Alexitímia és a  disszociatív élmények kapcsolata a szorongással és a depresszióval egyetemisták  körében

Usha, B., Hozoori R (2103). A Study of Relationship of Alexithymia and Dissociative Experiences with Anxiety and Depression in Students. Social and Behavioral Sciences 84. 128-133.

Készítette: Gerhát Zsófia

Absztrakt:

Célkitűzés: A tanulmány célja feltárni az alexitímia és a disszociatív élmények kapcsolatát a szorongással és a depresszióval. Módszer: Leíró-korreláció kutatás. A szükséges elemszámot randomizált, rétegzett, klaszter eljárással állapították meg, 209 nő, és 241 férfi vett részt a vizsgálatban. A következő kérdőíveket alkalmazták: Beck Depresszió Kérdőív, Beck Szorongás Kérdőív, 28 itemes Disszociatív Élmény Skála (DES) és a Toronto Alexitímia Skála. Eredmények: Alexitímia és DES értékek magasabbak voltak, mint a nyugati kultúrában. Total alexitímia eredmények, valamint két összetevője – érzelmek beazonosításának és körülírásának nehézsége –korrelált a szorongással és depresszióval. A csökkent fantázia és képzelő képesség viszont nem állt kapcsolatban egyikkel sem.  Ezen felül disszociatív élmények, a total eredmény és az alskálák - úgy, mint emlékezetkihagyás, deperszonalizáció, derealizáció, képzeleti bevonódás pozitívan kapcsolódott a szorongáshoz és depresszióhoz. Érzelmek beazonosításának és körülírásának nehézsége, emlékezetkihagyás, deperszonalizáció, derealizáció és képzeleti bevonódás 7,4%-ban, 1,5%-ban, 11,9%-ban és 2,1%-ban magyarázza a depresszió varianciáját. Továbbá 9,9%-ban, 9,7%-ban, 2,0%-ban és 1,8%-ban magyarázzák a szorongás varianciáját. A következő nemek közötti különbségek adódtak: férfiak között magasabb lett az eredmény az emlékezetkihagyásban, deperszonalizációban és derealizációban, nőknél a kifelé irányuló figyelemben, többi alskálán volt nemi eltérés. Konklúzió: Habár az alexitímia és a disszociatív élmények kapcsolata Iránban éppúgy érvényes, mint más kultúrákban, az alexitímia és a disszociatív élmények száma magasabb az iráni egyetemisták körében. Ezek az eredmények rámutatnak arra, hogy az alexitímia és a disszociatív élmények tanulmányozásába a kulturális faktorokat is be kell vonni.

Bevezetés

Alexitímia az érzések beazonosításának és kifejezésének a képtelensége. A fogalom Sifneous és Nemayától származik. Jukama tanulmányozta a prevalenciáját 15-16 évesek körében, és megállapította, hogy a lányok körében 10%, fiúk körében pedig 7%. Alexitímia az egészség indikátora is egyúttal. Kapcsolódhat evészavarokhoz, OCD-hez, rigiditáshoz, szerhasználati problémákhoz, szomatizációhoz, szorongáshoz és depresszióhoz. Az újabb kutatások szerint pedig lehetséges előrejelzője lehet disszociatív tendenciáknak. A disszociáció komplex pszichiátriai probléma, ami a normál disszociációból alakul ki, annak kiterjedése. A disszociatív megbetegedésekben meggyengül a tudatos működés, a memória, az identitás és környezeti érzékelés. Patologikus szinten leggyakoribb oka a súlyos, gyerekkori trauma. Néhány vizsgálat talált összefüggést a nem és a disszociáció között, mások nem. Vannak kutatók, akik szerint az alexitímia összefügg a kultúrával. Vannak tanulmányok, amelyek nem találtak kapcsolatot az alexitímia valamint az elnyomás, a szorongás mint vonás és az előnyös szociális feltételek között. Mivel disszociatív tünetek láthatók a szorongásos és szomatoform megbetegedésekben, valamint mivel a PTSD és a szomatoform zavarok gyakran együtt járnak szorongással, és mivel disszociatív tapasztalások a stresszel való megküzdés részei, úgy tűnik, alexitímia összefüggésben lehet a szorongással is, és a depresszióval is. Valamint felmerül a kérdés, vajon alexitímia és disszociatív élmények előre jelezhetik-e a szorongást és a depressziót.

Módszer

Résztvevők: Jelent tanulmány egy leíró-korrellációs vizsgálat egyetemisták körében. Randomizált, rétegzett, klaszter mintaelemzés alapján összesen 388 egyetemista lett a kutatásba bevonva (180 nő, 208 férfi). Átlagéletkor 22,30 év.

Mérőeszközök

Beck Depresszió Kérdőív (BDI) : 21 itemből áll, pontozás 1-3ig. Az iráni verzió belső megbízhatósága magas (cronbach alpha: 0,86). Klinikai diagnózis felállítására alkalmas eszköz.

Beck Szorongás Kérdőív (BAI): 21 itemből állő önbeszámoló skála, ami a szorongás súlyosságát méri felnőttek és serdülők körében. Mivel méri ugyan az érzelmi, fiziológiai és kognitív tüneteket, de depressziót nem, megkülönbözteti a szorongást a depressziótól. A szorongást négy aspektusból vizsgálja: (1) szubjektív (például: nem tud ellazulni), (2) neurofiziológiai (például: dermedtség, kábultság), (3) vegetatív (például: melegségérzet) és (4) pánikkal kapcsolatos (például: félelem attól, hogy a legrosszabb történik). A válaszoknak az elmúlt hétre (beleértve a kitöltés napját is) kell vonatkozniuk. 0 pont egyáltalán nem zavar, 1 pont enyhén, nem zavar túlságosan, 2 pont mérsékelten kellemetlen, de kibírom, 3 pont erősen zavar, alig tudtam elviselni.

Toronto Alexitímia Skála (TAS-20): 20 itemből áll, leggyakrabban alkalmazott alexitímia skála. Azokat az embereket tartjuk alexitímiában szenvedőknek, akik nehezen tudják az érzéseiket beazonosítani, körülírni, és hajlanak arra, hogy minimalizálják az érzelmi élményeiket, valamint a figyelmüket kifelé fokuszálják. TAS-20-nak 3 alskálája van: nehézség az érzelmek körülírásában, nehézségek az érzelmek beazonosításában,
kifelé-irányuló gondolkodás. A válaszok 1-5ig tartó Likert-skálán kell megadni (1=egyáltalán nem ért egyet, 5=teljes mértékben egyetért). A total eredmény az összes válasz. 51 pont vagy az alatt nincs alexitímia, 61 pont vagy a fölött alexitímiáról van szó, a kettő között pedig lehetséges a betegség.

Disszociatív Élmény Skála (DES): 28 itemből álló önbecslő skála, klinikai és normál populáción is alkalmazható. Olyan élményeket vizsgál, mint elmerülés és képzeleti bevonódás, emlékezetkihagyás és deperszonalizáció / derealizáció. A kérdések 0-100ig értékelhetők. Más tesztekkel összevetve igen jó a konvergencia-validitása, és jó a bejósló ereje, különösen a traumatikus élmények meglétét tekintve. A szerzők vizsgálatában a cronback-alpja: ,94.

 Eredmények:

Az alexitímia kérdőív két alskálája – nehézségek az érzések beazonosításában és nehézségek az érzések kifejezésében – pozitívan korrelált a szorongással és depresszióval (p<,01). Disszociatív élmények és valamennyi összetevője korrelált a szorongással és depresszióval (p<,01). Többszörös regresszió analízis azt mutatta, hogy az érzelmek beazonosításának nehézsége, valamint a körülírásuk nehézsége, amnézia, deperszonalizáció, derealizáció 7,4%-ban, 1,5%-ban, 11,5%-ban és 2,1%-ban magyarázza a depressziót, és 9,9%-ban, 9,7%-ban, 2,0%-ban, 1,8%-ban a szorongást. A fiúk több amnéziáról, deperszonalizációról és derealizációról, a lányok magasabb fokú külsőre fokuszáló gondolkodásról számoltak be.

Megbeszélés

Az ember érzelmi éltet befolyásolja, hogy hogyan tud megküzdeni az élet kihívásaival. Ennek eredménye az egyén „jól-léte”. Érzelmileg terhelhető személyek hatékonyan azonosítják be a saját érzéseiket, a bevonódásaikat, és fejezik ki azokat mások számára. Sikeresebben a az élet negatív eseményeinek a feldolgozásában, és adaptívabban tudnak a környezetükhöz kapcsolódni. Traumatikus élmények, mint például: háború, gyerekkori szexuális bántalmazás gyakran vezet alexitímiához. Mindemellett gyerekkori traumák disszociatív zavarhoz vezetnek. Úgy tűnik az alexitímia is, és a disszociatív zavar is segít elviselni a bántalmazást. A szorongó egyének korlátozzák az érzéseiket, hogy elkerüljék a túlzott fizikai reakciókat. Viszont a gátlásos érzéseik következtében a fiziológia reakcióktól való félelem ördögi körébe kerülnek. Jelent tanulmány elsősorban az együttjárások vizsgálatára törekedett és nem ok-okozati viszony megállapítására. További csak egyetemista mintát vizsgált. A jövőben ajánlatos lenne nem egyetemistákat, illetve betegeket is vizsgálni. Valamint egyéb változókat, például: személyiség jellemzőket és szocioökonómiai státuszt is figyelembe venni.