Vajon motiváló  hatással vannak-e a testmozgásra a vastagbélrákra vonatkozó információk a kórral diagnosztizált páciensek hozzátartozóinál?

McGowan, Erin L., Prapavessis, H (2010): Colon cancer informations as a source of exercise motivation for relatives of patients with colon cancer. Psychology, Health & Medicine (14) 6, 729-741.

Készítette: Vitkovics Dóra

Jelen tanulmány azt vizsgálja, hogy a védelemmotiváció elmélet (PMT) keretein belül a vastagbélrákkal küzdő páciensek hozzátartozóinak számára jelentős testmozgásra motiváló tényező lehet-e a betegségről való tényszerű információszolgáltatás. Százhatvanhat inaktív hozzátartozót véletlenszerűen két csoportra osztottak: PMT csoport (intervenció) és nem-PMT csoport (figyelemfelhívás). Kezdetben a résztvevők demográfiai adatait, valamint a vastagbélrákkal és testmozgással kapcsolatos hiedelmeiket, testmozgási szándékaikat értékelő kérdőíveket vettek fel. Egy hétre rá a csoportok két különböző, a tanulmányhoz készült DVD-t néztek meg. Az intervenciós DVD információ az PMT négy összetevője szerint csoportosult: az egyén észlelt sérülékenysége (PV), a veszély egyén által észlelt súlyossága (PS), az egyén az adaptív megküzdési válaszhoz kapcsolódó hatékonysága (RE) valamint az egyén általános énhatékonysága (SE). Ezzel szemben a figyelemfelhívó DVD jóval általánosabb, rákról és táplálkozásról szóló információkat tartalmazott. A DVD-k megtekintése utána a résztvevők rögtön újratöltötték az első alkalommal használt kérdőíveket. A PMT intervenciós csoportba osztott résztvevők jelentős fejlődést mutattak az észlelt sérülékenység (PV), a válasz hatékonysága (RE), az általános énhatékonyság (SE), valamint a mozgási szándékban is, míg a figyelemfelhívó csoport csupán a a válaszhatékonyságban (RE) mutatott fejlődést. Az RE, SE és a PS továbbá jelentős és érdekes hozzájárulást mutatott a későbbi testmozgási szándék bejóslásában.                                                                                                          Összességében a tanulmány eredményei azt mutatják, hogy már egyszeri, a PMT keretbe foglalt tömegtájékoztatási intervenció is képes változtatni az egyén testmozgással és vastagbélrákkal kapcsolatos hiedelmein, csakúgy mint a testmozgási szándékain. Ezen adatok felhasználási lehetőségei és a kutatási irányok további megbeszélések tárgyát képezhetik.

Kulcsszavak: védelemmotiváció elmélet, vastagbélrák, viselkedésre irányuló intervenció, testmozgási szándék

Bevezető

A fejlett országokban világszerte a vastag- és végbélrák elsők közte szerepel a rákkal kapcsolatos halálozási okok listáján. Kanadában a 2009-es évben a betegséggel diagnosztizáltak száma 22000-re becsülhető, ebből 9100 minden kétséget kizáróan halálos kimenetelű, ezzel téve a vastag- és végbélrákos megbetegedést a második leghalálosabb rákos megbetegedéssé az országban. (Kanadai Rákkutató Szövetség, 2009). Több kutatás bizonyította meggyőzően, hogy a testmozgás és fizikai aktivitás jelentősen hozzájárul a betegség kockázatának csökkentéséhez. Ezekből a tanulmányokból kiderül, hogy az átlagos kockázatcsökkenés 40-50 % körüli, de akár a 70%-ot is elérheti. Ez a fordított kapcsolat a testmozgás és a vastagbélrák előfordulása közt akkor is fennmarad, ha egyéb közreható tényezőket, pl.: a táplálékbevitelt és testtömegindexet is figyelembe vesszük. A védelemre lehetséges magyarázatok közt szerepel a testmozgás inzulin-, prosztaglandin- és epesav szabályozó szerepe, melyek mind hatással vannak a vastagbélsejtek növekedésére és szaporodására., valamint mivel a testmozgás csökkenti a salakanyag bélben való tartózkodásának idejét, így csökkenti a karcinogének káros hatását. Látható tehát, hogy nagy szükség van új, innovatív és költséghatékony megoldásokra annak érdekében, hogy a növelje az emberek – főleg a vastagbélrák kockázatának fokozottan kitettek – hajlandóságát a testmozgásra. Mivel a vastagbélrákkal küzdők rokonai fokozottan veszélyeztetettek, számukra ez különösen fontos.

Ezzel kapcsolatban, a kutatókat elkezdte foglalkoztatni, mik lehetnek azok a testmozgás vastagbélrák kockázat csökkentő erejéről szóló információk, amik hatással lehetnek az egyének testmozgáshoz való motivációjára. Jelenleg két, a rogersi védelemmotiváció elmélet keretein belül lefolytatott kutatás létezik. A PMT egy elméleti keret, mely az egészségviselkedés motivációját a betegség megelőzésének perspektívájából vizsgálja, a viselkedés változását pedig a fenyegetettség, azaz észlelt sebezhetőség (PV) és a veszély észlelt súlyossága (PS), valamint a megküzdés értékelése, azaz a válasz hatékonysága (RE) és az énhatékonyság (SE). A fenyegetettség értékeléséhez tartozik az egyén megítélése arról, hogy milyen eséllyel kerülhet egy adott egészségi állapotba (PV) és hogy ennek következményei mennyire lehetnek súlyosak (PS). Ezzel szemben a megküzdés értékelése tartalmazza az egyén azon hiedelmeit, hogy az ajánlott megküzdési stratégia (pl.: testmozgás) mennyire hatékony megelőzője lehet egy adott állapot megelőzésének (RE), valamint az abba vetett hitet, hogy az egyén maga mennyire lesz képes hatékonyan véghezvinni ezt (SE). Összegezve, a PMT szerint a PV, PS, RE és SE befolyásolja az egyén szándékait ( vagy védelmi motivációit) az egészségviselkedésre, majd ez a szándék hat az aktuális testmozgással kapcsolatos viselkedésre. Az első PMT-t használó kutatás, mely a vastagbélrák-megelőző információk testmozgásra buzdító hatását vizsgálta Courneya és Hellsten nevéhez fűződik. Ebben bár az adatok azt mutatták, hogy a résztvevők motiváltabbak lettek, ha azt tudatták velük, hogy a vastagbélrák egy komoly betegség, melynek megelőzésében a testmozgás roppant eredményes, fenntartásokkal kezelendők, mivel a vizsgálat személyek egészséges fiatalok voltak, a nekik szolgáltatott információk nem voltak tényszerűek valamint a végső mérés a testmozgási szándékukra és nem viselkedésükre irányult. Graham, Prapeviss és Cameron (2006) kutatásában a PMT-s csoport a figyelemfelhívó- és kontrollcsoporthoz képest szignifikáns eredménynövekedést mutatott mind a megküzdés értékelésében, mind a testmozgási szándékban. Trendszerű növekedés is megfigyelhető volt a testmozgás gyakorlásában az intervenciót követő két hétben. Látható, hogy mindkét kutatás kivitelezési hibája, hogy nem mérték a résztvevők előzetes hiedelmeit és szándékait, így nem vonható le megfelelő következtetés az intervenció hatásáról.

Így a jelen tanulmány elsődleges célja tehát, hogy megvizsgálja a PMT keretbe ágyazott intervenció hatásosságát a betegséghez és testmozgáshoz kapcsolódó hiedelmek és testmozgási késztetések megváltoztatásában inaktív, vastagbélrákkal diagnosztizált betegek rokonainak körében. Vizsgálja továbbá hogy a négy PMT komponensből melyek jósolják be a testmozgási szándékot. A kutatók úgy vélik, hogy a betegek inaktív rokonai különösen fogékonyak lehetnek a PMT-alapú vastagbélrák és testmozgási információkra családi érintettségük miatt, egyrészt érzelmi okokból, másrészt mivel mind a családi halmozódás, mind az inaktivitás kockázati tényező.

Hipotézisük szerint a a PMT intervencióban résztvevő rokonok magasabb változási pontokat érnek el a kiindulási helyzethez képest mind a négy (PV, PS, RE, SE) összetevőben, mint akik nem ezt kapták. Feltételezik továbbá, hogy mind a négy konstruktum előrejelzi a testmozgási szándékot, bár valószínűleg a megküzdést értékelő konstruktumok bejósló hatása erősebb lesz a fenyegetettséget értékelőnél.

