A  szocioökonómiai státuszt a dohányzás abbahagyásához kapcsoló mechanizmusok: Egy  strukturális egyenletmodellezéses megközelítés

Businelle, M. S., Kendzor, D. E., Reitzel, L. R., Costello, T. J., Cofta-Woerpel, L., Li, Y., Mazas, C. A., Vidrine, J. I., & Cinciripini, P.M. (2010). Mechanisms linking socioeconomic status to smoking cessation: A structural equation modeling approach. Health Psychology, 29(3), 262–273. doi: 10.1037/a0019285

Az összefoglalót készítette: Fischer Judit Klára

Absztrakt

Célkitűzés: Kifejleszteni és tesztelni egy modelljét azoknak a mechanizmusoknak, melyek a szocioökonómiai státuszt (SES) a dohányzás abbahagyásához kapcsolják.

Módszer: Egy látens változókat modellező megközelítést alkalmaztak 424 dohányzó emberen, akik segítséget kértek a leszokáshoz (34% afrikai amerikai; 33% latino; 33% fehér). A hipotézis szerint a befolyásoló mechanizmusok a társas támogatás, a lakókörnyezeti hátrány, a negatív affektus/stressz, a leszokási képességbe vetett hit és a sóvárgás.

Eredmény: A hipotézist igazolva a SES-nek szignifikáns közvetlen és közvetett hatása volt a dohányzás abbahagyására. Különösen a lakókörnyezeti hátrány, a negatív affektus/stressz, és a képességbe vetett hit mediálta a SES és az abbahagyás közötti kapcsolatot. A modell jó illeszkedést mutatott minden etnikai csoportra alkalmazva.

Következtetés: A model használható az alacsony szocioökonómiai státuszú embereket célzó intervenciók kifejlesztésében, hogy csökkenteni tudjuk a SES hatását a dohányzás abbahagyásával kapcsolatban.

Bevezetés

Korábbi kutatások mutatják, hogy a szocioökonómiai státusznak (SES-nek) nagy hatása van a dohányzási prevalenciára és a dohányzás abbahagyására. Az alacsonyabb iskolai végzettséggel és jövedelemmel rendelkezők nagyobb valószínűséggel dohányoznak és kevésbé valószínű, hogy abbahagyják a dohányzást. A munkavállalói és biztosítási státusz is hatással van a dohányzási prevalenciára és az abbahagyásra. Viszonylag kevés kutatás született a témában és, ha többet tudunk meg erről a témáról jobb kezelési lehetőségeket, intervenciókat tudunk kifejleszteni az alacsony SES-el rendelkezők dohányzásának csökkentésére. Ez csökkenteni fogja a dohányzással kapcsolatos betegségek okozta terheinket.

A jelen kutatásban célja kifejleszteni és tesztelni egy modelljét azoknak a mechanizmusoknak, melyek a szocioökonómiai státuszt (SES) a dohányzás abbahagyásához kapcsolják. A hipotézis modell szerint a társas támogatás, a lakókörnyezeti hátrány, a negatív affektus/stressz, a leszokási képességbe vetett hit és a sóvárgás a nikotin iránt mediálják a SES és a dohányzás abbahagyása közti kapcsolatot.

Módszer

Részvevők:

A résztvevőket írásos és rádióhirdetéseken keresztül toborozták, ahol egy dohányzás abbahagyást vizsgáló kutatást hirdettek.   Hasonló számú afrikai amerikai, fehér és latino nőkből és férfiakból állt a minta. A részvevők 21 évesnél idősebbek voltak, legalább 5 cigarettát szívtak naponta az elmúlt évben és motiváltak voltak arra, hogy leszokjanak a dohányzásról a következő 30 napban.

Eljárás:

Először telefonon ellenőrizték, hogy megfelelnek-e a résztvevők a kritériumoknak. Akik megfeleltek, azokat behívták egy személyes interjúra. Végül 424 fő vett részt a kutatásban. Minden résztvevő kapott dohányzás abbahagyást segítő kezelést a Treating Tobacco Use and Dependence irányelvei alapján (Fiore et al., 2008). A részvevők 6 hétig nikotintapaszt is viseltek, melyet az abbahagyás első napján kezdtek el használni és 6 egyéni dohányzás abbahagyást segítő terápiás ülésen is részt vettek, melyekre hetente került sor. A részvevőket hetente értékelték, minden értékelésen való részvételért 30 dolláros ajándékkártyát kaptak.

Mérőeszközök:

Demográfiai adatok: Önbevallásos módon gyűjtötték be a résztvevők korát, etnikai hovatartozását, iskolai végzettségét, jövedelmét, munkavállalói státuszát, és biztosítási státuszát.

Dohány használat: The Tobacco History Questionnaire kérdőívet használták a dohányzási szokások és történet felmérésére. Az absztinenciát hetente önbevallás és carbon monoxide szint leolvasás alapján figyelték.

Lakókörnyezeti hátrány: Neighborhood Problems, Neighborhood Vigilance és a Social Cohesion and Trust nevű önbevallós kérdőíveket használták a lakókörnyezeti hátrány mérésére.

Társas támogatottság: The Interpersonal Support Evaluation List (ISEL) az érzékelt társas támogatottság szintjét méri.

Negatív affektus/stressz: 3 mérőeszközt használtak a mérésére: The Center of Epidemiologic Studies Depression Scale (CES–D) depressziós tüneteket mér nem klinikai populáción. The Positive and Negative Affect Scale (PANAS) pozitív és negatív affektust mér.  The Perceived Stress Scale (PSS) azt méri, mennyire találja stresszesnek az életét a kitöltő.

Sóvárgás: A The Wisconsin Smoking Withdrawal Scale (WSWS) a nikotin elvonás mértékét méri. Ennek a sóvárgás alskáláját használták a sóvárgás mérésére.

Képességbe vetett hit: The Affective Information Processing Questionnaire (AIPQ) az érzelemregulációval kapcsolatos elvárásokat méri. Csak a Control of Affect by Means Other Than Smoking alskálát használták a jelen kutatásban. The Self-Efficacy/Confidence Scale (SECS) azt méri mennyire magabiztos az illető azzal kapcsolatban, hogy magas rizikójú helyzetekkel is meg tud küzdeni dohányzás nélkül.

Eredmények

424 résztvevő volt (34% afrikai amerikai; 33% latino; 33% fehér). 41,2 volt az átlag életkoruk, 53,3 % volt nő.

A struktúrális egyenletmodellezéssel létrehozott modell jól illeszkedett az adatokra. A nem szignifikáns útvonalakat kitörölték a modellről. A hipotézist igazolva a SES-nek szignifikáns közvetlen és közvetett hatása volt a negyedik (utolsó) heti dohányzói státuszra (a terápia utolsó hete után). A 3 közvetett útvonalból, melyek a SES-t az utolsó heti dohányzás abbahagyáshoz kötik 2 volt szignifikáns és a harmadik megközelítette a szignifikanciát.  

Szignifikáns útvonalak:

- SESà lakókörnyezeti hátrány àTársas támogatottság à negatív affektus/stressz à képességbe vetett hità negyedik heti abbahagyás

- SES àTársas támogatásà negatív affektus/stressz à képességbe vetett hità negyedik heti abbahagyás

Szignifikanciát megközelítő útvonal:

- SESà lakókörnyezeti hátrány à negatív affektus/stressz à képességbe vetett hità negyedik heti abbahagyás

A lakókörnyezeti hátránynak, a társas támogatottságnak, negatív affektusnak/stressznek és a sóvárgásnak szignifikáns közvetett hatása volt a dohányzói státuszra.

Tehát különösen a lakókörnyezeti hátrány, a társas támogatottság, a negatív affektus/stressz, és a képességbe vetett hit mediálta a SES és az abbahagyás közötti kapcsolatot. A modell jó illeszkedést mutatott minden etnikai csoportra alkalmazva.

Diszkusszió

Tehát különösen a lakókörnyezeti hátrány, a társas támogatottság, a negatív affektus/stressz, és a képességbe vetett hit mediálta a SES és az abbahagyás közötti kapcsolatot.

A kutatásnak vannak limitációi is. A résztvevők 42%-a még az alacsony SES-esek között is keveset keresett, ennek lehet az az eredménye, hogy az eredmények alulbecsülik a SES hatását a dohányzás abbahagyására. Ezen kívül CES–D, PANAS Negative Affect scale, és a PSS mérőeszközök egy darab látens változót hoztak létre, de a stressz és a negatív affektus nem egy és ugyanaz. A jövőben lehetne őket külön is vizsgálni. Továbbá lehetne több szubjektív (pl.: érzékelt stressz) és objektív (pl.: biológiai markerei a stressznek) mérést végezni. Végül a létrehozott modell jól illeszkedett az adatokra, de lehet, hogy más modellek ugyanilyen jól vagy jobban illeszkedek volna az adatokra.

A SES és a dohányzás abbahagyása közti kapcsolat megértése fontos olyan kezelések kialakítása során melyek hátrányos helyzetű populációkat céloznak meg. Ennek a kutatásnak az eredményei is ezt a folyamatot segítették.  Különösen olyan intézkedések hatnak a dohányzás abbahagyására (előidézik azt), amelyek pozitív hatással vannak a szociökonómiai státuszra (pl.: foglalkoztatottság, oktatás, biztosítás) és csökkentik az alacsony SES-el rendelkezők lakókörnyezetében a dohánytermékeknek való kitettséget. A lakókörnyezeti problémák (bűnözés, szemét) csökkentésével is lehetne csökkenteni a dohányzást. Egyéni intervenciók során érdemes figyelni a negatív affektusra/stresszre és a leszokási képességbe vetett hitre, hiszen ezek a változók is hatással vannak a dohányzás abbahagyására. További kutatások lesznek szükségesek a leghatékonyabb terápiás intervenciók létrehozásához, hogy csökkenteni tudjuk a dohányzást az alacsony szocioökonómiai státuszúak körében.