Étkezési  és alkoholfogyasztással kapcsolatos zavar (FAD) az Egyesült Államokban és Franciaországban: Nemzetiségi és nemi hatások és kapcsolatok a karcsúság iránti vággyal és az alkoholfogyasztással kapcsolatban.

Choquette, E. M., Ordaz, D. L., Melioli, T., Delage, B., Chabrol, H., Rodgers, R., Thompson, J. K. (2018). Food and Alcohol Disturbance (FAD) in the U.S. and France: Nationality and gender effects and realtions to drive for thinness and alcohol use. Eating Behaviors, 31, 113─119. doi.: https://doig.org/ 10.1016/j.eatbeh.2018.09.002

Készítette: Vitányi Dániel

Absztrakt

Célkitűzés: Az étkezési és alkoholfogyasztással kapcsolatos zavar, vagy újabb keletűen fogalmazva „drunkorexia” egy viselkedéses tünetegyüttes, amely magába foglalja a kalóriabevitel korlátozását, a túlzott fizikai aktivitást és egyéb kompenzatorikus viselkedéseket, az alkohol fogyasztás előtt, közben vagy után, így kiegyenlítve az alkohol által bevitt kalóriatöbbletet és maximalizálva az intoxikációs hatásokat. Jelen cikk megjelenéséig még nem született ezt a jelenséget vizsgáló kultúrák közötti összehasonlító tanulmány.

Módszer: 502 amerikai (73% nő) és 365 francia (68% nő) hallgató töltötte ki a vizsgálat kérdőíviet (CERBACS, AUDIT-C, EDI-DT).

Eredmények: A vizsgálati személyek több mint fele (francia 56,70%, amerikai 55,83%) érintett volt a FAD-ban. A nemzetiség szignifikáns moderáló hatást mutatott az alkoholfogyasztás és a FAD kompenzatorikus (p=0.013) és intoxikációt fokozó (p=0.01) összetevőinél. Tehát azok az amerikaiak, akik több alkoholt fogyasztottak, a FAD viselkedéses jegyeiben is érintettebbek voltak. Továbbá a nemzetiségnek moderáló hatása volt a karcsúság iránti vágy és a FAD között kompenzatorikus felhasználásban (p=0.005), de ez a hatás nem volt kimutatható a karcsúság iránti vágy és a FAD intoxikációs összetevője között (p=0.10). Azok a francia résztvevők, akinél a karcsúság iránti vágy kifejezettebb volt, hajlamosabbak voltak a FAD kompenzatorikus összetevőjében magasabb pontszámot elérni.

Diszkusszió: Egyre növekvő aggodalmat ébreszt, hogy a káros táplálkozási és alkoholfogyasztási viselkedések hogyan és mennyire szövik át az egyetemi hallgatói réteg életét. Jelen vizsgálat eredményei alapján a FAD egyes prediktorai közötti kapcsolat kultúraspecifikusnak mutatkozik.

Bevezetés

A kutatók egyre növekvő figyelemmel kísérik az úgynevezett „drunkorexia” vagy másnéven étkezési és alkoholfogyasztással kapcsolatos zavar (FAD) jelenségkörét, amely magában foglalja az étkezések korlátozását, az alkohol elfogyasztása előtt, közben vagy után, egyfelől azzal a céllal, hogy az alkohol által bevitt kalória mennyiséget kompenzálni tudja a személy, másfelől, hogy az alkohol intoxikációs hatásait növelni tudja. A FAD jelenségköre, mind az Egyesült Államokban, mind pedig nemzetközi szinten fokozott figyelmet váltott ki az elmúlt években, mivel az alkoholhasználatnak és a rendszertelen táplálkozási szokásoknak káros hatása van az egészségre, továbbá a jelenségkör és a szerhasználat, illetve táplálkozási zavarok rizikófaktorai is átfednek egymással. A FAD prevalenciája a vonatkozó kutatások alapján, akár 57,7 százalékra is tehető. A kutatások eredményei továbbá azt is feltárták, hogy jellemzően a nők azok, akik megtapasztalják a testképükből eredő, rájuk nehezedő nyomást, és ezért mutatják FAD legmagasabb értékeit. Jelen vizsgálat megjelenéséig a kultúrák között összehasonlításokat tartalmazó kutatások nem számottevőek, emiatt a jelenségkör és a szociokultúrális környezet, kifejezetten az alkoholfogyasztást és a testsúly szabályozást érintő normák és ezen tényezők közötti összefüggések értelmezése korlátozott volt.

Az alkoholfogyasztáshoz kapcsolódó normák miatt jelentős különbségek lehetnek az étkezéssel és alkoholfogyasztással kapcsolatos zavarok megjelenésében. Például Franciaországban a bor és sörfogyasztás már 16 éves kortól, a röviditalok fogyasztása pedig 18 éves kortól legális, míg ugyanez az Egyesült Államokban csak 21 éves kortól törvényes. Emellett a kutatások kimutatták, hogy a bortermelő országokban, mint, amilyen Franciaország is sokkal toleránsabbak a fiatalok bor és így alkoholfogyasztásával szemben, amely emiatt gyakoribb, de mégis mérsékeltebb, mint az Egyesült Államokban.

Továbbá az egyének által megélt karcsúság iránti vágyban is kulturális különbségek mutatkoznak. Habár a témakör kutatásai nem számottevőek, mégis megerősítik a vonatkozó szakirodalmi elképzeléseket, melyek az amerikaiak fokozott aggodalmáról számolnak be a testsúly és testalkat vonatkozásában, a franciákhoz képest. A korlátozott számú vizsgálat kimutatta, hogy a francia női egyetemisták szignifikánsan alacsonyabb mértékű médiából, társaiktól és családtól érkező, rájuk nehezedő testképpel kapcsolatos elvárásról számolnak be. Ezen eredmények azt sejtetik, hogy a karcsúság iránti vágy tekintetében kulturális különbségek létezhetnek a francia és amerikai populáció esetében.

Jelen vizsgálat célkitűzései

Jelen vizsgálat célkitűzései, hogy fényt derítsenek a francia és amerikai egyetemi hallgatók közötti eltérésekre a FAD, az alkoholfogyasztás és a karcsúság iránti vágy vonatkozásában. A kutatók azt várták, hogy a francia mintán mért alkoholfogyasztás magasabb lesz az amerikai mintán mértnél, az alacsonyabb legális életkori határ miatt. Másodikként a karcsúság iránti vágy alacsonyabb lesz a francia személyeknél, mint az amerikaiaknál. Továbbá a nemzetiség moderáló hatását feltételezték az alkoholfogyasztás és karcsúság iránti vágy, illetve a FAD között. Az alkoholfogyasztás és a FAD közötti kapcsolat az amerikai minta esetében, míg a karcsúság iránti vágy és a FAD közötti kapcsolat a francia mintában lesz nagyobb.

Módszerek

Résztvevők

Az amerikai adatokat egy nagy dél-keleti egyetemről gyűjtötték (átlagéletkor = 20,98; SD = 3,66). A francia adatok a dél-nyugati régióból származnak (átlagéletkor = 21,38; SD = 1,96). Az alkoholt nem fogyasztókat, akik az AUDIT-C kérdőíven nulla pontot értek el kizárták a vizsgálatból (147 fő, 64,62% amerikai nő, 25,85% amerikai férfi, francia nő 6,80%, francia férfi 2,72%) így 720 fő adatival dolgoztak a vizsgálatban (52,56% amerikai). A kutatást a vizsgálati személyek online formában tölthették ki. Az amerikai mintavételben szereplő hallgatók plusz kreditpontot kaptak a vizsgálatban való részvételért, míg a francia hallgatók esetében ezért nem járt semmilyen kompenzáció.

Mérőmódszerek

The Compensatory Eating and Behaviors in Response to Alcohol Consumption Scale (CERBACS): 21 itemes kérdőív, amelyen a vizsgálati személyek 5 fokú skálán adhatták meg, hogy milyen gyakran végzik az adott cselekvést (0 = soha, 4 = majdnem mindig). Alskálái az alkoholfogyasztás során előforduló intoxikációt fokozó, illetve a kalória restrikciós viselkedéseket mérték fel. A kérdőíven elért magasabb pontszámok a FAD magasabb megnyilvánulásának felelnek meg. Magas megbízhatóságú mérőeszköz (α = 0,92).

The Alcohol Use Disorders Identification Test of Consumption (AUDIT-C): 3 itemes kérdőív, amelyen a vizsgálati személyek 5 fokú skálán adhattak választ.  A magasabb tesztpontszámok az alkoholfogyasztással vannak összefüggésben. A kérdőív megbízhatósága az amerikai mintán alacsonyabbnak bizonyult (α = 0,66), míg a francia mintán elfogadható (α = 0,74) volt.

Eating Disorder Inventory-Drive for Thinness Subscale (EDI-DT): 7 itemes mérőeszköz, mely 6-fokú Likert skálán (1 = soha, 6 = mindig) méri fel a személyek aggodalmait a táplálkozással, karcsúsággal és súlygyarapodással kapcsolatban. A skálán elért magasabb értékek a nagyobb mértékű karcsúság iránti vágynak felelnek meg. Mind az amerikai (α = 0,91), mind a francia (α = 0,85) mintán megfelelő megbízhatóságú mérőeszköz.

Statisztikai módszerek

A vonatkozó statisztikai eljárásokat az SPSS 25.0-ás verziójában hajtották végre. Az első kérdéskör esetében a 4 csoport (amerikai nők, amerikai férfiak, francia nők, francia férfiak) karcsúság iránti vágy (EDI-DT), alkohol fogyasztás (AUDIT-C), és CEBRACS össz- és alskálák szerint felbontott pontszámaira egyszempontos varianciaanalízist hajtottak végre. A második kérdéskör esetében 4 hierarchikus lineáris regressziót futtattak, hogy felmérjék a nemzetiség moderáló hatását.

Eredmények

Első kérdéskör: A csoportokban feltételezett szóráshomogenitás sérülése miatt Welch-féle nemparaméteres teszt és Games-Howell post-hoc teszt került végrehajtásra. Az AUDIT-C pontszámokat tekintve szignifikáns különbség mutatkozott a csoportokban. A post-hoc vizsgálatok kimutatták, hogy az alkoholfogyasztás mértéke a következő: legmagasabb a francia férfiaknál, ezt követi a francia nők, amerikai férfiak, végül legalacsonyabbként az amerikai nők csoportja. Azonban az amerikai férfiak és nők alkoholfogyasztás értékei nem tértek el egymástól szignifikánsan.

A karcsúság iránti vágy tekintetében a statisztikai tesztek kimutatták, hogy az értékek a francia és amerikai nők esetében a legmagasabbak, ezt követi a francia majd az amerikai férfiak csoportja. Azonban a csoportok közötti különbségek a korábbiakban feltételezettekkel ellentétben nem a nemzetiség, hanem csak a nem változó mentén szignifikánsak.

A FAD-ra vonatkozó tesztelés során nem találtak szignifikáns különbséget a CERBACS összpontszámban, sem a CERBACS bulimia, sem a CERBACS alkoholfogyasztás alskálája esetén. A post-hoc elemzések szignifikáns különbségek tártak fel a CERBACS táplálkozás és fizikai aktivitás skálájában a francia nők és férfiak között, a nők javára, illetve a CERBACS restrikciós alskálája esetén a nők és férfiak esetében, a nők javára.

Második kérdéskör: A kompenzatorikus viselkedésekből képzett változón végrehajtott hierarchikus lineáris regresszió kimutatta, hogy az alkoholfogyasztás és a nemzetiség szignifikáns mértékű részt magyaráz meg a FAD varianciájából, amely szignifikáns mértékben tovább nő, ha a két tényező interakciója is szerepel a modellben. A második lineáris regresszió szignifikáns kapcsolatot tárt fel az alkoholfogyasztás és a nemzetiség, illetve a FAD alkohollal kapcsolatos összetevői (részegséget fokozó hatás) között. A két változó közötti interakció modellbe építése itt is szignifikáns növekedést okozott a modell varianciát magyarázó erejében. A vizsgálatok feltárták, hogy az alkoholfogyasztás és a FAD magasabb szintje az amerikai mintában jelent meg hangsúlyosabban.

A FAD kompenzatorikus viselkedéseket összefoglaló változóján végrehajtott regresszió a karcsúság iránti vágy esetében is szignifikáns részt magyarázott a FAD varianciájából, azonban a nemzetiségnek nem volt kimutatható, szignifikáns hatása ez esetben. Ebben az esetben is szignifikáns interakciós hatást mutattak ki a statisztikai tesztek. A karcsúság iránti vágy alacsonyabb szintjei esetében az amerikai diákok hajlamosabbak voltak a FAD kompenzatorikus összetevőinek végrehajtására, mint a franciák, azonban a magasabb karcsúság iránti vágy esetében a francia diákok voltak azok, akik hajlamosabbak voltak a FAD kompenzatorikus összetevőiről beszámolni.

A karcsúság iránti vágy a FAD alkohollal kapcsolatos összetevői (részegséget fokozó hatás) esetében is szignifikáns hatást mutatott, azonban ebben az esetben sem a nemzetiségnek, sem az interakciónak nem volt szignifikáns hatása.

Diszkusszió

Jelen vizsgálat célja a kulturális különbségek feltárása volt az étkezési és alkoholfogyasztással kapcsolatos zavar (FAD), az alkoholfogyasztás és a karcsúság iránti vágy vonatkozásában francia és amerikai fiatal felnőttek körében.

A vizsgálat eredményei alapján a francia fiatal felnőttek alkoholfogyasztásának mértéke közel kétszere az amerikaiakénak, amelynek oka az alkoholfogyasztás szociális elfogadottsága.

A második hipotézisben feltétezettek meglepő módon nem nyertek megerősítést, mivel a különbség a karcsúság iránti vágyban nem a nemzetiség, hanem a biológiai nem alapján rendeződött, a nők magasabb értékeit mutatva. A váratlan eredmények további vizsgálatok alapjául szolgálhatnak a jövőben. Emellett a FAD prevalenciájában sem sikerült kimutatni kulturális különbséget, azonban az eredmények felhívják a figyelmet arra, hogy a női egyetemisták fokozott rizikónak vannak kitéve az általuk megélt, testképükre vonatkozó nyomás miatt, mivel ez fogékonyabbá teszi őket az egészségkárosító magatartások kialakítására, mint például a FAD. Erre megoldást kínálhatnak a (kognitív) disszonancián alapuló evészavar prevenciós programok, amelyek nemcsak nők, hanem férfiak esetében is hatásosnak bizonyultak. A második kutatási kérdéskör vizsgálata fény derített rá, hogy az alkoholhasználat a FAD intoxikációt fokozó és kompenzatorikus összetevőjének a prediktora és ez a kapcsolat az amerikai mintán a hangsúlyosabb. A karcsúság iránti vágy a FAD kompenzatorikus összetevőjének is prediktora. A magasabb karcsúság iránti vágy szintjei mellett a francia egyetemisták, míg az alacsonyabb karcsúság iránti vágy szintjei mellett az amerikai egyetemisták körében jellemzőbbek a FAD kompenzatorikus jellemzőinek megnyilvánulásai.

Azonban a nemzetiségnek nem volt szignifikáns moderáló hatása a karcsúság iránti vágy és a FAD intoxikációt fokozó összetevői között. Jelen vizsgálat limitációi közül kiemelendő a kiegyensúlyozatlan nemi arány, az önbeszámolós vizsgálati módszerek alkalmazása, a BMI adatok hiánya a francia mintán, illetve, hogy a mintavételben alkalmazott csoportok lehet, hogy nem reprezentatív megfelelői a populációnak.

Konklúzió

A vizsgálat eredményei arra utalnak, hogy az étkezéssel és alkoholfogyasztással kapcsolatos zavar (FAD) összefüggésbe hozható mind a karcsúság iránti vággyal, mind az alkoholfogyasztással. Ezek egyfelől magyarázhatóak kulturális különbségekkel is. Például azon amerikaiak, akik az alkoholfogyasztás magasabb szintjeiről számoltak be, hajlamosabbak voltak a FAD kompenzatorikus és intoxikációt fokozó összetevőiben részt vállalni. Ez az Egyesült Államokbeli szigorúbb alkoholfogyasztási törvénykezéssel magyarázható. Ezzel szemben a franciák a magasabb karcsúság iránti vágy mellett hajlamosabbak a FAD kompenzatorikus viselkedéseiben részt vállalni.