Magányosság mint a problémás  internethasználat oka és okozata: Az internet használat és a pszichológiai  jóllét kapcsolata

LaRose, K.J. & Peng, W. (2009). Loneliness as the cause and the effect of problematic Internet use: The relationship between Internet use and psychological well-being. CyberPsychology & Behavior, 12(4), 451-455.

Készítette: Fekete-Győr Albert

Absztrakt

A kutatás azon a feltételezésen alapul, hogy az egyik fő motiváció az internet használatra a pszichés feszültség (pl. magányosság, depresszió) oldása. A kutatás rámutatott, hogy a magányos és szociálisan kevésbé jó képességű személyeknél kényszeres internet használat alakulhat ki, ami negatív élethelyzetekhez vezethet (pl.: más fontos tevékenységek elhanyagolása, a munka, iskola és más fontos kapcsolatok területén) a problémák megoldása helyett. Az ilyen negatív élethelyzetek felerősíthetik a személyek izolálódását az egészséges szociális tevékenységektől és még inkább magányossághoz vezetnek. Ugyanakkor korábbi kutatások azt mutatják, hogy az internet közösségi használata (pl.: közösségi oldalak, chat) problémásabbak lehetnek a szórakozási célú használatnál (pl.: letöltések), ez a kutatás nem mutatott ki különbséget a két használati mód kapcsolatának erősségében a kényszeres internethasználattal.

Bevezetés

A pszichológiai jóllét és az internethasználat kapcsolata egy régóta fennálló kérdése a számítógép alapú kommunikációkutatásnak. Az eredeti kérdésre, mely az internet káros hatását vizsgálta, a kutatási eredmények azt találták, hogy az internet általában növeli a pszichológiai jóllétet. Ugyanakkor a túlzott internethasználatot vizsgáló kutatások azt mutatják, hogy a kontrollálatlan, vagy kényszeres internet használat rossz hatással van a pszichológiai jóllétre, mint például a depresszióra és a magányosságra. Más kutatások megfordították a kapcsolat irányát, azaz a pszichológiai diszfunkciók, mint a magányosság és a depresszió okozzák az addiktív, megrögzött, problémás internethasználatot. Egy friss longitudinális vizsgálat eredményei szerint az internethasználat és a pszichológiai jóllét közti kapcsolat kétirányú lehet. Ezen eredmények alapján, ez a kutatás megvizsgálja a versengő elméleteket a pszichológiai jóllét szerepéről a kényszeres internethasználatban az alábbiak szerint:

-          pszichológiai problémákkal (pl.: magányosság) rendelkező személyek hajlamossága a kontrollálatlan internethasználatra,

-          problémás internethasználat negatív élethelyzeteket okoz, mint például a valós szociális helyzetekből való kivonódás.

Az egymást részben fedő elméletek fejlesztésével és integrálásával megérthetők a pszichológiai jóllét és az internethasználat hatásai egymásra, és azok következményei. Ez a vizsgálat megkülönbözteti még a különböző típusú internethasználatot, mint a közösségi oldalak, letöltés és chat, megvizsgálja, ezek hogyan különböznek a problémás internethasználat szempontjából.

Az internethasználat pszichológiai szorongás modelljei

Davis szerint a pszichológiai problémák, mint a magányosság és a depresszió távoli okai a problémás internethasználatnak. Az ilyen problémákkal rendelkezők jobban kedvelik az online interakciókat, mivel ezeket kevésbé találják kockázatosnak, mivel ezek anonimek. Az ebből következő modell szerint, akiknek nehézségeik vannak saját maguk megmutatásával, inkább az online kommunikációt preferálják. Ahogy egyre több időt és figyelmet fordítanak az online kapcsolataikra, néhányuknak nehézségeik lesznek az internethasználatuk kontrollálásával, kényszeressé válnak. Ez negatív élethelyzetekhez vezethet, mint a gyengébb iskolai vagy munkahelyi teljesítmény, szociális kapcsolatok hanyagolása. Az első hipotézis szerint a szociális képességek nehézségei pozitívan együtt járnak az online interakciók preferenciáival, ami pozitívan együtt jár a kényszeres internethasználattal, ami pozitívan együtt jár a negatív élethelyzetek bekövetkezésével.

Davis szerint a magányosság csak távoli oka a problémás internethasználatnak, mivel a magányos emberek nem elégedettek az offline szociális életükkel, ezt az elégtelen szociális képességeikkel magyarázzák, ami okozza a problémás internethasználatot. A magányosságnak ugyanakkor közvetlenül is hatnia kéne a problémás internethasználatra, mivel ők úgy érezhetik, hogy jobban tudnak kapcsolatot teremteni és kifejezni magukat online. Ezt a közvetlen kapcsolatot már korábbi kutatások is feltárták, valamint, hogy ez az önszabályzás károsodásához vezethet. Ennek egyik lehetséges elméleti magyarázata Bandurától származik, mely szerint az elégedetlen személyeknek nem hatékony az önszabályzása, mivel hajlamosabbak az önkontroll visszaállításának kevésbé eredményesebb módjait preferálni. A második hipotézis szerint a magányosság közvetlen kapcsolatban van a szociális készségek hiányával, az online kapcsolatok preferenciájával és a kényszeres internethasználattal.

