak vélhetően történelmi okai lehetnek
(Schulz et al., 2000). További magyarázat lehet, hogy rasszonként változik az
asztma súlyosbodásának gyakorisága: az afroamerikaiak körében a fehérekhez
képest háromszor gyakoribb a kórházban töltött idő vagy a halálesetek száma (Mannino
et al., 2002).
Mindezek
mellett jelen kutatásnak korlátai is vannak: a vallás típusának felmérése
mellett a résztvevők azonos városból származnak, más területeken eltérő
eredmények születhetnek. Az orvosi jegyzőkönyvekből nem lehet következtetni a
gyógyszer tényleges bevételére. Végül pedig meg kell említeni, hogy a kutatásban
való részvétel aránya 56% volt, a választ nem adók pedig általában fiatalabb férfiak,
akik nem fehérbőrűek (Wells et al., 2008).
Összességében
elmondható, hogy ha egy személy abban hisz, hogy Isten vagy valamilyen magasabb
erő határozza meg az egészségét, akkor kevésbé lesz adherens a
gyógyszerszedését illetően. Ezek az eredmények fontosak lehetnek az orvosi
gyakorlatban is, hiszen amennyiben egy orvos tisztában van páciense
vallásosságával, akkor ennek az információnak megfelelően tudja módosítani a
kezelést, amivel akár a páciens életét is megmentheti.
Felhasznált
irodalom
Chapman, L. K., & Steger,
M. F. (2010). Race and religion: differential prediction of anxiety symptoms by
religious coping in African American and European American young adults. Depression and Anxiety, 27(3), 316-322.
doi: 10.1002/da.20510
Davis, D. P., Jandrisevits, M.
D., Iles, S., Weber, T. R., & Gallo, L. C. (2012). Demographic,
socioeconomic, and psychological factors related to medication non-adherence
among emergency department patients. Journal
of Emergency Medicine, 43(5), 773-785. doi: 10.1016/j.jemermed.2009.04.008
Koffman, J., Morgan, M.,
Edmonds, P., Speck, P., & Higginson, I. J. (2008). “I know he controls
cancer”: the meanings of religion among Black Caribbean and White British
patients with advanced cancer. Social
Science and Medicine, 67(5), 780-789. doi: 10.1016/j.socscimed.2008.05.004
Mannino, D. M., Homa, D. M.,
Akinbami, L. J., Moorman, J. E., Gwynn, C., & Redd, S. C. (2002).
Surveillance for asthma – United States, 1980-1999. MMWR Surveillance Summaries, 51(SS01), 1-13.
Osterberg, L., & Blaschke,
T. (2005). Adherence to medication. New
England Journal of Medicine, 353(5), 487-497. doi: 10.1056/NEJMra050100
O’Hea, E. L., Grothe, K. B.,
Bodenlos, J. S., Boudreaux, E. D., White, M. A., & Brantley, P. J. (2005).
Predicting medical regimen adherence: the interactions of health locus of
control beliefs. Journal of Health
Psychology, 10(5), 705-717.
Schulz, A., Israel, B.,
Williams, D., Parker, E., Becker, A., & James, S. (2000). Social
inequalities, stressors and self-reported health status among African American
and white women in the Detroit metropolitan area. Social Science and Medicine, 51(11), 1639-1653.
Wells, K., Pladevall, M.,
Peterson, E. L., Campbell, J., Wang, M., Lanfear, D. E., & Williams, L. K.
(2008). Race-ethnic differences in factors associated with inhaled steroid
adherence among adults with asthma. American
Journal of Respiratory and Critical Care Medicine, 178(12), 1194-1201. doi:
10.1164/rccm.200808-1233OC
Welton, G. L., Adkins, A. G.,
Ingle, S. L., & Dixon, W. A. (1996). God control: The fourth dimension. Journal of Psychology and Theology, 24(1),
13-25.
Williams, L. K., Pladevall,
M., Xi, H., Peterson, E. L., Joseph, C., Lafata, J. E., Ownby, D. R., &
Johnson, C. C. (2004). Relationship between adherence to inhaled
corticosteroids and poor outcomes among adults with asthma. Journal of Allergy and Clinical Immunology,
114(6), 1288-1293. doi: 10.1016/j.jaci.2004.09.028
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése