Pozitív és negatív mentális egészség
az emberi élettartam során: kultúrák közötti összehasonlítás
Schönfeld,
P., Brailovskaia, J., Margraf, J. (2017). Positive and negative mental health
across the lifespan: A cross-cultural comparison. International Journal of Clinical and Health Psychology. 17, 197-206.
Fordította: Csikós Nóra
Absztrakt:
Célkitűzés: Először
is, a teljes mentális egészség dimenziója lefedi a pszichopatológiai tünetek
előfordulását (negatív mentális egészség), illetve a szubjektív jól-lét magas
fokát is (pozitív mentális egészség). Ebben a vizsgálatban tehát, a mentális
egészség mutatóinak a vizsgálata volt a cél a teljes élettartamot lefedve,
kulturális összehasonlításban. A következő indikátorok kerültek be a kutatásba:
resiliencia, társas támogatás, pozitív és negatív mentális egészség, valamint
az alábbi skálákon is mértek: depresszió, szorongás, stressz. Mindezt három
ország (Németország, Oroszország, Egyesült Államok) nemzetileg reprezentatív
mintáján összesen N = 6.303 főn, 18 évestől 100.
Eredmények: Az eredmények eltéréseket mutattak a különböző
kulturáknál: a német mintán az idősebb generáció inkább tapasztalt meg pozitív
mentális egészséget, mint negatívat, míg az orosz mintán ez pont fordítva igaz,
az idősebbek inkább éltek meg negatív mentális egészséget, mint pozitívat,
összehasonlítva a fiatalokkal. Az USA-ban magasabb volt a pozitív mentális
egészség aránya az idősebbeknél, de a kornak nem volt hatása a negatív mentális
egészség szintjére. Ezek alapján elmondható, hogy a jól-lét korral való
összefüggése igencsak kultúrafüggő.
Elméleti bevezető:
A
mai definíciónk a mentális egészségre nem csak a betegségek, avagy
pszichopatológiai tünetek hiányát emeli ki, hanem egy összetett jelenséget ért
alatta, melynek része a fizikai, pszichológiai és társas jól-lét is (WHO,
2001). Ebből kiindulva, megnövekedtek a pozitív mentális egészségre (röviden:
PMH) vonatkozó kutatások is, és így ma már lehet konceptualizálni, hogy a PMH
alatt az általános emocionális, lelki, és társas jól-lát magas fokát értjük,
ötvözve a magasan funkcionálással az élet eltérő területein. Valamint úgy
tűnik, hogy a PMH és a negatív mentális egészség (röviden: NMH) két teljesen
különböző, de egymással részben korreláló faktor. Az utóbbiról több kutatás is
alátámasztotta, hogy a magasabb szintjével együtt járnak olyan
pszichopatológiai tünetek és zavarok megjelenése, mint a depresszió, szorongás,
és a túlzott mértékű distressz. Az Egészségügyi Világszervezet (röviden:
WHO) adatai szerint, a társadalom progresszíven idősödik, azaz nő a mentális
jól-lét szintje. Ennek egyik oka lehet az, hogy az öregedéssel együtt jár a
megemelkedett társas támogatás (pl. idősek otthona). Mind emellett, kevés olyan
kutatás van jelenleg, mely az öregedés befolyásoló hatását vizsgálná, és a már
létezőek sem feltétlenül mutatnak azonos eredményeket, pl. egy amerikai
vizsgálat szerint az érzékelt társas támogatásnak nagyobb szerepe van a PMH-ban
fiatal generációknál, mint az idősebbeknél. Továbbá, a reziliencia magasabb
foka is előnyösnek mutatkozik abban, hogy összességében jobb legyen a mentális
egészségünk, pl. hogy adaptívabban tudjunk funkcionálni. Ám, ahogy az előző
esetben is, a kor hatása a rezilienciára egyelőre nem teljesen egyértelmű jelen
tudományos eredmények alapján, ugyanis kultúrától függően eltérő kifejletek
születtek. Általánosságban, a nyugati országokban készített felmérések azt a
feltételezést támasztották alá, hogy a PMH növekszik az öregedéssel, de ezzel
ellentmondó adatok is vannak, melyek inkább jöttek keleti, avagy a 20. század
során „problémásabb” országok vizsgálataiból, a fiatalabb felnőtt generációk
inkább mutattak jobb értékeket PMH tekintetében, mint az idősebbek. Ezen
inkonzisztens eredmények miatt, a jelen vizsgálat kutatói megkérdőjelezték a
globális validitását annak az állításnak, miszerint az idősödés progresszíven
járul hozzá a mentális jól-léthez. Jelen vizsgálat célkitűzése az
volt, hogy a benne szereplő kultúrákban ugyanazokat a skálákat használják a
PMH, NMH, társas támogatás, és reziliencia mérésére. Hipotézisük az volt, hogy
azon országokban (jelenesetben Oroszországban) ahol jelentős politikai
átalakulás folyt vagy folyik, a fiatalabb generációknak inkább lesz magasabb a
PMH-juk, mint az időssebeknek, illetve, hogy a nyugati országokban
(Németország, USA) a kor pozitívan korrelál a magasabb PMH-val, esetleg
fordított U-alakot vesz fel, ha a legidősebbeknél újfent alacsonyabb lesz a
PMH. Ez összhangban van a jelen állásponttal.
Módszer:
Minta és mintavételi eljárás: Az
adatokat a Bochum Optimizmus és Mentális Egészség (rövidítve: BOOM) vizsgálat szolgáltatta,
melynek célja az volt, hogy feltárja a protektív és rizikó faktorait a pozitív
és negatív mentális egészségnek, kereszt-kulturálisan. mindebben három ország
solgáltatott, mintát, összesen N = 6.303 főt, melyből a német minta N = 1.031,
az orosz N = 2.485, az amerikai N = 2.787 főt adott. Az adatfelvétel 2012
novembere, és 2014 februárja között zajlott, szisztematizált mintavételi
eljárásokkal, melyek során a résztvevőknek Németországban részt kellett venniük
egy face-to-face interjún, online interjún és online kérdőívek kitöltésében. Ez
Oroszo.-ban, és az USA-ban annyiban változott, hogy telefonos interjúk voltak.
Eszközök:
Depression Anxiety and Stress Scales (DASS-21; Lovibond & Lovibond,
1995): a NMH mérésére használták, mivel a pszichológiai distressz faktorok
széles skáláját lefedi. 4 fokú Likert skálával dolgozik, ahol a résztvevőknek
negatív érzelmi állapotokat kell pontozni, az elmúlt egy hétre vetítve.
Positive Mental Health Scale (PMH;
Lukat, Margraf, Lutz, van der Veld, & Becker, 2016): a PMH mérésére
használták, szintén 4 fokú Likert skálával dolgozik. 9 állítást tartalmaz,
melyek az általános pszichológiai funkcionálást hivatottak felmérni.
The shortened Resilience Scale 11
(RS-11; Schumacher, Leppert, Gunzelmann, Strauß, & Brähler, 2005): 11
állítást tartalmaz, mely 7 fokú Likert skálán méri a rezilienciát.
Questionnaire
Social Support (F-SozU K-14; Fydrich, Sommer, Tydecks, & Brähler, 2009):
A társas támogatás mértékét volt hivatott mérni a vizsgálat során. Az egyén
által szubjektíven tapasztalt és anticipált társas támogatást méri 14 itemmel,
mindegyiket 5 fokú Likert skálán. Összességében, ennek, és a fentebb felsorolt
kérdőíveknek is kiemelten jók a pszichometriai mutatóik.
Statisztikai
elemzés: A kategorikus változóknál abszolút gyakoriságot használtak, a
folytonos változóknál pedig átlagot és szórást az elemzések során. Polinomiális
regressziós modelleket használtak a kor, mint prediktív értékű változó a PMH,
reziliencia, társas támogatás, NMH, és az ehhez köthető alskálák (depresszió,
szorongás, stressz), mint függő változókra gyakorolt hatásának felmérésére.
Eredmények:
A
német mintán végzett számításokalapján, a kornak valóban van szignifikáns,
pozitív hatása a PMH-ra, ez a hatás pedig U-alakot mutat, ugyanis a középkorú
emberek mutatnak némi hanyatlást, ami idősebb korban újra emelkedik. Emellett,
a reziliencia és a társas támogatás hatása is szignifikáns, szintén U-alakú a
megjelenése. A szociodemográfiai mutatók kontrollálása után a NMH is
szignifikáns lett a modellben, fordított U-alakot felvéve, vagyis a szintje
idősebb korban újra csökkent egy előzetes emelkedés után. A depresszió, stressz
és szorongás alskálákon a kor negatív lineáris hatást mutatott, vagyis ezen mutatók
szintje csökken idősebb korban.
Az orosz mintában a PMH szintje a kor
előrehaladtával folyamatosan csökken, legmagasabb a fiatal felnőttek körében,
legalacsonyabb az idősebb generációknál. A kornak ebben a mintában nem volt
szignifikáns hatása a rezilienciára. Azonban volt a társas támogatásra, ahol
negatív irányt mutatott, ami azt jelenti, hogy a növekvő korral csökkent a
társas támogatás mértéke. Az NMH tekintetében, a kor lineáris pozitív hatást
mutatott, továbbá a nem, és az iskolai végzettség is. Vagyis, a nők, és az
alacsonyabban iskolázottaknak inkább volt magasabb az NMH szintjük.
Az amerikai minta megint egy eltérő
mintázatot mutatott. A PMH esetében a kornak itt is szignifikáns pozitív,
lineáris hatása volt, valamint szignifikáns volt a reziliencia, és a társas
támogatás tekintetében is, ezeknél azonban már fordított U-alakot mutatnak az
eredmények. Az NMH esetében a modell szignifikáns volt ugyan, de a kornak nem
volt prediktív hatása, csupán a nemnek, és az iskolai végzettségnek. Itt a
férfiaknál, és a kevesebb végzettséggel rendelkezőknek esetében volt magasabb
az NMH. Az alskálák közül egyedül a depresszióra volt a kornak negatív lineáris
hatása, vagyis a depresszív tünetek csökkentek az idősebb generációknál.
Diszkusszió:
A
jelen vizsgálatban a kor hatásait kívánták mérni a PMH, NMH, reziliencia, és
társas támogatás tekintetében, valamint a depresszió, szorongás, stressz
alskálákra is kiterjedve. A teljes mintát három eltérő nemzet résztvevői adták,
név szerint Németo., Oroszo. és az USA. A cikk írói egy kereszt-kulturális
vizsgálatot terveztek meg, abból kiindulva, hogy a kor a különböző kultúrákban
eltérően hathat a fentebb említett változókra, és ezt a feltevést alá is
támasztották. A kutatás erősségei közé tartozik, hogy a teljes élettartamot
igyekeztek lefedni, illetve, hogy ugyanazokat a skálákat használták mindhárom
minta esetében. Az eredmények alapján elmondható, hogy
Oroszországban a kor előrehaladtával csökkent a pozitív mentális egészség és
jól-lét szintje, a legmagasabban pedig a fiatal felnőttkor időszakában
figyelhető meg. Ezzel ellentétesek a német és amerikai eredmények, melyek azt
mutatják, hogy a korral növekszik a PMH, és a jól-lét szintje, bár
tapasztalható némi csökkenés az élettartam közepén. Ha ehhez hozzátesszük a
negatív mentális egészségről találtakat, akkor elmondható, hogy az oroszok
idősödve inkább a magasabb NMH felé tendálnak, és alacsonyabb PMH-t mutatnak,
addig a német és amerikai mintában magasabb a PMH, mint az MNH szintje idősebb
korban. A reziliencia tekintetében, mely
köztudottan egy fontos faktora a jól-létnek, a német és amerikai minta itt is
hasonlóságokat mutatott, mely szerint a legalacsonyabb szintje ennek a
mutatónak a középkorúaknál tapasztalható,de időskorban újra magas lesz. Ezzel
ellentétes az orosz minta, ahol a kornak nincs prediktív hatása a
rezilienciára. A társas támogatás esetében, mely egy a mai napig nem jól
feltárt faktora a mentális jól-létnek, szintán eltérések voltak tapasztalhatók.
Németo.-ban magasabb volt az idősebbek esetében, míg Oroszo.-ban alacsonyabb,
összehasonlítva a fiatal felnőttekkel. Az USA-ban a legalacsonyabb szintet a
középkorúak mutatták, de idősebb korban itt is emelkedés figyelhető meg.
Összességében elmondható, hogy a mentális jól-lét függvénye a kultúra, és ez által
valószínűleg gazdasági, történelmi, ellátórendszerbeli különbségek is.