2014. június 12., csütörtök

mHealth  a mentális egészségért: Az okostelefon-technológia integrálása az  egészségmagatartás fejlesztésébe

Luxton, D.D, McCann, R. A., Bush, N. E., Mishkind, M. C., Reger, G. M. (2011). mHealth for Mental Health: Integrating Smartphone Technology into Behavioral Healthcare. Professional Psychology: Research and Practice, 42, 505-512.

Összefoglalót készítette: Mezőfi Virág

Absztrakt
Az okostelefonok gyors megjelenése és elterjedése egy új világot nyitott az egészségfejlesztő beavatkozások számára. Az mHealth (mobile health, mobil egészség) a mobiltelefonok egészségügyben való felhasználását jelenti.  A mobiltelefonra írt szoftveralkalmazások (appok) számos igen hasznos feladatra felhasználhatók, mint a tünetek értékelése, pszichoedukáció, források felkutatása és a kezelés folyamatának nyomonkövetése. A legfrissebb, kétoldalú kommunikációt biztosító technika új horizontokat nyit meg a „telementális egészség” (telemental health, a telekommunikációs eszközök egészségfejlesztő célú felhasználása) előtt.
A lehetőségek széles köre ellenére kevés kutatás összesíti és értékeli ezeket az eszközöket, ezt a hiányt pótolja Luxton és munkatársai az alább ismertetett összefoglaló cikkben.

Bevezetés               
Az okostelefon olyan mobiltelefon, amely képes szoftveralkalmazásokat lefuttatni és az internethez kapcsolódni. Számos funkcióját tekintve egy személyi számítógéphez hasonlítható, a mobiltelefonok praktikusságával és méretével kiegészítve. Napjainkban közel 300 000 mobilalkalmazást fejlesztettek ki az okostelefonok számára, ebből közel 8000 egészséggel kapcsolatos (Dolan, 2010). Az egészségügyi szakemberek az elsők között voltak a mobil technológia alkalmazói között praxisuk során. Az 1990-es évek óta találunk példákat ilyen alkalmazásokra, a diabétesz menedzselésétől a CPR (szív-és légzés újraindítása) intrukcióin át. Annak ellenére, hogy a technológia már régóta használt az egészségügyben, az egészségmagatartás specifikus problémáira még csak most kezdtek el növekvő tendenciával megoldásokat keresni. A mai példák közt említik az alkohol-és más szerhasználat mértékét mérő alkalmazást (pl. Bernhardt és mtsai., 2009), az agysérüléssel és intellektuális kihívásokkal élők támogatására (DePompei és mtsai., 2008), és a dohányzásról való leszokásra kifejlesztett szoftvereket (Obermayer és mtsai., 2004). A szerzők 2011-ben lefolytatott keresése 200 különböző, egészségmagatartás témájú alkalmazást talált Blackberry és már hasonló okostelefon-platformra. Az elemzés a továbbiakban ezeknek az alkalmazásoknak a funkcióit, és a klinikai gyakorlatban való alkalmazását fejti ki.

Eredmények

Klinikai alkalmazás
Az okostelefonok egyes funkciói kitűnően kiegészíthetik a terápiás munkát. Az önellenőrzésre kifejlesztett alkalmazások például lehetővé teszik a tünetek folyamatok észlelését és rögzítését, ami aztán akár vizuális formában is megosztható az egészségügyi szakemberrek, hozzátartozókkal. Emellett szignifikáns distressz észlelése esetén a telefon felajánlhatja egy segélyvonal tárcsázását. Emellett lehetőség nyílik egy „virtuális coach” igénybe vételére is, egy új készség tanulása esetén. Ilyen lehet például a relaxációs technikák elsajátítása, melyet a személyes konzultáció után a kliens otthon is gyakorolhat az alkalmazás segítségével. A GPS funkciót demenciával élők számára fejlesztett alkalmazások aknázzák ki, így ha eltévednek, könnyen lokalizálhatóak lesznek.

Pszichoedukáció

A DSM-IV-TR és a PsychCentral alkalmazások a pszichoátriai diagnózisok és a kurrens kutatási eredmények elérését biztosítják. Az Epocrates pedig a különböző gyógyszerek hatását, dózisát, kontraindikációját tartalmazó adatbázis orvosok és betegek számára. A különböző hangfelvételeket tartalmazó podcast szintén az információáramlást könnyíti meg, már egyes ’peer-reviewed’ folyóiratok is felhasználják ezt a lehetőséget az eredményeik gyorsabb és hatékonyabb megosztására.
Egyéb alkalmazások
Számos okostelefon képes csatlakozni külső hardware-hez is, például biofeedback-érzékelőkhöz. Ez a relatíve új lehetőség lehetővé teszi például a stresszkezelés megkönnyítését, ezzel az ahhoz kötődő testi tünetek enyhítését is (pl. fejfájás, álmatlanság, krónikus fájdalom és hipertenzió). A PLX xWave alkalmazás egy hordozható szenzor, amely egy okostelefonhoz csatlakoztatva neurofeedback-re képes a különböző agyhullámok detektálásával. Az Apple Inc. pedig jelenleg egy szívritmust mérő alkalmazás („Seamlessly Embedded Heart Rate Monitor”) kifejlesztésén dolgozik, mely szintén a biofeedback számos alkalmazási lehetőségét integrálná az okostelefonokba.

Az okostelefonokon használt legnépszerűbb alkalmazástípus a játékoké. Éppen ezért fokozott figyelem irányul a játékok egészségmagatartásban is kiaknázható szerepére (Papastergiou, 2009). A siker egyik kulcsa lehet a különböző, valós információk (a telefon helyzete, mozgása, GPS integrálása a játékélménybe. Ezt fel lehet használni az egészséges viselkedésre való motiválság fokozásában (példa a ma már népszerű futást, testmozgást segítő alkalmazások sorozata).
Az erőforrások között a szociális támogatás és a kapcsolatok ápolása lényeges szempont. A szociális média használata a klinikai gyakorlatban szintén kutatásokkal alátámasztott téma (pl. Campbell és mtsai., 2006). Ezek a lehetőségek jelentősen megkönnyítik az alulról szerveződő önsegítő csoportok kialakulását.

Megfontolások és korlátok
Lényeges szempont a használhatóság az alkalmazások kifejlesztése során. A felhasználók visszajelzése teszi világossá, hogy van-e igény az adott szolgáltatásra, valamint hogy milyen esetleges változtatások szükségesek a kivitelezésben. Sajnálatos módon jelenleg még nem alakult ki megfelelő minőségellenőrzési metódus a hasonló alkalmazásokkal kapcsolatban, ezért fontos figyelembe venni a fejlesztők kilétét, képzettségét. Az adatvédelem szintén lényeges, ezért fontos hogy az egészségügyi szakember tájékoztassa a klienst arról, hogy az ajánlott alkalmazás hogyan kezeli az egyéni adatokat. Az okostelefonok esetleges terápiás alkalmazásában ezen kívül ki kell térni a keretek megváltozására is (pl. nem azonnali válasz a szakember részéről.)

Összefoglalás


Az okostelefonok egészségügyben való felhasználása sok kérdést vethet fel, a terapeuta-kliens távolság megnövekedésétől a biztonság kérdéséig. Luxton, Sirotin, és Mishkind 2010-es kutatásában bizonyítékot találtak arra, hogy biztonságosan lefolytatható egy beavatkozás vagy terápia ilyen eszközök segítségével. Jelen cikk célja annak összefoglalása volt, hogy jelenleg milyen okostelefonról használható eszközök állnak rendelkezésünkre az egészségfejlesztésre, valamint a mentális egészség megőrzésére, valamint áttekintette az általuk felvetett adatvédelmi, etikai problémákat is. Ez a folyamatosan fejlődő technológia képes lehet nem csak kiegészíteni, de felül is múlni a jelenlegi eszközeinket, új perspektívát nyitva az egészségpszichológia előtt is. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése