Pozitív  mentális egészség enyhíti a kapcsolatot, a depresszió és a szuicid gondolatok között. Longitudinális vizsgálat.

Teismann, T., Forkmann, T., Brailovskaia, J., Siegmann, P., Glaesmer, H., Margraf, J. (2018). Positive mental health moderates the association between depression and suicid ideation: A londitudinal study. International Journal of Clinical and Health Psychology, 18, 1-7.

https://doi.org/10.1016/j.ijchp.2017.08.001

Készítette: Fodor Noémi

Absztrakt

A depresszió és az öngyilkos gondolatok rendszerint együtt járnak. A jelen tanulmány azt vizsgálja, hogy a pozitív mentális egészség megvédi-e a társulást a depresszió és az öngyilkossági gondolatok között, egy longitudinális vizsgálati során.

Módszer: Összesen 207 német diák vett részt a kutatásban ( 70,3%-a nő, átlagéletkoruk 26,04), akiket értékeltek a kutatás kezdetekor és 12 hónappal később. Az adatokat önjellemzéses kérdőív segítségével gyűjtötték össze, majd lineáris hierarchikus regressziót használtak az adatok elemzéséhez.

Eredmények: Azt állapították meg, hogy azoknál a hallgatóknál, akiknek magas volt a pozitív mentális egészség szintjük, kevésbé voltak öngyilkos gondolataik, valamint, hogy a depresszió nem függ össze az idő előrehaladtával az öngyilkos gondolatokkal.

 Következtetés: A pozitív mentális egészség rugalmasságot biztosít és az értékelés során figyelembe kell venni az egyének öngyilkossági kockázatát.

Kulcsszavak: öngyilkossági gondolatok, depresszió, mentális egészség, megfigyelés, leíró tanulmány

Elméleti háttér

Az öngyilkosság a második világvezető  halálok , a 15- 29 évesek körében. A kutatásban Borges (2014) azt állítja, hogy az intervencióknak az öngyilkossági gondolatok kialakulását kell megcélozniuk, de erről még keveset tudnak. Johnson, Wood, Gooding, Taylor & Tarrier,(2011) szerint a pszichológiai konstrukcióknak tartalmaznia kell a következő jellemzőket: 1. különálló dimenziót kell tartalmaznia a kockázat és az eredmény közötti kapcsolatnak kockázatának, ezért a rugalmasság (reziliencia) átviteléhez mind a kockázat, mind az öngyilkosság, vagy az öngyilkossági viselkedés értékelése szükséges. 2. bipoláris folytonosságként léteznie kell, hiszen ellentétes, erősítő kapcsolat van a kockázat és az eredmény között, 3.pszichológiai konstrukciót igényel, mint például: pozitív hiedelmek.

Siegmann (2017) megvizsgálta, hogy a depresszió, öngyilkossági tényezők, pozitív mentális egészség, önhatékonyság, élettel való elégedettség, szociális támogatás és a pszichoszociális stressz- ellenállás milyen mértékben differenciálódik. Csak a pozitív mentális egészség mutatott kapcsolatot a depresszióval és öngyilkossági gondolatokkal, német és kínai mintán. Akiknek magas volt a pozitív mentális egészség szintjük, azoknak nem növekedett a depressziós tünete. A pozitív mentális egészségnél fontos tudomásul venni, hogy nem egyenlő a mentális betegséggel, mert egymás ellentmondásos végpontjai.

Élettel való elégedettség és az önhatékonyság nem jelezte előre az öngyilkossági gondolatokat (Teismann, Forkmann, Glaesmer, Egeri & Margraf,2016). Franklin(2017) szerint a depresszív tünetek a fő kockázati tényezői az öngyilkossági gondolatoknak.

Hipotézis: A hipotézis szerint, feltételezhető, hogy a pozitív mentális egészség , 12 hónapos időszakban tompítja a depresszió hatását és az öngyilkossági gondolatokat.

Módszer

Jelenlegi tanulmány a BOOM (Bochum Optimism and Mentally Health) projekt, széleskörű, keresztmetszeti- kulturális, longitudinális vizsgálata, amelyet a Ruhr-Universitat Bochum Pszichológia karának etikai bizottsága jóváhagyott. A résztvevők beleegyező nyilatkozatot írtak (alá) és tudták, hogy megőrzik anonimitásukat, továbbá minden résztvevőt tájékoztattak arról, hogy hol kapnak pszichológiai segítséget. Németországban azoknak a diákoknak küldtek linket a kutatásról, akik már korábban is részt vettek hasonló kutatásban, melyben leírták, hogy miről szól a kutatás. Kérdőíveket töltettek ki velük: élettel való elégedettségről, önhatékonyságról, szociális támogatásról, pozitív mentális egészségről, depresszióról, és  szorongásról,  majd megkérdezték őket, hogy engedélyezik-e ,hogy felhasználják az adataikat a BOOM kutatásban. Akik beleegyeztek, azokkal felvették a kapcsolatot, kitöltötték a kérdőíveket ,majd 12 hónap elteltével újra megvizsgálták őket és kiértékelték az adatokat.

Résztvevők

Összesen 207 német diák (akiknek 70,3%-a nő, átlagéletkoruk 26,04), a Ruhr-Universitat Bochum- ra járnak, vett részt a kutatásban. Az első mérés 2015-ben volt és az utókövetés értékelése 2016-ban. A legtöbb diák a harmadik (18,8%) és a tizenegyedik (15,9%) szemeszterében van, akiket 18 fajta szakirányban regisztráltak, valamint a legtöbb német diák a párjával (61,4%) és vagy egyedülálló(38,6%).

Mérőeljárások

Öngyilkossági gondolatok és viselkedés: Suicidal Behavior Questionnarie (SBQ-R), amely öt pontos likert skálán méri az öngyilkossági gondolatokat (1= soha; 5= nagyon gyakran (5, vagy többször, mint 5). Ez a kérdőív jól megalapozott, klinikai és nem klinikai mintán.

Depresszió: Depression-Anxiety-Stressz Scales 21 (DASS-21), amely hét depressziós itemet mutat be, 4 ponttal.

Pozitív mentális egészség: Kilenc itemes Positive Mental Health Scale (PMH-scale), amely a jóllét érzelmi aspektusait méri. A résztvevők olyan kijelentésekre válaszolnak, mint „Általánosságban véve, elégedett vagyok az életemmel”, majd egy 0-3 –ig terjedő skálán értékelik az állításokat (0= i disagree, 3= i agree).

Az adatok elemzéséhez az R 3.3.2 statisztikai programot használták, majd korrelációs analízist végeztek, illetve hierarchikus lineáris regressziós analízist.

Eredmények

43 résztvevőnek volt öngyilkossági gondolata az elmúlt 12 hónapban, illetve 7 résztvevő jelentette az öngyilkossági kísérletet (követés előtt). A követés után 49 résztvevő számolt be öngyilkossági gondolatokról. A depresszió mértéke nőtt, a pozitív mentális egészség nem változott. A depressziós tünetek pozitívan korreláltak az öngyilkossági gondolatokkal, és mind a depresszív tünetek, mind az öngyilkossági gondolatok negatívan korreláltak a pozitív mentális egészséggel, mindkét értékelésben. Sem a kor, sem a „nem”, nem társult öngyilkossági gondolatokkal, míg a depresszió az öngyilkossági gondolatok előrejelzőjeként jelent meg, a pozitív mentális egészség szignifikánsan előrejelezte az öngyilkossági gondolatokat. A depresszió és a pozitív mentális egészség szignifikáns prediktor volt.

Konklúzió

Ebben a longitudinális kutatásban, a pozitív mentális egészség tompítja a depresszió és az öngyilkossági gondolatokat, a német diákoknál. Azoknál az egyéneknél, akiknek magas volt a pozitív mentális egészség szintje, nem nőtt az öngyilkos gondolatok száma, akkor sem, ha a depressziós tünetek fokozódtak. Előzetes tanulmányok azt találtak, hogy a pozitív mentális egészség moderálja a depresszív tüneteket és az öngyilkos gondolatokat. A PMH- skála volt a legfontosabb előrejelzője az öngyilkos gondolatoknak, valamint a specifikus és szociális fóbiának.

A jelenlegi vizsgálat eredményei arra utalnak, hogy fontos figyelembe venniük, a pozitív mentális egészségnek a jelenlétét, amikor az egyének öngyilkossági okokból értékelik őket. Az eredmények rávilágítanak annak fontosságára, hogy az öngyilkossági gondolkodás  modellje törekedjen a patogenetikai és a védelmi tényezők integrálására.

Limitációk

Elsősorban, hogy az öngyilkossági gondolatokat, csak egy kérdőívvel mérték fel. Másodsorban, csak egyetemi hallgatókra korlátozódott a kutatás. Harmadrészt, nem klinikai mintán vizsgálták a depresszió szintjét.