A média és a  technológiák használata, mint a betegség* előrejelzője kisgyermekeknél, kiskamaszoknál és serdülőknél függetlenül a testmozgás és az evési szokások egészségre gyakorolt hatásától

Rosen, L. D., Lim, A.F., Felt, J., Carrier, L.M., Cheever, N. A., Lara-Ruiz, J. M., Mendoza, J. S., Rokkum, J. (2014). Media and technology use predicts ill-being among children, preteensand teenagers independent of the negative health impacts of exercise and eating habits. Computers in Human Behavior, 35, 364–375.

Az összefoglalót készítette: Csontos Anna Zsófia

Absztrakt

Az Amerikai Gyerekgyógyászati Akadémia azt javasolja, hogy 2 évnél fiatalabb gyerekek ne töltsenek időt képernyő előtt, az ennél idősebb gyermekek pedig csak limitált mennyiségben. Azonban a kamaszokat és a serdülőket illetően semmilyen efféle irányelvet nem kiáltottak ki. Továbbá, több kutatás alapján is tudjuk, hogy a kiskamaszok és a serdülők igen sok időt töltenek a képernyők előtt, és közöttük megfigyelhető a magas obezitás, kevesebb fizikai aktivitás, és csökkent egészség.  Ez a kutatás a technológia hatását vizsgálta a betegség négy területére (pszichológiai problémák, viselkedéses problémák, figyelmi zavarok és fizikai egészség) gyermekek között, 3 korcsoportra osztva őket (gyermekek: 4-8 év, kiskamaszok: 9-12 év, serdülők: 13-18év). 1030 szülő töltött ki egy online, anonim kérdőívet a gyermekéről és annak viselkedéséről. Mértük a napi technológia használatot, naponta elfogyasztott ételmennyiséget, napi testmozgást és egészséget. Az első feltételezés, miszerint az egészségtelen étkezés bejósolja a meggyengült egészséget, részben alátámasztódott, kifejezettem a gyermekek és a kiskamaszok esetében. Második feltételezésünk az volt, hogy a csökkent fizikai aktivitás bejósolja az egészség mértékének csökkenését, részben teljesült a kiskamaszoknál, és bizonyítást nyert a serdülőknél. A harmadik feltételezésünk, ami alapján a megnövekedett napi technológiahasználat a betegség bejóslója, az étkezési szokások és a testmozgás tényezőit kizárva; teljes mértékben bizonyítást nyert. Gyermekeknek és serdülőknek a médiahasználat összességében jósolta be a rosszullétet, míg a serdülőknél a specifikus technológiahasználat bírt prediktív értékkel, ide értve a videojátékokat, és az elektronikus kommunikációt. A serdülőknél majdnem minden típusú technológiahasználat járt együtt gyenge egészséggel. Ezeknek az eredményeknek a gyakorlati haszna abban mutatkozhat, ha határokat szabunk a technológia használatnak és biztatjuk a gyerekeket az egészséges étkezésre és testmozgásra, mind az iskolában, mind otthon.

Bevezetés

Az Amerikai Gyerekgyógyászati Akadémia szerint nem ajánlott, hogy a gyerekek két óránál többet töltsenek a képernyők előtt. Ebbe beletartozik a tévénézés, számítógépezés, telefon vagy egyéb elektronikai eszközök használata. Ennek ellenére a Washingtoni Egyetemen végzett kutatás alapján az 5 év alatti gyermekek 66% túllépte ezt a határt, és átlagban 4.1 órát töltött a képernyő előtt, melynek 90%-a otthon történt. Mire ezek a gyerekek elérik a serdülőkort, már átlagosan napi 7.5 órát töltenek a képernyők előtt, melynek egynegyedét különböző médiák közötti multitaskinggal töltik. Kutatások azt is kimutatták, hogy az elmúlt 30 évben a BMI (=body mass index) alapján megduplázódott az obezitásban szenvedő gyermekek, és megtriplázódott a tinédzserek száma. Ez alatt a 30 év alatt a túlfolyós 6-11 évesek aránya 7%-ról 18%-ra nőtt, az elhízott 12-19 éveseké pedig 5%-ról 18%-ra. Több kutatás alátámasztotta már a képernyők előtt töltött idő kapcsolatát a megnövekedett obezitással, mind gyerekeknél, mind serdülőknél, és a csökkent testmozgással, amit kutatási eredmények szerint a megnövekedett médiahasználat jósol be.