Módszerek

Résztvevők

A résztvevők száma 166 fő (ffi: 58, nő: 110), első- és másodfokú hozzátartozói a vastagbélrákos betegeknek (95%-uk elsőfokú), életkoruk 18 és 62 év közé tehető (átlagéletkor: 44,5). Az inaktivitási kritériumát egy testmozgási kérdőív alapján állapították meg, ennek alapján senkit nem kellet kizárni a kutatásból…

A DVD-k anyaga

Mind az intervenciós, mind a figyelemfelhívó DVD a kutatáshoz készült. Az intervenciós anyag célja mind a négy PMT összetevőt ,,manipulálva” információt szolgáltatni. A három helyi onkológus szakorvostól származó információk tényszerű információt adnak a vastagbélrák veszélyéről (PV), annak súlyosságáról, kezeléséről (PS), a testmozgás kockázatcsökkentő hatásáról (RE), valamint tippeket ad az ehhez szükséges énhatékonyság növeléséhez (SE). A figyelemfelhívó DVD-n szereplő két dietetikus ezzel szemben általános információkat nyújtott a táplálkozás és a rák kialakulásának kapcsolatáról és fő célja, hogy segítse elkülöníteni a célzott intervenció hatását a puszta információnyújtásnál. Mindkét anyag kb. 15 perces.

Kérdőívek

Vastagbélrákkal és testmozgással kapcsolatos hiedelmek

A 16 itemes kérdőív, melyben mind a négy PMT konstruktumhoz tartozik négy kérdés. A kérdések 7-fokú Likert-skálán pontozhatók, a négy alskála belső konzisztenciája megfelelő.

Testmozgási szándékok

Három, a PMT irodalomból jól ismert kérdés, mellyel 7-fokú Likert-skálán értékelhető a testmozgásra való szándék.

Elrendezés, kivitelezés

A kétcsoportos, randomizált kontroll elrendezésű kísérlethez a résztvevők toborzása az intézmény etikai bizottságának jóváhagyása után kezdődött újságok, online és rádió reklámok, poszterek, valamint az ontarioi Családi Vastagbélrák Jegyzék által. Az érdeklődők kezdeti felvilágosítást kaptak a kísérletről, majd az első találkozás alkalmával kérték írásos belegyezésüket valamint alapvető demográfia adataikat (kor, nem, testmozgási készségek, stb.) Ugyanekkor kitöltötték a Vastagbélrákkal és testmozgással kapcsolatos hiedelmek, valamint a Testmozgási szándékok kérdőívet. Egy héttel később a résztvevők 2-8 fős csoportokban megtekintették vagy az intervenciós vagy a figyelemfelhívó DVD-t, ezután újra kitöltötték a már említett két kérdőívet. (A kísérlet lebonyolítása megfelelt a Helsinki Deklarátum, valamint a WHO idevonatkozó alapelveinek).

Eredmények

A két csoport közti demográfiai egyenlőség, mint esetleges befolyásoló tényező megállapítására, khi-négyzet próbát és egyutas ANOVÁ-t használtak. Már a demográfia változók  ( kor, BMI, nem, iskolázottság, etnikum, testmozgási készség foka) között is számos korreláció volt megfigyelhető: a nem és a testmozgási készség (r=0.19, p<0.001), kiindulási szándék (r=0.14,p<0.05), és DVD utáni sebezhetőség (r=0.13,p<0.05) enyhe pozitív korreláció figyelhető meg. Az életkor enyhe negatív korrelációt mutat az iskolázottsággal (r=-0.12, p<0.05) és a kiinduló RE-vel (r= -0.13,p<0.05). Az iskolázottság enyhe pozitív korrelációt mutat a kiinduló PS-sel (r=0.13,p<0.05) és kiinduló RE-vel (r=0.15,p<0.05). A testmozgási készség enyhe negatív korrelációban volt a a BMI-vel (r=-0.28,p<0.001), végül a BMI enyhe negatív korrelációt mutatott a kiinduló SE-vel (r=-0.21,p<0.001).

