A várandósság alatti anyai meditáció hatása a csecsemőkre

Chan, K.P. (2014). Prenatal meditation influences infant behaviors. Infant Behavior and Development, 37(4), 556–561.

Készítette: Fenyves Laura

Absztrakt

Napjainkban már közismert tény, hogy a meditáció pozitív hatással van az egészségre. Az eddigi kutatások nyomán az is bebizonyosodott, hogy a várandós anya egészségi állapota nagymértékben hat gyermeke egészségére mind rövid, mind pedig hosszú távon. Jelen vizsgálat, tekintettel arra, hogy ez idáig kevés ilyen témájú kutatás született, a várandósság alatti meditáció és a gyermek későbbi egészségessége, magatartása közötti kapcsolatok felderítését tűzte ki célul. A hipotézis az anyai meditáció gyakorlása és a gyermek egészsége és viselkedése közötti pozitív összefüggés volt.

A kutatást Hong Kong-ban, a Queen Elizabeth Kórházban végezték el. A kísérleti csoportba (ahová kerülteknek 6 alkalommal meditációs gyakorlatokat tanítottak) 64 várandós kínai származású nő került, a kontroll csoportba (ahol nem tanítottak meditációs gyakorlatokat) pedig 59. A rögzített adatok, a használt mérőeszközök a következők voltak: az újszülött gyermek köldökzsinórvérének kortizol szintje, a gyermekek nyálmintájából mért kortizol szint 6 hetes és 5 hónapos korban, illetve a Carey Gyermek Temperamentum Kérdőív, melyet a szülők töltöttek ki.

A kísérleti csoportba tartozó újszülött gyermekek köldökzsinórvérének kortizol szintje, szignifikánsan magasabb volt, mint a kontrollcsoportba tartozó gyerekeké (p<0,01), ez pedig az egészségesség jeleként értelmezhető. A Carey Gyermek Temperamentum Kérdőív eredményeiből kiderült, hogy a kísérleti csoportba tartozó gyermekek 5 hónaposan könnyebb temperamentumúnak bizonyultak, mint a kontroll csoportba tartozók.

A kutatás bizonyítja a várandósság alatti anyai meditáció pozitív hatásait a születendő gyermekre, így a meditáció terhesgondozásba való bekerülésének jelentőségére hívja fel a figyelmet.

Bevezetés

Napjainkban a terhesgondozásban többnyire a különböző vitaminoknak tulajdonítanak fontos szerepet. Ezzel szemben a meditáció még nem egy elterjedt módszer, pedig egészségfejlesztő hatásai ma már tudományosan is bizonyítottak.

A várandós anya által gyakorolt meditációnak feltételezhetően pozitív hatása van a születendő gyermek egészségi állapotára is, ennek a hipotézisnek a vizsgálatát azonban kevés eddigi kutatás állította középpontba. Az eddigi tanulmányok főleg az anya egészsége és a gyermeke újszülöttkori és későbbi egészsége, viselkedése, teljesítménye közötti összefüggésekre koncentráltak. Eredményeik között szerepel például, hogy a depressziós anyák gyermekei nehezebb temperamentumúak és hajlamosabbak érzelmi, figyelmi és viselkedéses zavarokra; az anya szorongásszintje fordított kapcsolatot mutat a gyermek immunfunkcióival; a várandósság alatt az édesanya életében jelen lévő stressz események jó bejóslói a gyermek 10 éves kori iskolai teljesítményének.

Mindezek alapján szükségessé vált egy olyan kutatás, mely megvizsgálja, hogy az előzetes elvárásoknak megfelelően a várandós anyák meditációjának van-e pozitív hatása a született gyermek újszülöttkori és későbbi egészségére, illetve temperamentumára.
A kérdés tesztelésére a szerző egy speciális meditációs módszert dolgozott ki, melynek neve: EBMI (Eastern based meditative intervention, azaz keleti alapokon nyugvó meditációs módszer). Ez számos meditatív gyakorlatot foglalt magában, például jelentudatos evést, jelentudatos sétát, vagy egy 3 perces légzésgyakorlatot.

Módszer

A kutatás résztvevői a Queen Elizabeth Kórház magánklinikáját, terhességi tanácsadóját látogató várandós kínai nők voltak. Kényelmi mintavételt alkalmaztak, egy meghatározott időponttól kezdve minden olyan nőnek felajánlották a részvételt, aki a terhessége 12-28 hetében fordult a magánklinikához. A személyeket random besorolással két csoportra osztották: a kísérleti és a kontroll csoportra. A kísérleti csoport tagjai 6, a kutatásvezető által tartott ülésen vettek részt, mely alkalmakon az EBMI módszer elemeit vették sorra. A kontrollcsoport tagjai 1 ülésen vettek részt, méghozzá a kísérleti csoport első ülésén, melyen egy általános tájékoztatás történt a várandósság alatti pozitív hatású gyakorlatokról az EBMI konkrét bemutatása és tanítása nélkül.

A gyermekek születésekor rögzítésre került a születési súly, az Apgar pontszám és a köldökzsinórvérből származó kortizol szint. Később a gyermekek 6 hetes és 5 hónapos korában a nyálmintából is mértek kortizol szintet. 5 hónapos korban az édesanyák kitöltötték a Carey Gyermek Temperamentum Kérdőívet is, melyben a gyermekük temperamentumát értékelték.

A felvett adatokat kódolták, belőlük leíró statisztikákat készítettek. A hipotézisek tesztelésére khi-négyzet próbát és független mintás t-próbát használtak. A kutatást etikai bizottság engedélyezte.

Eredmények

Összesen 179 személy vett részt a vizsgálatban: 64 fő tartozott a kísérleti, 59 fő a kontroll csoportba. Az adatok felvételét 2009 októberében fejezték be. A kísérleti csoportot két alcsoportra bontották az alapján, hogy a személy gyakran (heti 3-nál többször) vagy ritkán (heti 3-nál kevesebbszer) gyakorolta a meditációt. A sokat gyakorlók csoportjába 36 fő, a ritkán gyakorlókéba 22 fő került (6 személy esetében az erre vonatkozó adat hiányzott).

A kísérleti és a kontroll csoport között nem mutatkozott szignifikáns eltérés a felvett demográfiai jellemzőkben (például: életkor, iskolázottság, munka, testmozgás, dohányzás, korábbi egészségi állapot terén). Sok szülő nem, vagy hiányosan töltötte ki a kérdőíveket, ami jelentős adatvesztéshez vezetett.

Az első fontos eredmény, hogy a kísérleti csoport gyakran meditáló anyáinak csecsemői szignifikánsan kisebb arányban kerültek speciális újszülött gondozásba, mint a ritkán gyakorló csoportban lévők gyermekei (p<0,05).

Továbbá a kísérleti csoportba tartozó csecsemők köldökzsinórvérének kortizol tartalma szignifikánsan magasabb volt, mint a kontrollcsoportba tartozóké (p<0,01). A nyálmintából származó kortizol szintet illetően ez a különbség sem 6 hetes, sem 5 hónapos korban nem volt statisztikailag kimutatható. A Carey Gyermek Temperamentum Kérdőívet sokan hiányosan küldték vissza, így itt jelentős adatvesztés történt. A meglévő adatokból kiderült, hogy a kísérleti csoportba tartozó gyermekek kedvezőbb eredményt értek el a kérdőív két dimenzióján: a Megközelítés és a Hangulat dimenzióin (azaz a szülők megítélése szerint megközelítőbb viselkedést és pozitívabb hangulatot mutattak).  

Diszkusszió

A meditáció hatásának vizsgálata az elmúlt években nagy népszerűségnek örvendett. A kutatások folyamatosan erős pozitív összefüggéseket találtak és találnak a meditálás és az egészségesség, jóllét között. Ezek alapján a várandósság alatti meditáció - sok más módszer, például az éneklés, a relaxáció, a jóga vagy a masszázs mellett - pozitívan befolyásolhatja a szülést és a születés körüli tényezőket.

A jelen kutatás kimutatta, hogy a gyakran meditáló várandós anyák újszülött gyermekei szignifikánsan kevesebb arányban kerültek speciális újszülött gondozásba, mint a ritkán vagy egyáltalán nem meditálók gyermekei. Ez összecseng az elvártakkal.

További eredmény, hogy a kísérleti csoportba tartozó gyermekek köldökzsinór vérében jelentősen nagyobb volt a kortizol szint, mint a kontrollcsoportban lévő gyermekek köldökzsinór vérében. Az újszülöttek magas kortizol szintje az egészségesség jele, így ez az eredmény szintén beigazolja az elvártakat és megvilágítja a meditáció pozitív hatásának egy lehetséges, biológiai szintű mechanizmusát.

A nyálminta kortizol szintjét a gyermekek mentális egészségének jelzőjeként szokták értelmezni. Jelen kutatás ilyen téren nem talált különbséget a kísérleti és a kontroll csoport között: a nyálminták kortizol szintje nem tért el jelentősen a meditáló és a nem meditáló szülők gyermekeinél sem 6 hetes, sem 5 hónapos korban. A kutatás erre vonatkozó előzetes hipotézise tehát nem bizonyult igaznak. A kis mintaelemszám is nagy szerepet játszhatott ebben, kevés adat állt rendelkezésre, főleg a gyerekek 5 hónapos korában történő mérés esetén.

A temperamentum terén a kutatás azt az eredményt hozta, hogy a kísérleti csoportba tartozó gyermekek 5 hónaposan könnyebb temperamentumúak voltak (az általános hangulatuk jobb volt, új ingerek esetén inkább megközelítő magatartást mutattak, mint visszahúzódót). Ez megfelel az előzetes elvárásoknak, ez a hipotézis beigazolódott.

Összefoglalva, a vizsgálat eredményei rámutatnak arra, hogy milyen fontos szerepe van az anyai egészségnek a születendő gyermekek későbbi egészségére nézve. Bebizonyosodott továbbá, hogy a várandósság alatti anyai meditáció, az EBMI módszer gyakorlatai pozitív hatással bírnak mind rövid, mind hosszú távon a születendő gyermekek fejlődésére és magatartására.