Ezek az eredmények nem csak az idő rossz eltöltéséről szólnak, ugyanis az is nyilvánvalóvá vált, hogy specifikusan a képernyő előtt eltöltött túl sok idő, például számítógépezés, videojátékok, önmagában több mentális illetve fizikális probléma bejóslója volt. Ezt a kutatás abból a célból jött létre, hogy gazdagítsuk az eredményeket a témával kapcsolatban, a különböző specifikus technológia használat hatásának vizsgálatával gyermekek, kiskamaszok és serdülők között. A hatás alapján négy területet vizsgáltunk: fizikai problémák és tünetegyüttesek, pszichés tünetek manifesztálódása, figyelmi problémák, otthoni és iskolai viselkedés. Továbbá teszteljük a szakirodalomban már leírt kapcsolatot a fizikai aktivitás, az étkezési szokások és az egészség között.  

A képernyő előtt töltött idő hatása az egészségre

Bár a legtöbb kutatás specifikus tevékenységek kapcsolatát vizsgálta a jólléttel, vannak eredmények a képernyő előtt eltöltött idő hatására vonatkozóak. Egy skót kutatás szerint bejósolta a pszichológiai distresszt a testmozgástól függetlenül, egy ausztrál mintán pedig azok a serdülőknél, akik sok időt töltöttek a képernyők előtt, fokozott magányosság, depresszió, megvonás, szorongás, figyelmi zavar és agresszió volt megfigyelhető. Egy harmadik kutatás pedig azt találta, hogy a képernyő előtt eltöltött túlzottan sok idő, kifejezetten az internethasználat, és a videojátékozás több szomorúságot, több szuicid gondolatot és több öngyilkosság tervezést jósolt be. Norvég fiatalok között kimutatták, hogy a sok televíziózás és a számítógépezés gyakoribb hátfájást és fejfájást eredményez. Egy 2010-es összegző kutatás szerint pedig a képernyők előtt eltöltött idő bejósolja az agresszív érzéseket, az agressziót, és a szociális kirekesztettség érzését gyermekeknél és serdülőknél.

A televíziózás hatása az egészségre

A korai televíziózás hatását a későbbi egészségre több kutatás is vizsgálta. Többek között azt találták, hogy a több tévénézés 29 és 53 hónaposoknál 10 évesen több viktimizáció problémához és figyelmi zavarhoz vezetett; 30-33 hónaposoknál több viselkedéses problémát jósolt be 5 évesen; az 5 éves korban több tévénézés pedig pszichoszociális alkalmazkodási problémákat idézett elő 7 évesen. Az is bizonyítást nyert, hogy azoknak a gyerekeknek, akik az elalvás előtti 90 percben tévét néznek, rosszabb az alvásuk minősége. Néhány kutatás azt a feltevést vizsgálta, hogy a tévéműsorok tartalma (például erőszakos műsorok edukatív programokhoz képest) az, ami inkább befolyásolja a hatást, mintsem a tévénézés időtartama, más kutatás viszont úgy találta, hogy a két változónak egymástól független a hatása. Összességében, több kutatás azt találta, hogy a televíziós programok tartalma az, ami a leginkább bejósolja a viselkedéses problémákat, például a megnövekedett agressziót, de olyan kutatás is létezik, amely azt bizonyította, hogy az erőszakos médiatartalmak jósolják be a későbbi antiszociális viselkedést, figyelmetlenséget, és érzelmi distresszt.

A videojátékok és az internethasználat hatása az egészségre

Rengeteg konzisztens kutatás létezik, mely a videojátékok egészségre való hatásának felderítésére vállalkozott. Rengeteg negatív hatását találták a túlzott videojáték használatnak, a tartalomtól függetlenül: depresszió, bűnözésre való hajlam, externalizációs és internalizációs problémák, figyelmi zavarok, magasabb szociális fóbia és szorongás. Azonban sok kutatás a videojátékok erőszakos aspektusainak a negatív hatásaira fókuszált. Holland fiatalok között azt találták, hogy aki erőszakosabb játékokkal játszott, az erőszakosabb viselkedést mutatott. Ezt a képet egy amerikai kutatás árnyalta, ami kimutatta, hogy ezt a hatást nem mediálja az erőszakra való hajlam. Friss kutatások azt is kimutatták, hogy nagy részben attól is függ a videojátékozás hatása, hogy kikkel játszik az egyén; ha új, ismeretlen emberekkel játszik, akkor nő a magányosság érzése, míg ha barátokkal/családdal akkor viszont növekedhet a jóllét érzése. Továbbá a videojátékokra is igaz, ha az elalvás előtti órákban játszik a gyermek, akkor rosszabb minőségű alvás figyelhető meg nála.