Vastagbélrákkal és testmozgással kapcsolatos hiedelmek

A bemutatott anyagok PMT konstruktumokra való hatását független, 2 (csoport) x 2 (DVD előtti/utáni)-es, ismételt méréses ANOVÁ-val határozták meg.  A PV esetében erőteljes kölcsönhatás volt kimutatható (F (1,164)=11.03, P<0.001,η²=0.06). A PMT intervenciós csoport pontszáma szignifikánsan emelkedett (p<0.001, η²=0.19) a bemutatás előtti állapothoz képest, addig a figyelemfelhívó csoporté stabil maradt (p=0.930, η²=0.00). Az RE esetében az eredmények szintén jelentős kölcsönhatást mutatnak ( F (1,164)=21.40,p<0.001, η²=0.12). A PMT intervenciós csoport értékei szignifikánsan nőttek a bemutatás után (p<0.001, η²=0.43), ám a figyelemfelhívó csoport értékei is növekedtek (p<0.001, η²=0.14). Az SE-vel kapcsolatban is megfigyelhető volt a szignifikáns kölcsönhatás ( F(1,164)=8.10,p<0,005, η²=0.05). Az intervenciós csoport értékei szignifikánsan emelkedtek a bemutatás előtti értékről az azutánira (p<0.01, η²=0.11), míg a másik csoport értékei szignifikánsan csökkentek (p<0.18, η²=0.02). A PS esetében az egyetlen szignifikáns hatás az idői ( F (1,164)=12.63, p<0.001, η²=0.07), mivel mindkét csoport eredményei növekedtek a bemutatás előttihez képest a bemutatást követően.

Testmozgási szándékok

A testmozgási szándékok esetében szignifikáns kölcsönhatás mutatkozott (F (1,164)=5.55, p<0.05, η²=0.03. A post hoc teszt kimutatta, hogy az intervenciós csoport eredménye szignifikánsan emelkedett (p<0.05, η²=0.10) a bemutatás előtti állapothoz képest, a figyelemfelhívásos csoport értékei stbailak maradtak (p<0.94, η²=0.00).

A PMT konstruktumok és a testmozgási szándékok kapcsolata

Annak meghatározására, hogy a PMT konstruktumok együttjárnak-e testmozgási szándékok változásával, minden változóra számítottak egy standard fennmaradó változási értékek regresszióelemzés segítségével. A független változó a DVD bemutatása előtti, a függő változó pedig az azutáni állapot volt. Az így kapott változási érték mutatja a változás mértékét. A korrelációk azt mutatják, hogy a PMT értékek változása együtt jár a testmozgási szándékok változásával. A regresszióelemzés szerint az SE, RE és PS konstruktumok szignifikáns és egyedi bejóslói a testmozgási szándékoknak.

Diszkusszió

Az eredmények alátámasztják azt az elképzelést, hogy vastagbélrákról kapott tényszerű tájékoztatás képest növelni a rákbetegek rokonainak testmozgással kapcsolatos motivációit. A hipotézist igazolva, a tanulmányhoz készült intervenciós anyag hatásos volt a résztvevők hiedelmeinek megváltoztatásában a veszélyeztetettséggel (PV), csakúgy, mint a megküzdési értékelésben ( RE, SE), különös tekintettel az adaptív válaszhoz kapcsolódó hatékonyságra (RE). A veszélyeztetettség érzésében (PV) nem volt jelentős eltérés a két csoport közt, ennek okai közt szerepelhet a résztvevők eleve kiemelkedő érintettsége valamint a megfigyelhető plafonhatás. Az, hogy a PV és SE kevésbé volt érzékeny a bemutatott anyagra, a védekező tagadás valamint az inaktivitás miatt csökkentnek érzett énhatékonyság. Bár az elvártaknak megfelelően nőtt a PMT intervenciós csoport testmozgásra való szándéka, sajnos ez nem volt túl jelentős (0.03), ennek lehetséges oka szintén a bemutatás előtti plafonhatásban keresendő.                    Bár a kutatás eredményei sokat ígérőek, természetesen megvannak a maguk értelmezési korlátai, úgy mint a PS változó nem kielégítő manipulálása, a nemi arányok (nők javára) és rokonsági fok (elsőfokú) eltolódása, valamint, hogy a későbbi testmozgási viselkedés mérésére alkalmatlan. A legfontosabb ,,korlát” azonban, hogy a résztvevők nem őket egyénként megszólító megszólító, személyükre szabott információt/útmutatást kaptak, annak ellenére, hogy természetesen a viselkedés megváltoztatásának szempontjából ez lenne a legmegfelelőbb.