A komplikált gyász prevalenciájának és pszichológiai korrelátumainak vizsgálata gyászolók közt a szeptember 11-i tragédiai utáni 2,5-től 3,5 évig
Neria,
Y., Gross, R., Litz, B., Maguen, S.,
Insel, B., Seirmarco, G., Rosenfeld, H., Suh, E. J., Kishon, R., Cook,
J., Marshall, R. D. (2007). Prevalence and Psychological Correlates of Complicated Grief Among Bereaved Adults
2.5–3.5 Years
After September 11th Attacks. Journal of Traumatic Stress, 20(3), 251–262
Készítette:
Vajai Flóra
Absztrakt
A
cikk szerzői egy internet-alapú kutatás során a komplikált gyászreakciókkal
kapcsolatban végeztek felmérést olyan személyek körében, akik családtagjukat,
vagy barátjukat vesztették el a 2001. szeptember 11-i tragédia során.
Vizsgálták a komplikált gyász korrelációit egyéb pszichológiai jellemzőkkel,
valamint prevalenciáját különböző tényezőkre vetítve. A vizsgált populációban
úgy találták, hogy a résztvevők 43%-ánál diagnosztizálható a komplikált gyász szindróma,
közülük nagy többségben szakértői segítséghez is fordultak már tanácsadásért.
Bevezetés
A szeptember 11-i
tragédia következményeinek vizsgálatánál a kutatók sokszor figyelmen kívül
hagyják azt a rendkívül nagy lélekszámú populációt, melynek tagjai elvesztettek
egy számukra fontos embert a támadások során. Korábbi felmérések adatai alapján
a Egyesült Államok népességének 4-11%-a ismert valakit az áldozatok közül, csak
a New York-i mintát figyelembe véve ez a szám 11-14%-ra növekszik. Az érintettek
körében végzett utánkövetéses vizsgálatok leginkább a PTSD-s és major
depressziós tünetekre fókuszáltak, melyek azonban ilyen formában nem adhattak
teljes képet a gyászolók lelki folyamatairól, állapotuk rizikófaktorairól.
A szerzők szerint, bár a
DSM-IV-nek nem része, az eddigi eredmények alátámasztják a komplikált gyász,
mint mentális zavar jegyzékbe való felvételének létjogosultságát.
Kutatásuk célját három
pontban jelölték meg:
- a komplikált gyász prevalencia-mutatóinak vizsgálata
- a demográfiai adatok, a veszteség természete, a tragédiának való kitettség jellemzői és a komplikált gyász kialakulása közötti összefüggések vizsgálata
- komorbiditási jellemzők, öngyilkossági hajlam, valamint a dohányzási szokások tragédia utáni változásának vizsgálata
- a komplikált gyász prevalencia-mutatóinak vizsgálata
- a demográfiai adatok, a veszteség természete, a tragédiának való kitettség jellemzői és a komplikált gyász kialakulása közötti összefüggések vizsgálata
- komorbiditási jellemzők, öngyilkossági hajlam, valamint a dohányzási szokások tragédia utáni változásának vizsgálata
Vizsgálati személyek, módszer
A
szerzők a téma érzékenysége miatt anonimitása és a vizsgálatvezető jelenlétének
hiánya miatt leghatékonyabb vizsgálati módnak az interneten keresztül
kitöltendő kérdőíves módszert becsülték, ezért alkalmazták kutatásukban. Mivel
nem állt rendelkezésre az áldozatokról készült jegyzék vagy nyilvántartás, a
résztvevőket speciálisan 9/11 áldozatok ismerőseinek, barátainak,
családtagjainak létrehozott website-okon keresztül, hirdetések és meghívók
segítségével toborozták 2004 és 2005 során.
Eszközök
A
kérdőív három fő részből állt össze.
Első
része a 9/11-hez kapcsolódó veszteségről, a tragédiának való kitettségről (hol
voltak a támadás idején, az eseményeket tv-képernyőn keresztül, élőben
követték-e, esetleg más módon). A második rész egy PTSD-kérdőívet, a harmadik
pedig a Brief Symptom Inventory (BSI) anxiety alskálájának itemeit tartalmazta.
Eredmények
Az eredmények
alátámasztották azt a feltételezést, mely szerint a szeptember 11-i
katasztrófában elhunytak családtagjai és barátai a tragédia természete miatt rendkívül
veszélyeztetettek a komplikált gyász kialakulásában.
A
704 résztvevő 91%-ánál volt megfigyelhető legalább egy, a komplikált gyászhoz
köthető tünet, és a válaszadók 43%-ánál (304 személy) a komplikált gyász, mint
tünetegyüttes, átfogó zavar is diagnosztizálható volt.
Több olyan összefüggést
is kimutattak a vizsgált tényezők között, melyek hatása a tragédiának való
kitettség hatását számbavételével már nem volt jelentős.
A
legerősebb veszélyeztető tényezők azonban így is szignifikánsak maradtak. Ezek
a nem szerepe (a nők nagyobb valószínűséggel élnek át komplikált gyászt); az, ha
a gyászolók gyermeküket vesztették el; ha a számukra fontos személy a WTC támadása
során hunyt el; illetve ha az eseményeket tv-képernyőn keresztül, élőben
követték. Ezen kívül szoros összefüggést fedeztek még fel a komplikált gyász, a
PTSD, a major depresszió, és az öngyilkossági hajlam között. A tragédia után
nagyon sok esetben volt megfigyelhető a dohányzási szokások megváltozása is,
leginkább a dohányzás gyakoriságának növekedésével.
Megvitatás
A vizsgált populációban a
komplikált gyász előfordulása még a támadások után 2,5-3,5 évvel is
megdöbbentően magas, 10-ből 4 ember szenved a tünetegyüttestől. 36%-uk ezek
kívül major depressziós epizódokat is átél, 43%-uknál pedig poszttraumás stressz
szindróma is diagnosztizálható.
Ezek az eredmények
önmagukban is egy veszélyes folyamatra hívják fel a figyelmet, az öngyilkossági
hajlam emelkedett szintje pedig azt a sürgető gondolatot implikálja, hogy a
komplikált gyász témájával érdemes lenne komolyabban foglalkozni, indokolt lenne
további speciális egészségügyi intézmények létrehozása a gyászolók részére,
melyek sajnos napjainkban csak rendkívül korlátozott számban állnak
rendelkezésre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése