A  pszichológia jóllét, mint az alkalmi szex kapcsolatokban való részvétel és tapasztalatok előre jelzője serdülők körében: Rövidtávú prospektív tanulmány

Dubé, S., Lavoie, F., Blais, M., Hébert, M., (2017) Psychological Well-Being as a Predictor of Casual Sex Relationships and Experiences among Adolescents: A Short Term Prospective Study. Canadian Institutes of Health Research, 46 (6), 1807-1818. doi:10.1007/s10508-016-0914-0.

Készítette: Szabó Kitti

Absztrakt

Jelen kutatás célja, hogy feltárja az összefüggést a pszichológiai jellemzők és az alkalmi szexkapcsolatokban való részvétel és tapasztalatok (casual sex relationships and experiences-CSREs) között. 2601 középiskolás diákból álló mintán hat hónapot átölelően vizsgálták a lehetséges változókat az egy éjszakás kalandokban (One-night stands-ONS) és „barátság extrákkal” (Friends with benefits-FWB) kapcsolatokban résztvevő szexuálisan aktív serdülők körében. Továbbá vizsgálták a pszichológiai jóllét meghatározóit (pszichológiai distressz, önértékelés, öngyilkossági gondolatok, alkohol- és drog fogyasztás) a nemi különbségek tekintetében. Az eredmények azt mutatják, hogy fiúk körében a gyakori alkoholfogyasztás (heti 1-2 vagy több), illetve lányok körében a gyakori alkohol- és drogfogyasztás összefüggésben áll az alkalmi szexkapcsolatokban való részvétellel. Az öngyilkossági gondolatok összefüggést mutatnak a „barátság extrákkal” típusú kapcsolatok felé való nyitottsággal és részvétellel, illetve az egy éjszakás kapcsolatokban való részvétellel lányok körében. Fiúk esetén a pszichológiai distressz az egy éjszakás kapcsolatok felhagyásával állt összefüggésben.

Elméleti bevezető

A CSREs témaköre kevésbé kutatott serdülők körében, azonban a legtöbb tinédzsernek legalább egy alkalmi szexkapcsolata volt már. Habár ezen kapcsolatokra úgy tekintenek, mint amik előidézői vagy okai a veszélyeztetett a pszichológiai jóllétnek serdülő és fiatal felnőttkorban, a kutatások nem támasztják ezt alá egyértelműen, ugyanis eltérő eredmények születtek mindkét nem tekintetében. Jelen kutatás a változók közül a pszichológiai jóllétre fókuszál, amely előre jelzője lehet a CSREs-nek, melynek vizsgálatához prospektív longitudinális modellt alkalmaztak a serdülők reprezentatív mintájából kiválasztott részmintán. A korábbi kutatások a depresszióra és a depressziós tünetekre fókuszáltak, jelen kutatásban azonban a pszichológiai jóllét fentebb említett öt aspektusát helyezték a fókuszba. További eltérés a korábbi vizsgálatoktól, hogy a CSREs két formáját különítették el, nevezetesen az egy éjszakás kapcsolatokat (One-night stands-ONS ) és a „barátság extrákkal” (Friends with benefits-FWB) típusú kapcsolatokat. Az ONS definíció szerint egy nem tervezett szexuális érintkezés két ember között, akik nem ismerik egymást vagy csupán ismerősök és akik nem tervezték, hogy egy párt fognak alkotni. FWB esetén a szexuális érintkezés többször történik meg két ember között, akik nincsenek szerelmi kapcsolatban. Valamint jelen tanulmány nem csak az alkalmi szexuális kapcsolatba való belekezdés módját vizsgálja, hanem a hat hónapos periódus alatt ezen kapcsolatokban való benne maradást és ezen kapcsolatokkal való felhagyás módját is. Ez a rövid idejű tanulmányozás is segíthet a bekövetkezett változások mentén azonosítani, hogy mely minták mutatnak összefüggést a pszichológiai jólléttel (pl. externalizáló tünetek) és melyek azok az alkalmi szexuális kapcsolatok, amelyek a fiatalok normál fejlődéssel összefüggő szexuális kíváncsiságát hivatottak kielégíteni.

Pszichológiai jóllét és az alkalmi szexkapcsolatok és tapasztalatok

Jelen tanulmányban a depressziós tüneteket, az öngyilkossági gondolatokat, önértékelést, illetve az alkohol- és drogfogyasztás gyakoriságát vizsgálták serdülők körében, mint a CSREs lehetséges előre jelzőjét. Korábbi longitudinális kutatásban úgy találták, hogy a depressziós tünetek 12-17 éves korban megnövelik a CSREs valószínűségét. Ikervizsgálatokban ugyanakkor nem találtak összefüggést a kettő között. Az öngyilkossági gondolatok jelenléte szintén az alacsony pszichológiai jóllét mutatója és növeli a CSREs esélyét, különösen lányok esetén. Az alacsony önértékelés összefüggésben áll a kockázatos partnerek választásával és a szexuális szokásokkal. Magasabb önértékelés egy védőfaktor lehet a CSREs tekintetében. Ugyanakkor más kutatásban nem találtak hasonló összefüggést az önértékelés és a CSREs között sem férfiak, sem pedig nők esetében.

Az alkohol- illetve drogfogyasztás az alacsony pszichológiai jóllét viselkedéses kifejeződéseként értelmezhető, így ezek az alkalmi szexuális kapcsolatok legerősebb prediktorai lehetnek. Longitudinális vizsgálatban kimutatták, hogy azoknak a serdülőknek, akik gyakran fogyasztanak drogot vagy alkoholt, több szexuális partnerük van. A korábbi kutatások eredményei nem támasztják alá egyértelműen a depressziós tünetek, az öngyilkossági gondolatok, illetve az önértékelés hatását a CSREs-re, ugyanakkor az alkohol-és drogfogyasztás predikciójval kapcsolatban meglehetős konszenzus mutatkozik az eredményekben.

Nemi különbségek

A nem meghatározó szerepet játszhat a pszichológiai jóllét és CSREs kapcsolatában. A CSREs-sel kapcsolatos ellentmondó vizsgálati eredmények miatt fontos lehet a nemi különbségek vizsgálata a szexuális viselkedés tekintetében.

Jelen tanulmány

Jelen vizsgálatban a következő hipotézisek kerültek felállításra: 1, Pszichológiai distressz megnöveli a valószínűségét az ONS, illetve a FWB kapcsolatban való részvételnek fiúk és lányok esetében is. 2, Az öngyilkossági gondolatok növelik az esélyét a FWB típusú kapcsolatban való részvételnek lányok esetében. 3, A gyakori alkohol- és drogfogyasztás növeli az ONS, illetve FWB típusú kapcsolatokban való részvétel esélyét fiúk és lányok esetében is. Valamint jelen kutatás vizsgálja az önértékelés hatását az alkalmi szexuális kapcsolatban való részvétel tekintetében.

Módszer

Résztvevők

Randomizált eljárással került kiválasztásra 34 Quebec-i középiskola, ahonnan 14-20 év közötti diákok kerültek a mintába. 6540 résztvevő került a súlyozott mintába, az elemzés pedig a szexuálisan aktív serdülőkre fókuszált. Ez alapján a mintába 2601 fő került, ennek 58,3 %-a nő, 41,7 %-a férfi.

Eszközök

CSREs-   Két csoport alapján vizsgálták: a T1 csoportban az elmúlt 12 hónapra vonatkozóan, míg a T2 csoportban az elmúlt hat hónapra vonatkozóan. A szexuális érintkezés típusa (szexuális érintés, orális, vaginális vagy anális közösülés) és ezek gyakorisága (egyszer vagy többször, mint egy) mindkét esetben megkérdezésre kerültek. Jelen kutatásban az ONS és a FWB nem az érintkezések gyakorisága alapján, hanem az alkalmi partner típusa szerint került elkülönítésre. Illetve a nem szerelmi és a szerelmi szexuális együttlét is elkülönítésre került.

A válaszok alapján a kutatók négy csoportot hoztak létre. A referencia csoportba azok a serdülők kerültek, akik szexuálisan aktívak, volt szexuális kapcsolatuk, de ezek nem egy éjszakás vagy barátság extrákkal típusú kapcsolatok voltak. Azok, akik az elmúlt 12 hónapban nem, de az elmúlt 6 hónapban részt vettek alkalmi szexuális kapcsolatokban kerültek a „belépő” csoportba. Azon serdülők, akik az elmúlt 12 hónapban igen, de az elmúlt hat hónapban már nem vettek részt ezen kapcsolatokban „abbahagyók/kilépők” csoportba kerültek, akik pedig mindkét terminusban létesítettek alkalmi szexuális kapcsolatot a „folytatók/fenntartók” csoportba tartoztak.

Pszichológiai distressz- Ezen változó mérésére a 10 tételes Pszichológiai Distressz Skálát alkalmazták. A résztvevők 5 pontos skálán értékeltek 1-től (Soha) 5-ig (Mindig). A skálán elért magasabb pontszám magas distresszt jelez.

Önértékelés mérésére az Önjellemző Kérdőív III (SDQ-III) szolgált. A tételeket 5 pontos skála segítségével tudták a résztvevők értékelni (1= egyáltalán nem jellemző;5 = nagyon jellemző). Magasabb pontszám magasabb önértékelést jelez.

Öngyilkossági gondolatok meglétére 1 kérdéssel kérdeztek rá: „Gondolkoztál-e már komolyan azon, hogy öngyilkos leszel?”

Alkohol- és drogfogyasztás gyakorisága- A 3 tétel az alkohol- és a drogfogyasztás elmúlt 12 hónapban mutatott gyakoriságát mérték. Az itemeket 0-tól 5-ig terjedő skálán értékeltek.

Eredmények

A pszichológiai jóllét az alkalmi szexuális kapcsolatokba való részvételre gyakorolt hatásának teszteléséhez multinominális regressziót használtak. Az alkalmi szexuális kapcsolatok két formáját külön tesztelték, illetve a nemet, mint moderátor változót emelték be a vizsgálatba. Az eredmények azt mutatják, hogy a nem befolyásolja a pszichológiai jóllét változóinak és a CSREs időbeni eloszlásának összefüggését.

Az eredmények azt mutatják, hogy tízből három serdülő létesített alkalmi szexuális kapcsolatot a vizsgált időszakon belül. Ezen kapcsolatok inkább barátság extrákkal típusú, mint egy éjszakás kalandok voltak. A nemek között is találhatóak különbségek, ugyanis az eredmények azt mutatják, hogy inkább a lányokra jellemző, hogy felhagynak az ONS-sal, míg a fiúknál valószínűbb, hogy hosszabb ideig is fenntartják ezen szexuális kapcsolatokat. Ennek hátterében az állhat, hogy a lányokat kevésbé elégítik ki az ilyen típusú szexuális érintkezések.

Jelen kutatás fő eredménye az, hogy fiúknál a pszichológiai distressz erős kapcsolatban áll az ONS felhagyásával a hat hónapos periódus alatt. Ez ellentmond az első hipotézisnek, amely feltételezése szerint a magasabb distressz esetén mindkét nemnél valószínűbb a CSREs. Más kutatások eredményei alapján ennek hátterében az állhat, hogy a magas distressz miatt a fiúk elveszítik érdeklődésüket vagy esetleg hiányoznak a készségeik, energiájuk vagy magabiztosságuk, amelyekre szükség van ahhoz, hogy újabb egy éjszakás kapcsolatba vágjanak bele.

 A második hipotézis feltételezése igazolást nyert, azaz lányok esetében az öngyilkossági gondolatok jelenléte összefüggést mutatott a FWB-vel és az ONS-ban való részvétellel. Kutatások alapján e jelenség hátterében álló mechanizmus az lehet, hogy ezen lányok szociálisan izolálódnak és az alkalmi szexuális érintkezések a másokkal való kapcsolatteremtést szolgálják. Az ONS szolgálhat megküzdésként is az öngyilkossági gondolatokkal, illetve ezen kapcsolatok segíthetnek a lányoknak, hogy vonzóbbnak érezzék magukat anélkül, hogy egy romantikus kapcsolatban elköteleződnének. A FWB-ben való részvételt pedig az a hit vezérelheti, hogy több bizalmat, intimitást és biztonságot nyújtanak. Azonban az eredmények azt mutatják, hogy ezek sokkal inkább a szexualitásról szólnak, mintsem az intimitásról.

Az eredmények alapján a gyakori alkohol- és drogfogyasztás mindkét nem esetében együtt járt a CSREs-sel. Lányok esetében, az alkohol vagy drog hatására létesített alkalmi kapcsolatokkal való felhagyás hátterében az állhat, hogy szégyellték vagy lelkiismeretfurdalásuk volt miatta, illetve úgy érezték, hogy ez nincs összhangban az értékeikkel.

Fiúknál a hírnév és a népszerűség növelése, valamint az izgalom utáni vágy hozzájárulhat a gyakoribb alkoholfogyasztáshoz és a több ONS-hoz. Az alkohol még inkább szociábilissá teszi a fiúkat, illetve megadja nekik azt a bátorságot, hogy „megszerezzék” a lányokat. Az alkoholfogyasztás fiúknál az alacsonyabb pszichológiai jóllét viselkedéses kifejeződése lehet, amelynek következménye szintén a pszichológiai és viselkedési problémákat jelző túlzott CSEs.

Korlátok és kitekintés

A kutatás korlátjának tekinthető, hogy a hat hónapos periódus talán nem elegendő a pszichológiai jóllét hatásának vizsgálatára, így a későbbi kutatások során javasolt lehet a hosszabb időintervallumú vizsgálat. Továbbá kvalitatív vizsgálatokkal érdemes lenne annak a vizsgálata is, hogy milyen személyi vagy kapcsolati mintázatok jellemzik CSREs-t, ami segíthet megérteni a CSREs-hez való kötődés és az alacsony pszichológiai jóllét kapcsolatát. A CSREs melletti elköteleződési váltások jobb megértése érdekében fontos lehet a kapcsolatok intenzitásának a vizsgálata is. Illetve annak a vizsgálata is érdekes eredményeket hozhat, hogy milyen partnerrel (idegennel, interneten keresztül ismeri meg stb.) kerül kapcsolatba a serdülő. Fontos annak a tisztázása is, hogy ezen kapcsolatok a nem megfelelő fejlődés következményei vagy esetleg más pszichoszociális nehézség megnyilvánulása, esetleg megküzdési stratégia.