A  férfiak és nők egészségkárosító magatartásában bekövetkező változások a korai  serdülőkortól kezdve a kora felnőttkorig

Mahalik, J. R., Levine Coley, R., McPherran Lombardi, C., Doyle Lynch, A., Markowitz, A. J., & Jaffee, S. R. (2013). Changes in Health Risk Behaviors for Males and Females From Early Adolescence Through Early Adulthood. Health Psychology

doi: 10.1037/a0031658

Készítette: Ablonczy Laura

1.      Absztrakt

Bevezetés:

A tanulmány megpróbálja azonosítani:

a) a dohányzás, az alkohol és a marihuána használatának változásait, az erőszakos és a szexuális viselkedést a korai serdülőkortól a fiatal felnőttkoron keresztül férfiak és nők körében,

b) a férfiak és nők közötti 5 egészségkárosító viselkedésbeli eltéréseket és konvergenciát,

c) hogy a férfiak és a nők alapvető hozzáállása eltér-e az egészségkárosító viselkedések tekintetében.

Módszer:

A serdülőkori egészség országos reprezentatív, longitudinális vizsgálatának (National Longitudinal Study of Adolescent Health (Add Health) négy hullámával 18.911 személyt követtek végig a korai serdülőkortól a felnőttkorig (13-tól 31 éves koráig).

Eredmények:

Általában az egészségi kockázatok folyamatosan nőttek a serdülőkortól a a 20-as évek elejéig, majd kiegyenlítődtek, illetve csökkenést mutattak. Az eredmények azt mutatták, hogy a korai serdülők valószínűleg többet dohányoznak és több szexuális partnerrel rendelkeznek, és a 14 és 18 éves nők aránya magasabb volt az alkoholfogyasztásban A megállapítások többsége azonban azt jelezte, hogy serdülő és fiatal felnőtt férfiak több kockázatos magatartást tanúsítanak.

Konklúzió:

Az egészségügyi szakemberek számára számos kritikus csoportot azonosítanak, amelyekkel foglalkozniuk kell:

-          korai serdülőkorúak, akiket korábban még nem jelöltek ki egészségügyi kockázatokkal kapcsolatban;

-          serdülő nők

-          fiatal serdülő és serdülőkorú férfiak, akiknek egészségkárosító viselkedése felnőttkori viselkedéses mintázatukban is megmarad

-          kockázatvállaló férfiak köre a legtöbb korcsoportban.

2.      Szakirodalmi áttekintés

Számos tanulmány foglalkozott a nemi különbségekkel az egészségügyi kockázatok tekintetében.

A serdülőknél a felnőttekhez hasonló mintákat találtak. Ugyanis a serdülő férfiak nagyobb valószínűséggel dohányoznak, fogyasztanak alkoholt vagy más egyéb szereket, például drogokat, mint a serdülő nők (Chun & Mobley, 2010). A fizikai erőszak (Centers for Disease Control and Preventation,  2008); a kockázatos szexuális viselkedés, például a nem élet túl korai megkezdése és a több partner, a promiszkuitás (Chun & Mobley, 2010-ben; Petersen & Hyde, 2010) is gyakrabban jellemző a serdülő fiúkra, mint lányokra.  Más kutatások eredményei azonban azt  mutatják, hogy nem ennyire jellemzőek a nemi különbségek az egészégkárosító magatartásokban a fiatalok között (Keyes, Grant, & Hasin, 2008), ráadásul a serdülő nőknél a kor előrehaladtával egyre inkább nő a kockázat a különböző egészségkárosító viselkedések megjelenésére. Például jelentős növekedés tapasztalható az erőszakos viselkedésben a résztvevő serdülő nőknél (Mullis, Cornille, Mullis, & Huber, 2004) és a korai szexuális kapcsolatok kialakításában (Petersen & Hyde, 2010).

3.      Módszer

3.1.Résztvevők - Mintavételi és résztvevői jellemzők

Az adatokat az National Longitudinal Study of Adolescent Health (Add Health) végezte. A felmérés egy országos reprezentatív mintának tekinthető a serdülők körében az Amerikai Egyesült Államokban.

1994-ben kezdődtek a vizsgálatok 7. és 12. évfolyamos tanulóknál  véletlenszerű iskolai kiválasztási eljáráson keresztül. A vizsgálatban 90 118 tanuló vett részt.

A vizsgálathoz egy átlagos iskolai mintából választottak ki almintát a longitudinális elrendezésű otthoni interjúkhoz. A mintavétel többlépcsős, rétegzett, iskolai alapú, kalszter mintavétel volt. A vizsgálatok négy hullámban történtek, ugyanazokkal a résztvevőkkel.

1995-ben (első hullám) interjúkat folytattak elsősorban 12 éves diákokkal, 20. 745-en vettek részt a kutatásban, a 18 év alatti résztvevők (78, 9 %-os válaszarány).

1996-ban (második hullám)14 738-an (88, 2 %-os válaszarány) vettek részt a kutatásban.

2001/2002-ben (harmadik hullám)  15 197-en (77, 4 %-os válaszarány.

2007/2008-ban (negyedik hullám) 15 701-en (80, 3 %-os válaszarány), amígra az első hullámban résztvevők 26 és 32 év közöttik lettek.

Összesen 18911 végleges analitikus mintát elemeztek ki, a résztvevők 13 és 31 év közöttiek voltak, ebből 46 %-uk férfi és 54 %-uk nő volt.

