Pozitív és negatív mentális egészség az emberi élettartam során: kultúrák közötti összehasonlítás

Schönfeld, P., Brailovskaia, J., Margraf, J.  (2017). Positive and negative mental health across the lifespan: A cross-cultural comparison. International Journal of Clinical and Health Psychology. 17, 197-206.

Fordította: Csikós Nóra

Absztrakt:

Célkitűzés: Először is, a teljes mentális egészség dimenziója lefedi a pszichopatológiai tünetek előfordulását (negatív mentális egészség), illetve a szubjektív jól-lét magas fokát is (pozitív mentális egészség). Ebben a vizsgálatban tehát, a mentális egészség mutatóinak a vizsgálata volt a cél a teljes élettartamot lefedve, kulturális összehasonlításban. A következő indikátorok kerültek be a kutatásba: resiliencia, társas támogatás, pozitív és negatív mentális egészség, valamint az alábbi skálákon is mértek: depresszió, szorongás, stressz. Mindezt három ország (Németország, Oroszország, Egyesült Államok) nemzetileg reprezentatív mintáján összesen N = 6.303 főn, 18 évestől 100. 

Eredmények: Az eredmények eltéréseket mutattak a különböző kulturáknál: a német mintán az idősebb generáció inkább tapasztalt meg pozitív mentális egészséget, mint negatívat, míg az orosz mintán ez pont fordítva igaz, az idősebbek inkább éltek meg negatív mentális egészséget, mint pozitívat, összehasonlítva a fiatalokkal. Az USA-ban magasabb volt a pozitív mentális egészség aránya az idősebbeknél, de a kornak nem volt hatása a negatív mentális egészség szintjére. Ezek alapján elmondható, hogy a jól-lét korral való összefüggése igencsak kultúrafüggő.

Elméleti bevezető:

A mai definíciónk a mentális egészségre nem csak a betegségek, avagy pszichopatológiai tünetek hiányát emeli ki, hanem egy összetett jelenséget ért alatta, melynek része a fizikai, pszichológiai és társas jól-lét is (WHO, 2001). Ebből kiindulva, megnövekedtek a pozitív mentális egészségre (röviden: PMH) vonatkozó kutatások is, és így ma már lehet konceptualizálni, hogy a PMH alatt az általános emocionális, lelki, és társas jól-lát magas fokát értjük, ötvözve a magasan funkcionálással az élet eltérő területein. Valamint úgy tűnik, hogy a PMH és a negatív mentális egészség (röviden: NMH) két teljesen különböző, de egymással részben korreláló faktor. Az utóbbiról több kutatás is alátámasztotta, hogy a magasabb szintjével együtt járnak olyan pszichopatológiai tünetek és zavarok megjelenése, mint a depresszió, szorongás, és a túlzott mértékű distressz.                                               Az Egészségügyi Világszervezet (röviden: WHO) adatai szerint, a társadalom progresszíven idősödik, azaz nő a mentális jól-lét szintje. Ennek egyik oka lehet az, hogy az öregedéssel együtt jár a megemelkedett társas támogatás (pl. idősek otthona). Mind emellett, kevés olyan kutatás van jelenleg, mely az öregedés befolyásoló hatását vizsgálná, és a már létezőek sem feltétlenül mutatnak azonos eredményeket, pl. egy amerikai vizsgálat szerint az érzékelt társas támogatásnak nagyobb szerepe van a PMH-ban fiatal generációknál, mint az idősebbeknél. Továbbá, a reziliencia magasabb foka is előnyösnek mutatkozik abban, hogy összességében jobb legyen a mentális egészségünk, pl. hogy adaptívabban tudjunk funkcionálni. Ám, ahogy az előző esetben is, a kor hatása a rezilienciára egyelőre nem teljesen egyértelmű jelen tudományos eredmények alapján, ugyanis kultúrától függően eltérő kifejletek születtek. Általánosságban, a nyugati országokban készített felmérések azt a feltételezést támasztották alá, hogy a PMH növekszik az öregedéssel, de ezzel ellentmondó adatok is vannak, melyek inkább jöttek keleti, avagy a 20. század során „problémásabb” országok vizsgálataiból, a fiatalabb felnőtt generációk inkább mutattak jobb értékeket PMH tekintetében, mint az idősebbek. Ezen inkonzisztens eredmények miatt, a jelen vizsgálat kutatói megkérdőjelezték a globális validitását annak az állításnak, miszerint az idősödés progresszíven járul hozzá a mentális jól-léthez.                                                                                                                         Jelen vizsgálat célkitűzése az volt, hogy a benne szereplő kultúrákban ugyanazokat a skálákat használják a PMH, NMH, társas támogatás, és reziliencia mérésére. Hipotézisük az volt, hogy azon országokban (jelenesetben Oroszországban) ahol jelentős politikai átalakulás folyt vagy folyik, a fiatalabb generációknak inkább lesz magasabb a PMH-juk, mint az időssebeknek, illetve, hogy a nyugati országokban (Németország, USA) a kor pozitívan korrelál a magasabb PMH-val, esetleg fordított U-alakot vesz fel, ha a legidősebbeknél újfent alacsonyabb lesz a PMH. Ez összhangban van a jelen állásponttal.