Egyes kutatások az internethasználat hatását összességében vizsgálták, nem különböző tevékenységek és látogatott oldalak alapján. Ezek összefüggésbe hozták az internethasználatot a depresszióval, a világ több kontinensén, serdülők között. A fizikai aktivitás hatásainak kiszűrésével együtt is kimutatták, hogy a számítógépet többet használó 10 és 11 évesek több pszichológiai nehézséget mutattak. Továbbá, amerikai és nem amerikai populációkat vizsgálva is azt találták, hogy az internet túlzott használata, amit internetfüggőségként definiáltak, együtt jár olyan megnövekedett tüneti jelekkel, amelyek depresszióra, figyelemhiányos zavarra, impulzivitásra, obszesszív-kompulzív zavarra, hosztilitásra, vagy szociális szorongásra utalnak.

A média- és technológia használat, a fizikai aktivitás és az étkezési szokások hatása a túlsúlyosságra

Több nemzetközi BMI-t alapul vevő statisztika alapján igen nagy arányban vannak az elhízott (25-38%) és a túlsúlyos (59-78%) felnőttek a társadalomban. Az obezitás arányait illetően az USA másik 33 ország előtt jár. Bizonyított, hogy a tévézés mennyisége 29 és 53 hónapos korban bejósolta az emelkedett 10 éves kori BMI-t köszönhetően az inadekvát fizikai aktivitásnak és a szükségesnél több evésnek. Specifikusan arra is találtak bizonyítékot, hogy akik többet néznek tévét, több kalóriát is fogyasztanak közben, vagy, hogy kifejezetten azoknál növekszik meg később a BMI, akik naponta nézik, vagy a hálószobájukban van TV.  Egy 4-11 évesek mintáján végzett kutatás kimutatta, hogy a gyerekek 37%-ban vett részt kis mennyiségű aktív játékban, 65%-uk töltött nagy mennyiségű időt képernyő előtt, és 26%-ra volt igaz az előbbi kettő kombinációja.

Összességében elmondható, hogy azok a gyerekek, akik több időt töltenek képernyők előtt, az összefügg azzal is, kevesebbet mozognak, és többet esznek ezen cselekvések közben, ami magasabb BMI-hez vezet. Egy friss serdülőkkel végzett kutatás kimutatta, hogy a számítógépezés és a tévénézés kombinációja együttesen jósolja be a fizikai aktivitásuk mennyiségét. Az összefüggést fordítva is megtalálták egy iowai kutatásban, amely kimutatta, hogy a normál súllyal bíró 8-10 éves gyerekek szignifikánsan kevesebb időt töltöttek a képernyők előtt, mint túlsúlyos és elhízott társaik.

Módszer

A résztvevőket (N=1030) diákok keresték meg Dél-Kaliforniában és adták nekik oda az online, anonim kérdőív linkjét. A feltétel annyi volt, hogy a kérdőívet kitöltő szülők gyermeke a három vizsgált korcsoport egyikébe besorolható legyen: 4-8 évesek (N=338), 9-12 évesek (N=316 és 13-18 évesek (N=376). A nemek aránya nagyjából megegyezett, a vizsgált gyerekek 49%-a volt lány, és 51%-a fiú. A kutatásban résztvevők etnikailag is vegyesek voltak: kaukázusi, afrikai-amerikai, ázsiai illetve latin-amerikai származású mind kielégítő arányban részt vett. A kitöltő szülők 3 csoportja között nem voltak szignifikáns demográfiai különbségek.