3.2.Eljárás

Ebben a kutatásban az egészségkárosító magatartásokat vizsgálták, a négy hullámban azonos vagy közel azonos módon kérdeztek rá ezekre a magatartásokra. Vizsgálták a fiatalok dohányzásának, alkoholfogyasztásának, drogfogyasztásának, szexuális viselkedésének a gyakoriságát és intenzitását.

3.3.Eszközök

Például a résztvevők részegségét 7-es skálával vizsgálták: 1- minden nap vagy majdnem minden nap, 2- egy héten 3-5 nap, 3- heti egyszer, kétszer, 4- egy hónapban 2-3 napot, 5- egyszer egy hónapban vagy ritkábban, 6 – 1 vagy 2 napot az elmúlt 12 hónapban, 7 – soha volt részeg.

Minden egyes egészségügyi kockáztatot megvizsgáltak 14, 18 és 22 évesen, azaz a korai serdülőkorban, közép serdülőkorban és fiatal felnőttkorban.

4.      Eredmények

Cigaretta használat

14 éves korban a fiúk 22%-al több cigertátt szívnak, mint a lányok. Majd a kor előrehaladtával 3%-al nő évente a lányok dohányzása, s a késő serdülőkorban, fiatal felnőttkorban ez kiegyenlítődik, és a férfiak és a nők körülbelül egyforma arányban dohányoznak. Ezt a 18. és 22. életévre vonatkozó adatok támasztják alá.

Alkohol használat

Itt is az állapítható meg, hogy azok a férfiak és a nők, akik arról számoltak be, hogy valaha is részegek voltak, 14 éves korban ez az arány a fiúk javára dől el, de a késő serdülőkorban és a fiatal felnőttkorban kiegyenlítődik. 14 éves korban még a fiúk 175%-al több napot  voltak részegek egy hónapban, mint a lányok. 18 éves korban szintén a fiúk voltak többet részegek, de ekkor már csak 149%-al többet, mint a lányok, s 22 éves korban a férfiak és a nők aránya a részegségben kiegyenlítődött.

Marihuána használat

Elmondhatjuk, hogy 14 éves korban a marihuánahasználat gyakorisága nem különbözik a férfiak és a nők között. Ugyanakkor ebben az életkorban még 6%-al több a férfiak esélye arra, hogy marihuánafogyasztókká váljanak, mint a nőké. 18 éves kor fölött már a férfiak 38%-al ritkábban használnak marihuanát egy hónap alatt, mint a nők, 22 éves korban ez a különbség már kiegyenlítődik

Szexuális partnerek száma

18 és 22 év között a férfiaknak nagyobb valószínűsséggel van szexuális partnerük, mint a nőknek. 22 éves korban viszont a férfiaknak 9%-al kisebb a valószínűsége, hogy volt szexuális partnerük, mint a nőknek.

14 éves korban a férfiak 18%-al kevesebb szexuális partnerrel rendelkeztek életük során, mint a nők. 14 éves korban ez évente 16%-al növekszik a férfiak javára, így 18 évesen a férfiaknak már 51%-al több szexuális partnerük volt életük során, mint a nőknek, 22 éves korukra pedig 178%-al több.

Erőszakos viselkedés

Az eredmények azt mutatják, hogy a 14 éves férfiaknál 83%-al kisebb az esély arra, hogy erőszakos cselekményt kövessenek el, mint a 14 éves nők. 18 éves férfiaknál 72 %-al kisebb az esély, a 22 éves férfiaknál pedig 54%-al kisebb az esély arra, hogy erőszakos cselekményt elkövessenek, mint az azonos korú nők. Ezek az eredmények talán a legmeglepőbbek, hogy a serdülő nők erőszakosabbaknak bizonyultak, mint a férfiak.

5.      Diszkusszió

A tanulmány célja az volt, hogy megvizsgálja  a férfiak és nők közti különbséget az egészségügyi szempontból kockázatos viselkedések megnyilvánulásával kapcsolatban a korai serdülőkorban (14 évesek körében), a  közép serdülőkorban (18 évesek körében) és a fiatal felnőttkorban (22 évesek körében).

Az eredmények azt mutatták, hogy a férfiak sokkal több egészségügyi kockázattal járó magatartást (dohányzás, alkohol-drogfogyasztás, gyakori szexuális parner) folytatnak, mint a nők, a legnagyobb különbség főleg a fiatal serdülőkorban (14 éves) van, majd később, főleg a fiatal felnőttkorban (22 éves) kiegyenlítődnek ezek a nemek között. Bár összességében elmondható, hogy a férfiak azért vállalnak sokkal több egészségkárosító kockázatot, mert a fiatal férfiak abban szocializálódnak, hogy a kockázatvállalás az férfias dolog. A nők pedig feltehetően azért vállalnak sokkal kevesebb egészségkárosító kockázatot, mert a későbbi szülői szerepvállalás, azaz a terhességre, elsődleges gondozó szerepére való felkészülés megakadályozza őket ebben, ezért sokkal elkötelezettebbek az egészségtudatos életmód iránt, mint a férfiak.

A vizsgálatból származó adatok értelmezésekor mindenképp figyelembe kell vennünk olyan korlátozó tényezőket, mint az önbeszámolókon alapuló mérési módszer, vagy a  longitudinális adatfelvétel, amit 1994-ben kezdtek.