Módszer:

Minta és mintavételi eljárás: Az adatokat a Bochum Optimizmus és Mentális Egészség (rövidítve: BOOM) vizsgálat szolgáltatta, melynek célja az volt, hogy feltárja a protektív és rizikó faktorait a pozitív és negatív mentális egészségnek, kereszt-kulturálisan. mindebben három ország solgáltatott, mintát, összesen N = 6.303 főt, melyből a német minta N = 1.031, az orosz N = 2.485, az amerikai N = 2.787 főt adott. Az adatfelvétel 2012 novembere, és 2014 februárja között zajlott, szisztematizált mintavételi eljárásokkal, melyek során a résztvevőknek Németországban részt kellett venniük egy face-to-face interjún, online interjún és online kérdőívek kitöltésében. Ez Oroszo.-ban, és az USA-ban annyiban változott, hogy telefonos interjúk voltak.      

Eszközök: Depression Anxiety and Stress Scales (DASS-21; Lovibond & Lovibond, 1995): a NMH mérésére használták, mivel a pszichológiai distressz faktorok széles skáláját lefedi. 4 fokú Likert skálával dolgozik, ahol a résztvevőknek negatív érzelmi állapotokat kell pontozni, az elmúlt egy hétre vetítve.                                                                                                        

Positive Mental Health Scale (PMH; Lukat, Margraf, Lutz, van der Veld, & Becker, 2016): a PMH mérésére használták, szintén 4 fokú Likert skálával dolgozik. 9 állítást tartalmaz, melyek az általános pszichológiai funkcionálást hivatottak felmérni.                                

The shortened Resilience Scale 11 (RS-11; Schumacher, Leppert, Gunzelmann, Strauß, & Brähler, 2005): 11 állítást tartalmaz, mely 7 fokú Likert skálán méri a rezilienciát. 

Questionnaire Social Support (F-SozU K-14; Fydrich, Sommer, Tydecks, & Brähler, 2009): A társas támogatás mértékét volt hivatott mérni a vizsgálat során. Az egyén által szubjektíven tapasztalt és anticipált társas támogatást méri 14 itemmel, mindegyiket 5 fokú Likert skálán. Összességében, ennek, és a fentebb felsorolt kérdőíveknek is kiemelten jók a pszichometriai mutatóik.                                                                                                                  

Statisztikai elemzés: A kategorikus változóknál abszolút gyakoriságot használtak, a folytonos változóknál pedig átlagot és szórást az elemzések során. Polinomiális regressziós modelleket használtak a kor, mint prediktív értékű változó a PMH, reziliencia, társas támogatás, NMH, és az ehhez köthető alskálák (depresszió, szorongás, stressz), mint függő változókra gyakorolt hatásának felmérésére.

Eredmények:

A német mintán végzett számításokalapján, a kornak valóban van szignifikáns, pozitív hatása a PMH-ra, ez a hatás pedig U-alakot mutat, ugyanis a középkorú emberek mutatnak némi hanyatlást, ami idősebb korban újra emelkedik. Emellett, a reziliencia és a társas támogatás hatása is szignifikáns, szintén U-alakú a megjelenése. A szociodemográfiai mutatók kontrollálása után a NMH is szignifikáns lett a modellben, fordított U-alakot felvéve, vagyis a szintje idősebb korban újra csökkent egy előzetes emelkedés után. A depresszió, stressz és szorongás alskálákon a kor negatív lineáris hatást mutatott, vagyis ezen mutatók szintje csökken idősebb korban. 

Az orosz mintában a PMH szintje a kor előrehaladtával folyamatosan csökken, legmagasabb a fiatal felnőttek körében, legalacsonyabb az idősebb generációknál. A kornak ebben a mintában nem volt szignifikáns hatása a rezilienciára. Azonban volt a társas támogatásra, ahol negatív irányt mutatott, ami azt jelenti, hogy a növekvő korral csökkent a társas támogatás mértéke. Az NMH tekintetében, a kor lineáris pozitív hatást mutatott, továbbá a nem, és az iskolai végzettség is. Vagyis, a nők, és az alacsonyabban iskolázottaknak inkább volt magasabb az NMH szintjük.                         

Az amerikai minta megint egy eltérő mintázatot mutatott. A PMH esetében a kornak itt is szignifikáns pozitív, lineáris hatása volt, valamint szignifikáns volt a reziliencia, és a társas támogatás tekintetében is, ezeknél azonban már fordított U-alakot mutatnak az eredmények. Az NMH esetében a modell szignifikáns volt ugyan, de a kornak nem volt prediktív hatása, csupán a nemnek, és az iskolai végzettségnek. Itt a férfiaknál, és a kevesebb végzettséggel rendelkezőknek esetében volt magasabb az NMH. Az alskálák közül egyedül a depresszióra volt a kornak negatív lineáris hatása, vagyis a depresszív tünetek csökkentek az idősebb generációknál.

Diszkusszió:

A jelen vizsgálatban a kor hatásait kívánták mérni a PMH, NMH, reziliencia, és társas támogatás tekintetében, valamint a depresszió, szorongás, stressz alskálákra is kiterjedve. A teljes mintát három eltérő nemzet résztvevői adták, név szerint Németo., Oroszo. és az USA. A cikk írói egy kereszt-kulturális vizsgálatot terveztek meg, abból kiindulva, hogy a kor a különböző kultúrákban eltérően hathat a fentebb említett változókra, és ezt a feltevést alá is támasztották. A kutatás erősségei közé tartozik, hogy a teljes élettartamot igyekeztek lefedni, illetve, hogy ugyanazokat a skálákat használták mindhárom minta esetében. Az eredmények alapján elmondható, hogy Oroszországban a kor előrehaladtával csökkent a pozitív mentális egészség és jól-lét szintje, a legmagasabban pedig a fiatal felnőttkor időszakában figyelhető meg. Ezzel ellentétesek a német és amerikai eredmények, melyek azt mutatják, hogy a korral növekszik a PMH, és a jól-lét szintje, bár tapasztalható némi csökkenés az élettartam közepén. Ha ehhez hozzátesszük a negatív mentális egészségről találtakat, akkor elmondható, hogy az oroszok idősödve inkább a magasabb NMH felé tendálnak, és alacsonyabb PMH-t mutatnak, addig a német és amerikai mintában magasabb a PMH, mint az MNH szintje idősebb korban.   A reziliencia tekintetében, mely köztudottan egy fontos faktora a jól-létnek, a német és amerikai minta itt is hasonlóságokat mutatott, mely szerint a legalacsonyabb szintje ennek a mutatónak a középkorúaknál tapasztalható,de időskorban újra magas lesz. Ezzel ellentétes az orosz minta, ahol a kornak nincs prediktív hatása a rezilienciára. A társas támogatás esetében, mely egy a mai napig nem jól feltárt faktora a mentális jól-létnek, szintán eltérések voltak tapasztalhatók. Németo.-ban magasabb volt az idősebbek esetében, míg Oroszo.-ban alacsonyabb, összehasonlítva a fiatal felnőttekkel. Az USA-ban a legalacsonyabb szintet a középkorúak mutatták, de idősebb korban itt is emelkedés figyelhető meg. Összességében elmondható, hogy a mentális jól-lét függvénye a kultúra, és ez által valószínűleg gazdasági, történelmi, ellátórendszerbeli különbségek is.