Hasonló, mégis különböző. Az  egészségviselkedés különböző útjai férfiak és nők esetében

Wei C. Wang, Anthony Worsley, Wendy Hunter (2012). Similar but different. Health behaviour pathways differ between men and women. Appetite, 58, 760-766.

Az összefoglalót készítette: Balázs Regina

Bevezetés

A fejlett országok öregedő népességére jellemző az idős emberek rossz egészségi állapota. A vezető halálokok között azonban számos életmód-függő betegség is szerepel, amiknek a száma csökkenthető, ha sikerül megváltoztatni az emberek olyan egészségkárosító magatartásformáit, mint például a szegényes étrend, a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a fizikai inaktivitás. Több tanulmány is született már arról, hogy a különböző demográfiai jellemzők (kor, jövedelem, iskolázottság) milyen szerepet játszanak az egészségkárosító magatartásformák kiváltásában és fenntartásában. Ezek eredményei alapján elmondható, hogy az idősebbek a fiatalokhoz képest eltérően táplálkoznak, valamint, hogy az alacsonyabb szocioökonómiai státuszban lévők több energiában gazdag ételt fogyasztanak. További tanulmányok pszichológiai jellemzők (pl. személyes értékek, társadalmi ideológiák) hatását vizsgálták az egészségkárosító magatartásformák hátterében, melyek alapján elmondható, hogy az univerzalizmus (a közösség és a természet nagyrabecsülése) pozitív kapcsolatban áll az egészséges táplálkozással, míg a hedonizmus (miszerint az öröm a legfontosabb dolog az életben) negatív kapcsolatban áll az egészséges táplálkozással és az egészségviselkedéssel egyaránt. Egy amerikai kutatás arra az eredményre vezetett, hogy azok a felnőttek, akik odafigyeltek az étkezésükre éttermi körülmények között is, naponta minimum 5 alkalommal fogyasztottak zöldséget vagy gyümölcsöt, valamint napirendszerességgel végeztek valamilyen testmozgást, sikeresebben tudták fenntartani a testsúlyukat. Jelen tanulmány célja a férfiakra és a nőkre jellemző, egészségviselkedést befolyásoló tényezők feltárása annak érdekében, hogy megállapíthatók legyenek a közös, valamint az egyes nemekre jellemző egészségviselkedési magatartásformák.

Módszer

A résztvevők egyszerű véletlen mintavétellel kerültek kiválasztásra az ausztráliai Victoria állambeli választási névjegyzékből. Összesen 2472 35 év feletti személy került kiválasztásra, akik közül 1105-en töltötték ki a kérdőívet.

Az eljárás a Dillman (2009) által javasolt lépések szerint zajlott. Először egy előkészítő levelet küldtek ki a résztvevőknek, majd egy hét múlva ismét kiküldésre került ez a levél a kérdőívvel együtt. 2 héttel később kaptak egy emlékeztető képeslapot, majd újabb 2 héttel később azok számára, akik az első kérdőívre nem válaszoltak, egy „helyettesítő kérdőív” került kiküldésre.

A kérdőív

Egészségviselkedés

A résztvevőknek egy kérdést kellett megválaszolniuk (Milyen gyakran csinálja az alább felsorolt dolgok közül bármelyiket annak érdekében, hogy elérjen/fenntartson egy egészséges testsúlyt?) egy 10 tételből álló lista mentén (pl. odafigyelek a bevitt kalória mennyiségére; igyekszem kisebb adagot fogyasztani az étkezéseim során; igyekszem gyümölcsöket és zöldségeket fogyasztani a magas zsír- és kalóriatartalmú rágcsálnivalók helyett; éttermekben gyakran kis adagot rendelek; naponta legalább 30 percet sportolok). A válaszokat egy 5 fokozatú Likert-skálán értékelték a kitöltők („0”: soha; „4”: mindig).

A testsúlyra és az egészségi szokásokra fordított figyelem

A résztvevőknek szintén egy kérdést kellett megválaszolniuk (Mennyi figyelmet fordít átlagosan az itt felsoroltakra?) az alábbi tételek mentén: személyes egészséggel kapcsolatos szokások, megfelelő mennyiségű fizikai aktivitás, egészséges (alacsony zsírtartalmú) étrend követése, valamint a testsúly szabályozása. A válaszadás ebben az esetben is egy 5 fokozatú Likert-skála mentén történt.

Személyes értékek

A személyes értékek mérésére Schwartz érték-kérdőívének 22 itemét használták a kutatás során. Több korábbi kutatás is mutatott már ki kapcsolatot az univerzalizmus valamint a hedonizmus vonatkozásában is, így ez a két ellentétes érték került jelen tanulmány elemzésének középpontjába is.

Testtömeg index, alkoholfogyasztás és dohányzás

A testtömeg indexek (body mass index, továbbiakban BMI) az önbeszámolón alapuló magasságból (cm) és testsúlyból (kg) kerültek kiszámításra. Az alkoholfogyasztást valamint a dohányzási szokásokat egy-egy eldöntendő kérdéssel mérték (Fogyaszt egy átlagos napon több mint két pohár alkoholt? Dohányzik?).

            A demográfiai adatok közül a nemre, az életkorra, az éves családi jövedelemre, valamint az iskolai végzettségre kérdeztek rá a kérdőívben.

Eredmények

Az egészségviselkedés és a prediktív tényezők közti kapcsolat a vártak szerint alakult: szignifikáns különbség volt kimutatható férfiak és nők között. Férfiak esetében az egészséges táplálkozás, az éttermi szokások és a fizikai aktivitás pozitív kapcsolatban álltak a testsúlyra és az egészségi szokásokra fordított figyelemmel. A testsúlyra és az egészséges életmódra fordított figyelem negatív kapcsolatban állt a dohányzással és az alkoholfogyasztással, de pozitív kapcsolatban az univerzalizmussal. Érdekes eredmény, hogy a kutatók pozitív kapcsolatot találtak a rendszeres alkoholfogyasztás és a fizikai aktivitás mennyisége között, az életkor, az iskolázottság, a BMI és a hedonizmus azonban semmilyen kapcsolatot nem mutatott a testsúlyra és egészségi szokásokra való odafigyeléssel, az étkezési szokásokkal, valamint a fizikai aktivitással a mintában résztvevő férfiak esetében.

            A nőknél a prediktív tényezők és a testsúlyra valamint az egészségi szokásokra való figyelem közti kapcsolatok nagyon komplexnek bizonyultak. Az életkor előre haladtával a nők egyre több figyelmet fordítottak a testsúlyukra és az egészséges életmódjukra, ám egyre alacsonyabb pontszámot értek el a hedonizmus skálán. A magasan iskolázott nők magasabb univerzalizmus pontszámokat értek el, mint alacsonyabban iskolázott társaik. A magasabb testsúllyal jellemezhető nők egészségesebben táplálkoztak és odafigyeltek az étkezéseikre, de kevesebb figyelmet fordítottak a súlyukra és az egészségi szokásaikra, mint az alacsony testsúlyú nők, akik viszont nagyobb figyelmet fordítottak testsúlyukra és egészségei szokásaikra, de kevesebb egészséges ételt fogyasztottak és nem figyeltek a rendelt adag mennyiségére, amikor étteremben étkeztek. A dohányzó nők kevesebb figyelmet fordítottak a testsúlyukra, és az egészségi szokásaikra, mint a nem dohányzók. Azok a nők, akik rendszeresen több, mint két pohár alkoholt fogyasztottak egy átlagos napon, alacsonyabb univerzalizmus pontszámokat értek el, mint azok, akik nem fogyasztottak ilyen gyakorisággal alkoholt. Mind az univerzalista, mind a hedonista nőkre jellemző volt a testsúlyra és az egészségi szokásokra való odafigyelés. Továbbá a férfiakhoz hasonlóan a nőkre is jellemzőnek bizonyult a testsúlyra fordított figyelem és az egészségi szokások központi közvetítő változói szerepe: azok a nők, akik nagy figyelmet fordítottak a testsúlyukra és az egészségi szokásaikra, egészségesebben táplálkoztak, több fizikai aktivitás végeztek, és étkezésükre éttermi fogyasztás esetén is odafigyeltek.

            Összefoglalva elmondható, hogy a nők és férfiak egészséges táplálkozása, éttermi szokásaik és fizikai aktivitásuk kapcsolatban állnak a testsúlyra és az egészségi szokásokra való odafigyeléssel és a személyes értékekkel, valamint nők esetében a BMI értékekkel és a demográfiai jellemzőkkel is.

Diszkusszió

A tanulmány részben a korábbi kutatások eredményeit igazolta az ausztrál mintán, részben pedig kiterjesztette tudásunkat az egészséges táplálkozás, az éttermi szokások, a fizikai aktivitás és a BMI értékek közti valószínűsítheti ok-okozati kapcsolatok terén. A kutatás új felfedezései közé tartozik a személyes értékek, a dohányzási és alkoholfogyasztási szokások, valamint a BMI értékek központi hatása a testsúlyra és az egészségi szokásokra fordított figyelemre. Ezen eredmények számos új kutatás alapjául szolgálhatnak az egészségviselkedés és az egészségfejlesztés területén.

Az eredmények jól mutatják, milyen különbözőek is a két nemre jellemző egészségviselkedési formák. A nők egészségviselkedési szokásaira több (jelen tanulmányban vizsgált) változó fejtette ki hatását, mint a férfiakéra. Ez azonban nem meglepő, hiszen bár a családmodellek változnak, továbbra is jellemzően a nők felelnek a család élelmiszerellátásáért és az ételek elkészítéséért, ami miatt várhatóan jobban odafigyelnek az ételek minőségére. Ezen kívül továbbra is jellemző, hogy a nőket a testsúlyuk és az alakjuk alapján ítélik meg, ami ahhoz vezet, hogy diétát folytassanak annak érdekében, hogy a környezetükben kialakult ideális női testsúllyal és alakkal kapcsolatos elvárásoknak minél jobban meg tudjanak felelni. Végezetül pedig a nők továbbra is érdekeltebbnek mutatkoznak az egészség témakörében a férfiaknál, ami jelezheti azt is, hogy jellemzően ők felelnek nagyobb mértékben a gyerekek és a család egészségéért.