Egy másik perspektívából a magányosság inkább okozata az internethasználatnak, mint oka. A negatív élethelyzetek okozhatnak magányt mivel ezek (hiányzás munkából, iskolából, szociális helyzetekből) izolálják a személyt az offline szociális helyzetekből. Ugyanakkor az esetleges hosszabb ideig tartó hiányzás ezen helyzetekből és ennek következményei stresszorként hathatnak, amik rossz érzéseket váltanak ki. Az online kapcsolatok preferenciája, offline izolációhoz vezethet, mivel ez az előbbiek preferenciáját jelenti, amiért kevesebb idő jut a való-világ béli kapcsolatokra. A szociális képességek elégtelensége szintén oka lehet a magányosságnak. A harmadik hipotézis szerint a negatív élethelyzetek, az online szociális kapcsolatok preferenciája és az elégtelen szociális képességek közvetlen kapcsolatban állnak a magányossággal.

Az internethasználat különbségei

Az internethasználat különböző típusai változtak az idők során, a mai egyetemisták leginkább a közösségi oldalakat és a mediafileok letöltését preferálják. A közösségi oldalak és csetelési lehetőségek online szociális aktivitásként kategorizálhatók, míg a médiafileokhoz történő hozzáférés kevésbé szociálisként. Mivel a problémás internethasználatot inkább az online szociális internethasználathoz kötik, így az előbbiekben felvázolt modellek is ezen esetekben illeszkednek jobban, a kevésbé szociális internethasználathoz képest. A negyedik hipotézis szerint a magányosság erősebben kapcsolódik az elégtelen szociális képességekhez, a szociálisabb online aktivitásoknál. Az elégtelen szociális képességek erősebben kapcsolódnak az online interakciók preferenciájához, a szociálisabb online aktivitásoknál. Az online interakciók preferenciája erősebben kapcsolódik a kényszeres internethasználathoz, a szociálisabb online aktivitásoknál. A magányosság erősebben kapcsolódik a kényszeres internethasználathoz, a szociálisabb online aktivitásoknál.

Hasonlóan, ha a szociális aktivitások kényszeresek, és valószínűsítik a problémás kimenetelt, akkor az elégtelen szociális képességek, az online interakciók preferenciája és a negatív élethelyzetek jobban hozzájárulnak az elmagányosodáshoz a szociálisabb online aktivitásoknál. Az ötödik hipotézis szerint az elégtelen szociális képességek, az online interakciók preferenciája, a negatív élethelyzetek erősebben kapcsolódnak a magányossággal a szociálisabb online aktivitásoknál.

Módszertan

Két középnyugati egyetem 635 diákja vett részt a kutatásban (58% nő). A résztvevőknek ki kellet választani a kedvenc online aktivitásokat 11 kategóriából (közösségi oldalak, zeneletöltés, filmletöltés, chat, online játék, szerencsejáték, vásárlás, pornó, fórumok, aukciók és e-mail), a zene és filmletöltést összevonták. A legnépszerűbb hármat 475-en választották (közösségi oldalak, letöltés, chat). A magányosságot a 10 itemes Russel’s UCLA magányosság skáláján mérték. Az elégtelen szociális képességeket a Self-Monitoring skála két tételével mérték. Az online interakciók preferenciáját a Caplan teszt három tételével mérték, amiből a kényszeres internethasználatot és a negatív élethelyzeteket is számolták. Minden tétel hét fokú Likert skálát tartalmazott. Két útelemzés modellt vizsgáltak külön az AMOS 6.0 programmal, az egyikben a magányosság volt a bemeneti változó, míg a másikban a kimeneti.

Eredmények

Az első modell, ahol a magányosság volt a bemenő változó, nem illeszkedett jól a népszerű online aktivitásokból létrehozott változóra. Ezért az elégtelen szociális képességek és a kényszeres internethasználat hibatagjait összekapcsolták. Ezt egy szociokognitív elméleti modell támasztja alá, mely szerint az elégtelen szociális képességek és az internethasználat reflektál az általános önszabályzásra. A kijavított modell jobban illeszkedett és alátámasztotta az első és a második hipotézist.

A másik modellnél is csak a hasonló változtatás elvégzése után (a két hibatag korreláltatásával) illeszkedett a modell megfelelően.

Több csoportos elemzést alkalmaztak az negyedik hipotézis vizsgálatához, mely megmutatja, hogy ugyanaz az útvonal a különböző adathalmazokhoz (közösségi oldalak-, letöltés- chat-preferencia) szignifikáns különbséggel alkalmazható-e. Az negyedik hipotézisnél a hat együttjárási viszonyból a következő háromnál volt szignifikáns különbség: magányosság és online interakciók preferenciája,  magányosság és kényszeres internethasználat, elégtelen szociális képességek és online interakciók preferenciája.

Az ötödik hipotézisnél hasonló eljárás alkalmazásával két együttjárási viszonynál találtak szignifikáns különbséget: online interakciók preferenciája és magányosság, elégtelen szociális képességek és online interakciók preferenciája.

Diszkusszió

Az első hipotézis, azt az elképzelést támasztja alá, hogy a magányos személyek, akik az interneten próbálják kompenzálni gyengébb szociális képességeiket, valószínűbben tapasztalnak negatív élethelyzeteket, ahelyett hogy megoldanák fennálló problémáikat. Úgy tűnik, akiknek pszichológiai problémáik vannak, nehézséget okoz nemcsak az egészséges szociális kapcsolatok kialakítása a való életben, de az internethasználatuk szabályozása is. Így végül ezek a személyek kénytelenek újabb problémával szembesülni. A felgyülemlett problémák pedig még inkább az internethasználat meneküléskénti alkalmazásához vezet, ami még inkább izolálja őket és még magányosabbá válnak. Az előbbi folyamatok egy önrontó körhöz vezetnek, mely a kontrolálatlan internethasználaton alapszik. A kutatás szerint a letöltések preferenciája vezet leginkább a magányossághoz az online aktivitások közül. Ezek szerint az internet szórakoztató lehetőségei vannak leginkább rossz hatással a pszichológiai jóllétre, szemben a közösségi használattal.