A szülőket megkérdezték demográfiai adataikról (nem, kor, iskolai végzettség, etnikai hovatartozás, lakhely, medián jövedelem), majd saját és gyermekük testsúlyáról és magasságáról, amely alapján számolható a BMI. Feltérképezték a gyerekek fizikai egészségi állapotát egy tünettani listával (pl. fejfájás, gyomorfájdalom, krónikus vagy egyéb megbetegedések). Szintén egy ellenőrző listával nézték meg a gyermek viselkedési problémáit (pl. antiszociális viselkedés, figyelem összpontosításának nehézsége). A gyermek pszichológiai problémájára is egy 11 állításos ellenőrző listával kérdeztek rá, továbbá egy kérdés volt 10-fokú skálával a napi stressz-szintre vonatkozóan, az egy-itemes YaleDepresszió Skála, illetve a Rosenberg féle önbecsülés kérdőív.

A média- és technológia-használatra (online jelenlét, online jelenléten kívül másra használni a számítógépet, e-mailek küldése és fogadása, chatelés, SMS-ezés, telefonálás, zenehallgatás, videojátékok, zenehallgatás, és játék különböző eszközökkel) 10 kérdés vonatkozott, és egyes tevekénységek gyakoriságát kellett egy skálán jelezni. A szülőket megkérdezték a gyerekeik birtokában álló elektronikai eszközökről is (okostelefon, iPod, tablet stb.) és a saját szobájukban történő technológia-használatról is.

Ugyanezt a fajta skálát használva a szülőket megkérdezték a gyermekük napi kültéri játékának és/vagy testmozgásának gyakoriságáról. Ezekből az adatokból egy fizikai aktivitásra vonatkozó skála készült.

A szülőket megkérdezték saját és gyerekük étkezési szokásaikról és fogyasztásáról, specifikus étel- és italfajtákra lebontva (szénsavas üdítők, tejtermékek, zöldségek, olajban sült ételek stb.) az alapján, hogy milyen gyakran fogyasztják az adott ételt/italt. Ebből egy egészségtelen étkezésre vonatkozó skála került megalkotásra.

Eredmények és diszkusszió

Az étel/italfogyasztást illetően kiderült, hogy a gyerekek és szüleik majdnem napi szinten fogyasztják a szénsavas üdítőket, diétás cukros üdítőket, olajban sült ételeket, gyorséttermi ételt, illetve édességeket. A serdülők összességében többet fogyasztanak ezekből, mint a gyerekek vagy kiskamaszok. A BMI alapján a mintán a felnőttek 52%-a volt túlsúlyos vagy elhízott, a gyerekek 66%-a, a kiskamaszok 52%-a és a serdülők 38%-a volt túlsúlyosként besorolható, obezitás kockázatával. A gyerekek átlagosan 7 órát töltenek egy nap média- és technológia-használattal, a kiskamaszok 10 órát, míg a serdülők több mint 18 órát (a különböző tevékenységekkel töltött időben lehetnek átfedések, ha multitaskingról is szó van). A tévénézés kivételével a tevékenységek között szignifikáns különbség volt megfigyelhető a korcsoportok között. A média- és technológia-használat összes formájával (kivéve a videojátékok, és az elektronikus játékok) szignifikánsan több időt töltöttek a serdülők, mint a kiskamaszok, akik pedig szignifikánsan több időt töltöttek ezekkel a tevékenységekkel, mint a gyermekek. A különböző feltételek és csoportok alapján 55 útmodell elemzést végeztünk, és ezek alapján Az első feltevés szerint a szülő és a gyerek demográfiai adatainak és a napi média- és technológia-használatnak a hatását kiszűrve, az egészségtelen táplálkozás a betegség bejóslója. Ez a feltevés teljesen bizonyítást nyert mind a csökkent egészséget, a pszichológiai, figyelmi, és fizikai problémákat; részben pedig a viselkedéses problémákat illetően is (kivéve az összegzett technológia-használat, a napi e-mail használat, a napi chat, és a napi telefonhasználat esetében). Korcsoportokra lebontva ez az állítás részben nyert alátámasztást a serdülők, és a gyerekek; teljesen pedig a kiskamaszok esetében. Összességében, az egészségtelen étkezés szignifikáns bejóslója volt a betegségnek minden korcsoportban, kivéve pár esetben, ahol a technológia-használat moderálta a hatást.

A második feltevés az volt, hogy a szülő és a gyerek demográfiai adatainak és a napi média- és technológia-használatnak a hatását kiszűrve, a napi fizikai aktivitás közvetlen negatív hatással bír az egészségre. Kutatásunk alapján két csoportra osztottuk az alanyokat, akik elfogadható mennyiséget mozognak (legalább 1 órát egy nap) és akik nem elfogadhatót (kevesebb, mint 1 órát). A gyerek csoportnál a technológia-használat moderálta a hatást. A kiskamaszoknál viszont a kevesebb napi testmozgás közvetlenül befolyásolta a viselkedéses problémákat. Ami a legnagyobb meglepetést jelentette, az az volt, hogy a serdülőknél a figyelmi problémákat kivéve, minden esetben közvetlen hatása volt a napi fizikai aktivitásnak az egészség többi aspektusára. Ez jelentheti azt, hogy a fizikai aktivitás hiánya az elektronikai eszközökkel való „begubódzást” jelenti, mely jelenség annak köszönhető, hogy a gyerekeknek az évek során egyre több elektronikai eszközük lesz a saját szobájukban (számítógépek, TV, játékkonzolok stb.).

A kutatás fókuszában álló harmadik kérdés az volt, hogy vajon a technológiák túlzott használata bejóslója-e a betegségnek. Miután kontrollálták a demográfiai adatok, az étkezési szokások és a fizikai aktivitás okozta hatásokat, azt találták, hogy a technológia használat valóban a betegség bejóslója. A több technológiát használó gyerekeknél összességében rosszabb volt az egészség, több figyelmi és fizikai problémájuk volt. Csak kétféle technológia – a zenelejátszók és az elektronikus játékok – használata jósolta be náluk a betegséget. Ezzel szemben a kiskamaszoknál több specifikus technológiahasználat jósolta be a gyakoribb betegséget (az összegzett média- és technológia-használat mellett), mint az e-mail használata, a mobiltelefon, a chatelés, videojátékok és elektronikai játékok. A serdülőknél egy erőteljes minta látszott kiemelkedni. Náluk a napi technológia-használat legtöbb specifikus fajtája szignifikánsan bejósolta betegséget, a pszichológiai és a figyelmi problémákat, illetve a fizikai problémák nagyjából felét. Mindezek alapján az látszik, hogy gyerekeknél is kiskamaszoknál nem a technológia-használat a fő felelős a betegségért, bár a kiskamaszoknál a technológia-használat néhány specifikus formája bejósolta a betegség egy-két fajtáját. Ezzel szemben a serdülőknél úgy tűnik, a betegség akármelyik formájáról is beszélünk, a felelős elsősorban a technológia, és a viselkedéses problémákat kivéve a technológia akármilyen eszközzel történő túlzott használata szignifikánsan bejósolja a betegséget.

Implikációk és konklúzió

Jelenleg nincsenek hivatalos előírások vagy javaslatok azzal kapcsolatban, hogy legfeljebb mennyi időt lehetne egy kisiskolásnak vagy serdülőnek a képernyők előtt töltenie, pedig ahogy ez a kutatás is kimutatta, egyes esetekben a média-és technológia-használat gyengébb egészségi mutatókat eredményezhet, függetlenül a gyerek demográfiai jellemzőitől, fizikai aktivitásától és étkezési szokásaitól. Úgy tűnik, a serdülők a legveszélyeztetettebb korcsoport, hiszen náluk akármelyik technológia túlzott használata negatívan befolyásolja az egészséget. A legjobb talán az lenne, ha a szülők gyermekük egészségének megóvása érdekében nem csak az egészséges táplálkozás és a testmozgás fontosságát hangsúlyoznák, hanem határokat szabnának a képernyők előtt töltött időnek, vagy a gyerek saját szobájában található elektronikai eszközök számát limitálnák. Ebben a kettős lehetőség is rejlik, hiszen ki lehetne dolgozni olyan programokat, ahol a gyerekeknek promotálják (iskolában és/vagy otthon), hogy a képernyők előtt töltött idő egy részét testmozgásra fordítsák, hiszen nem csak a túlzott technológiahasználat a probléma, hanem, hogy olyan sok gyereknek a napi 1 óra testmozgás sincs meg az életében, ami a fiatalabb korosztálynál erős befolyásolója az egészségnek. Ezek az eredmények abban is segíthetnek, hogy egyes intervenciós programok mely technológiai tevékenységre fókuszáljanak korosztály szerint (pl. a kiskamaszoknál az elektronikus kommunikációra és a videojátékokra).

*A betegség szó ebben a cikkben, az angol ill-being szóból fordítva, a csökkent egészséget, csökkent mentális és érzelmi jóllétet jelöli.