Testmozgást és viselkedésváltozást  elősegítő infokommunikációs technológia alapú intervenciók gyermekek és  serdülők körében: szisztematikus összefoglaló

Lau, P. W. C., Lau, E. Y., Wong, D. P., Ransdell, L. (2011). A systematic review of information and communication technology–based interventions for promoting physical activity behavior change in children and adolescents. Journal of Medical Internet Research, 13(3), 1-18.

Az összefoglalót készítette: Balázs Regina

Bevezetés

Bár a rendszeres testmozgásnak számos pozitív hatása ismert (többek közt csökkenti a mellrák, a magas vérnyomás, a koszorúér betegségek, a kettes típusú cukorbetegség, és az elhízás kialakulását) gyermekek és serdülőknél esetében, túlnyomó részük nem végez fizikai aktivitás. Ezt előmozdítandó, az utóbbi években több intervenció is a fiatal populáció ”megmozdítását” tűzte ki célul, leginkább szemtől szemben történő edukációkat, és a tömegmédiát használva. Ezek eredményei azt mutatták, hogy bár a szemtől szembeni interakciók (pl. strukturált fizikai aktivitás programok, egyéni tanácsadás) hatékonynak bizonyulnak, a hatás csak kis méretű, valamint a mindennapi időbeosztás, a lakóhely, és az említett szolgáltatások ára okozta nehézségek miatt viszonylag kevesen veszik igénybe őket. A kis hatásméret és a limitált elérhetőség miatt az ilyen intervenciók közegészségügyre gyakorolt hatása is mérsékelt. A tömegmédián (TV, rádió, ingyenes nyomtatott kiadványok) keresztül az intervenciók szélesebb körben is elterjedhetnek, bár továbbra is maradnak hiányosságok (pl. visszacsatolás hiánya). Az internet, és az okostelefonok elterjedésével azonban lehetőség nyílik arra, hogy a fizikai aktivitás előmozdítását célzó intervenciók minél több gyermekhez és serdülőhöz eljussanak. Az így készített intervenciós programokat a kutatók számos, testmozgással kapcsolatos viselkedésváltozásra hatást gyakorló faktor mentén tudják a fiatalok igényeihez igazítani (pl. nem, etnikum, testsúly, a változás fázisai, önhatékonyság, korlátok), több formátumban is el tudják juttatni a célpopulációhoz (pl. üzenet, hangfelvétel, video, animáció), valamint lehetőség nyílik visszacsatolásként szolgáló üzenetek, automatikus emlékeztetők, és társas támogatás nyújtására is.

            Az infokommunikációs technológiára (továbbiakban: IKT) épülő kutatások, tanulmányok, valamint az ezek eredményeit összegző szisztematikus összefoglaló tanulmányok száma az elmúlt években fokozatosan nőtt, azonban továbbra is kevés fókusz irányul a gyermekek és serdülők testmozgására és viselkedésváltozására. Lau és munkatársai jelen tanulmányukban éppen ezért erre a korosztályra helyezték a hangsúlyt, és náluk is arra, hogy mennyire eredményesek az internetes, az e-mail-es, és a rövid szöveges üzenetben közvetített (továbbiakban: SMS) testmozgásra irányuló intervenciós programok.

Módszer

A jelen szisztematikus összefoglalóba beválogatott cikkek a CINAHL, Medline, PsycInfo, PubMed és Web of Science internetes adatbázisokból kerültek ki, 1997. január 1 – től 2009. december 31-ig terjedő megjelenési időszakkal. Bekerülési feltétel volt hogy a tanulmányok kurrens nemzetközi szaklapban jelenjenek meg, randomizált kontrollvizsgálatok legyenek, egy specifikus testmozgást elősegítő intervenciós programot mutassanak be, legyen minimum egy mért viselkedéses kimeneti változó, gyerek (6-12 év) és serdülő (13-18 év) mintán dolgozzanak mind a kísérleti, mind a kontrollcsoportban, valamint az internet, e-mail és/vagy SMS legyen az intervenció fő információszolgáltatási módja. A kontrollcsoportok tagjai nem IKT intervenciókban, nem a korábban említetett IKT intervenciós formák egyikében, vagy egyáltalán nem részesültek intervencióban. A tanulmányok módszertanának ellenőrzéséhez egy már korábban is alkalmazott 13 itemes (és így összesen 13 pontos) skálát használtak, mely alapján csak a 9 pont fölötti tanulmányokat válogatták be az elemzésbe. Így a kezdeti 2606 tanulmányból végül csak 9 tanulmányt használtak fel jelen összefoglalóhoz. Az összesített minta 1456 főből állt, 48,1%-os női részvétellel.

A beválogatott tanulmányok eredményeit az alábbiak alapján összegezték: publikálás ideje és helye, a tanulmány jellemzői (kutatási elrendezés, használt infokommunikációs eszköz, célviselkedés), résztvevők jellemzői (minta nagysága, életkor, csoportok), intervenció jellemzői (időtartam, kontaktgyakoriság, elméleti alapok, viselkedésváltoztatási technikák típusa és száma, infokommunikációs kezdeményezés stratégiája). Az alkalmazott viselkedésváltoztatási technikákat Abraham és Michie taxonómiája alapján kódolták. Az infokommunikációs kezdeményezés szempontjából a csoportokat a szerint különböztették meg, hogy a résztvevő, vagy a kutató kezében van-e az irányítás (azaz pl. a résztvevőnek a hét általa választott két napján kellett meglátogatnia egy bizonyos weboldalt, vagy a kutatótól kapott hyperlink, e-mail, SMS tartalmazta az instrukciókat). Az intervenciós csoportokban elért eredményeket három jellel kódolták: pozitív szignifikáns változás volt tapasztalható (↑), nem volt szignifikáns változás (→), vagy negatív irányú szignifikáns változás volt megfigyelhető (↓). Az intervenciós és kontrollcsoportokban bekövetkező változások közti különbséget szintén három kóddal látták el a szerint, hogy a szignifikáns különbség az infokommunikációs (+), vagy a kontroll csoport irányában mutatkozott meg (-), valamint, ha nem volt szignifikáns különbség a csoportok között (0).

Eredmények

Bár az áttekintett tanulmányok heterogenitása miatt jelen összefoglaló egyfajta narratív áttekintésnek tekinthető leginkább, és a beválogatott tanulmányok kis száma miatt is indokoltak további vizsgálatok a területen, az eredmények így is érdekesek és jó kiinduló pontként szolgálhatnak a jövő kutatásai számára.

            A korábbi tanulmányok leginkább az internet alapú prevenciók hatékonyságáról számoltak be, jelen összefoglaló alapján azonban elmondható, hogy az SMS alapú intervenciók is éppen olyan hatásosak lehetnek. Mivel azonban a 9 tanulmányból mindössze 4 vizsgált elméleti modelleket a kimeneti változók alapján, a testmozgás és viselkedésváltozás mechanizmusának pontosabb feltárásához további kutatásokra van szükség.

            7 tanulmányban hasonlítottak össze IKT-alapú intervencióban részesülő csoportokat nem IKT-alapú, vagy semmilyen intervencióban nem részesülő csoportokkal, melyekből 6 esetén bizonyult minimum olyan hatékonynak az előbbi, mint az utóbbiak. Ezek közül 3 esetben ugyanolyan hatékonynak, 3 esetben pedig hatékonyabbnak bizonyultak az IKT intervenciók, mint például a szemtől szembeni interakcióra építők. Bár a kutatások túlnyomó része mindkét fajta intervenciót vizsgálja (sok esetben akár egymás kiegészítőjeként), valamint felmerül annak a kérdése is, hogy az IKT intervenciók esetén mi okozza pontosan a kimutatott hatékonyságot (pl. a kontaktok napi gyakorisága a személyes találkozók heti rendszerességével szemben), az IKT-alapú intervenciók hatékonynak bizonyulnak, különösképpen akkor, amikor más csatornát használó intervenciókkal is kiegészülnek. A kezdeményezést/irányítást a kutatók kezébe helyező kutatások pedig feltehetően azért bizonyultak hatékonyabbnak, mert a különféle automatikus és/vagy személyre szabott tartalmak (pl. linkek, személyes visszajelzések) egyrészt nagyobb gyakorisággal érkeznek a résztvevőkhöz, másrészt rugalmasan alkalmazkodnak a személyek napirendjéhez. Nem kell megtervezniük, hogy hol és mikor iktassák be a mindennapjaikba a programot, hanem elég, ha ugyanúgy használják infokommunikációs eszközeiket, mint általában tennék. Az ilyen típusú kutatási elrendezésnek az intervenció hatásméretére, az intervenciós kitettség mértékére, és a terápiahűségre gyakorolt hatásának pontos feltárására azonban további kutatásokra van szükség.

            3 tanulmányban a csoporton belüli különbségek nagy hatásméret mellett bizonyultak szignifikánsnak, így megvizsgálták azt is, hogy melyik intervenciós jellemző vezethetett ehhez az eredményhez. Azok az intervenciós programok, melyek elméleti modellekre épültek, és a kutatók kezébe helyezték az kezdeményezést/irányítást, szignifikánsabb eredményekhez és magasabb hatásmérethez vezettek, mint a többi kutatás. Az elméleti modellekre építő tanulmányok csekély száma miatt az azonban nem volt kimutatható, hogy pontosan mely viselkedésváltozás-elmélet bizonyul a leghatékonyabbnak.

Összefoglalás

Jelen szisztematikus összefoglaló eredményei alapján tehát elmondható, hogy az IKT-alapú intervenciók sikeresek lehetnek a gyermekek és serdülők körében, különösképp akkor, ha kiegészülnek egyéb intervenciós módszerekkel is. Továbbá azok az intervenciók bizonyulnak a leghatékonyabbnak (magasabb szignifikanciaszint és hatásméret), melyek elméleti modellen alapulnak, és a kutatók általi kezdeményezésre építenek. Mivel több kutatásban is hiányzott az intervencióban nem részesülő kontrollcsoport, ezért a hatékonyság kimutatásának érdekében további kutatásokra van szükség, valamint érdemes lenne utánkövetést alkalmazni, és az intervencióknak való kitettség mértékéről is pontos beszámolást adni az egyes tanulmányokban. A szisztematikus összefoglaló alapjául szolgáló tanulmányok alacsony száma miatt azonban a szerzők óvatosságra intik az olvasókat/kutatókat eredményeik felhasználásában.