A szexuális elégedettség szisztematikus áttekintése
Sánchez-Fuentes, M., Santos-Iglesias, P.,
Sierra, J., C. (2014). A systematic review of sexual satisfication. International
Journal of Clinical and Health Psychology, 14, 67-75.
Készítette: Simon Evelin
Absztrakt
Célkitűzés: Ennek az elméleti tanulmánynak két fő
célja volt: a szexuális megelégedettséggel kapcsolatos változók osztályozása és
összefoglalása; valamint a változók ökológiai elmélet szerinti osztályozása egy
elméleti modell kidolgozásához.
Módszer: 1979 és 2012 között megjelent tudományos
publikációk szűrése és áttekintése.
Eredmények: Az áttekintés során a szexuális
elégedettség komplexitását és jelentőségét tárták fel. Összefüggést találtak a
következő konstruktumokkal: egyéni változók (szociodemográfiai és pszichológiai
jellemzők, valamint fizikai és pszichológiai állapot), az intim kapcsolatokhoz
és szexuális reakcióhoz kapcsolódó változók, a szociális támogatáshoz és a
családi kapcsolatokhoz kapcsolódó tényezők, kulturális hiedelmek és értékek
(pl. vallás).
Következtetés: Az áttekintés konklúziója, hogy a
szexuális elégedettség kulcstényezője a szexuális egészségnek, és alapvetően a
jóllétnek is.
1. Bevezetés
A szexuális
elégedettség egy elfogadott definíciója az az affektív válasz, amely az egyén
szexuális kapcsolatával összefüggő pozitív és negatív dimenziók szubjektív
értékeléséből ered (Lawrence & Byers, 1995).
A szexuális
elégedettségre különböző változók fejtik ki hatásukat, mint az egyéni és
interperszonális jellemzők, társas támogatottság, vallás, ezért az ökológiai
modell egy magyarázómodell lehet (Bronfenbrenner, 1994). Az egyéni fejlődést az
egyéni jellemzők és a környezeti, valamit társadalmi viszonyok kölcsönhatása
befolyásolja, melyek négy, egymással összefüggő szintre szerveződtek:
mikrorendszer, mezorendszer, exorendszer és makrorendszer. Henderson (2009)
alkalmazta a modellt azon változók feltárására, melyek a szexuális
elégedettségre fejtik ki hatásukat: a mikrorendszer szintje az egyéni
jellemzőkre utal (nem, életkor, személyiség, önbecsülés), így például a
depresszió, gyermek szexuális abúzusa, internalizált homofóbia kapcsán talált
összefüggést. De idetartozik az általános jóllét és egészség fizikai és
pszichológiai aspektusa is (Scott, Sandberg, Harper & Miller, 2012). A
mezoszisztéma szintjén az intim kapcsolatok hatása található, vagyis a
közvetlen környezeti hatások interakciója, így a kapcsolati elégedettség és
szexuális funkcionálás. Az exorendszer szintje a társadalmi hálózat és a
szociális státuszon keresztül fejt ki hatást, mint a családi kapcsolatok,
társas támogatottság (Henderson, 2009), a szülői felelősség és szocioökonómiai
státusz (Ji & Norling, 2004). A makrorendszer az intézményi és társadalmi
faktorokat foglalja magában, mint politikai ideológia és vallási meggyőződés.
Az alacsony vallási meggyőződés nagyobb szexuális elégedettséghez kapcsolódott
(Higgins, Trussell, Moore & Davidson, 2010).
2. Módszer
2.1. Irodalmi áttekintés
A 2012-ig
publikált angol és spanyol nyelvű tudományos cikkek címére történt keresés a szex
és elégedettség kifejezések mentén. A tématerületre nem volt korlátozás.
2.2. Kritériumok
Azon tanulmányok
esetén, melyekben a szexuális elégedettség volt a függő változó, azokat a
cikkeket választották ki, amelyek vizsgálati célja a szexuális elégedettség
magyarázatára irányult.
2.3. Eljárás
Az EBSCOhost és
ProQuest platformokon és PsycINFO, PubMed, Scopus, és Web of Science elektronikus
adatbázisokon indult a keresés. Amikor kételyek merültek fel arra vonatkozóan,
hogy a cikkek eleget tettek-e a kritériumoknak, akkor két bíráló olvasta őket,
és konszenzussal kerültek szelekcióra vagy kizárásra. Végül „ad hoc”
adatbázisban kerültek a releváns információk rögzítésére a kiadványok
rendezéséhez és a főbb eredmények összefoglalásához.
3. Eredmények
3.1. Mikrorendszer
A vizsgálatok
alapján a jóllét magasabb szintje összefüggésben áll a magasabb szexuális
elégedettséggel (Dundon & Rellini, 2010), például depresszió vagy szorongás
kevésbé volt jellemző (De Ryck, Van Laeken, Nöstlinger, Platteau &
Colebunders, 2012).
A vizsgálati
alanyok nagyobb szexuális elégedettségről számoltak be, amikor partnerükkel
hasonlóak voltak a számukra fontosnak ítélt személyiségvonások (Farley &
Davis, 1980). A szexuális viktimizáció pedig alacsony elégedettségfel társult
(Orlando & Koss, 1983).
Rosenzweig és
Dennis (1989) azt találták, hogy a nemi szerepekkel való azonosulás nagyobb
szexuális elégedettséggel jár együtt, csakúgy, mint a magasabb önbecsülés és a
pozitív testkép (Higgins, Mullinax, Trussell, Davidson & Moore, 2011;
Pujols, Meston & Seal, 2010).
Pornográf
tartalmak gyakori megtekintése alacsonyabb szexuális elégedettséggel jár együtt
(Yucel & Gassanov, 2010).
A szexuális
orientációval kapcsolatban a homoszexualitás egyes tanulmányokban a megnövekedett
szexuális elégedettséghez kapcsolódott (Henderson, 2009). Ezzel szemben Dixon
(1985) beszámolt arról, hogy a heteroszexuális férfiak elégedettebbek, mint a
homoszexuálisok, de McClelland (2011) nem talált szignifikáns különbségeket a
szexuális irányultság függvényében.
Végül a magas
iskolai végzettség (Carpenter, 2009) és a szexuális partnerek alacsony száma
(Heiman, 2011) általában nagyfokú szexuális elégedettséggel jártak együtt.
3.2. Mezorendszer
A vizsgált alanyok
számára kielégítő párkapcsolat magasabb szexuális elégedettség is járt együtt
(Henderson és mtsai, 2009), valamint kapcsolatukat intimebbnek ítélték (Rubin
& Campbell, 2012).
A kötődéssel
kapcsolatos vizsgálatok szerint a szorongó és elkerülő (Butzer & Campbell,
2008), valamint az ambivalens kötődés (Clymer, Ray, Trepper, & Pierce,
2006) alacsony szexuális elégedettséggel jártak együtt.
A szexuális
funkcionálás tekintetében a vágy hiánya, hüvelyi szárazság, erekciós
diszfunkció, korai ejakuláció, az orgazmus hiánya és szexuális fájdalom az
alacsonyabb szexuális elégedettséggel korrelált (Smith, 2012), a változatos
szexuális viselkedés esetén pedig pozitív korrelációt találtak (Haavio-Mannila &
Kontula, 1997; Hurlbert, 1993).
3.3. Exorendszer
Az eredmények azt
mutatják, hogy a társas támogatás (Henderson, 2009), a családdal való jó viszony
és a magas szocioökonómiai státusz nagyobb szexuális elégedettséggel korrelál (Ji
& Norling, 2004).
3.4. Makrorendszer
A vallás és a
szexuális elégedettség közötti kapcsolatra ellentmondó adatokat találtak. Davidson,
Darling és Norton (1995) nem találtak különbséget a szexuális elégedettség
szintjében a vallási meggyőződés függvényében. Ezzel szemben Higgins és mtsai.
(2010) szerint, a vallásosság alacsony szexuális elégedettséggel jár együtt.
4. Diszkusszió
A felülvizsgálat
kimutatta, hogy a szexuális elégedettséget nemcsak az egyéni és kapcsolaton belüli
tényezők befolyásolták, hanem az egyének társadalmi és kulturális környezetével
kapcsolatos disztális változók is. Ennek eredményeképpen az ökológiai elmélet
hasznosnak bizonyult az ilyen változók és tényezők osztályozásához.
Ami az egyéni
(vagyis a mikrorendszer szintén lévő) változókat illeti, az eredmények azt
mutatták, hogy mind a fizikai, mind a pszichológiai egészség korrelál a
szexuális elégedettséghez. Az olyan betegségek, mint az ízületi gyulladás, a
cukorbetegség vagy a magas vérnyomás összefüggésben állnak a szexuális problémákkal
(Akkuş, 2010; Althof, 2010), és nehézséget jelentenek az intim kapcsolatok
fenntartásában (Moin, Duvdevany, & Mazor, 2009). Az összefüggés a szexuális
funkcionálás szintjében rejlik, mivel ez a szexuális elégedettség egyik bejósló
tényezője. Hasonlóképpen, a depresszió, a szorongás és a stressz csökkent
szexuális izgalomhoz vezet (Lykins, Janssen, Newhouse, Heiman, & Rafaeli,
2012; Mosack, 2011), ami a szexuális kapcsolat negatívabb megítélését
eredményezi.
Elengedhetetlen,
hogy a klinikai szakemberek beszámoljanak a fizikai betegségek, a pszichológiai
rendellenességek és a kábítószerek negatív hatásairól a szexualitásra
vonatkozóan, és elősegítsék a partnerek közötti kommunikációt szexuális
aggodalmaik és elvárásaik tekintetében. A szexuális attitűdök szerepéről szóló
tanulmányok (Hurlbert, 1993) és az önbecsülés (Higgins, 2011) pozitív
kapcsolatot mutattak az ilyen változók és a szexuális elégedettség között.
Ami az
interperszonális (azaz, a mezoszisztéma) változókat illeti, azok az egyének,
akiknek stabil párkapcsolata van és arra asszertív szexuális kommunikáció jellemző,
nagyobb szexuális elégedettségről számoltak be (Henderson, 2009; Hurlbert,
1993; MacNeil & Byers, 2009). A nyílt kommunikáció és a szexuális
érzékenység miatt a partnerek nagyobb valószínűséggel ismerik egymás preferált
viselkedésformákat, és ezáltal növelik ezeket, és csökkentik a kellemetlennek
vélt magatartást
Az exorendszer
vizsgálata alapján a társas támogatás, a pozitívnak ítélt családi miliő és a
magas szocioökonómiai státusz pozitívan korrelált a szexuális elégedettséggel.
A makrorendszer
változói tekintetében a vallás és a nemi megelégedettség közötti kapcsolat
ellentmondásos eredményekhez vezetett (Davidson, 1995; Higgins, 2010). Például
Woo, Morshedian, Brotto és Gorzalka (2012) szerint a szexualitást övező
bűntudat kapcsolatban áll a vallásossággal, ami a szexuális vágy csökkenéséhez
vezet.
A mezorendszer konstruktumai,
különösen a kapcsolattal való elégedettség és a szexuális funkcionálás gyakran
közvetítő változókként szolgálnak a mikrorendszer és az exorendszer között.
Például a szorongás a házassági problémákkal áll kapcsolatban és alacsonyabb
szexuális funkcionálással jár együtt, ami a szexuális elégedettség
csökkenéséhez vezet.
Összefoglalva, ez
a szisztematikus áttekintés világossá teszi, hogy a szexuális elégedettséget
számos tényező befolyásolhatja, és hogy az ökológiai elmélet-keretrendszer
alkalmas arra, hogy osztályozza őket. Ezért a klinikai környezetben a
mikrorendszer, a mezorendszer, az exorendszer és a makrorendszer szintjeinek
értékelése megmutatja, mely elemek befolyásolják a szexuális elégedettséget.
Az eredeti cikk megtalálható az alábbi linken:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése