Szexuális nevelés és hatása a szexuális viselkedésre

Serdülőkkel és fiatal felnőttekkel végzett szex-edukáció következményei a szexuális viselkedésben és kimenetben

Lindberg, L.D. & Maddow-Zimet, I. (2012). Consequences of Sex Education on Teen and Young Adult Sexual Behaviors and Outcomes. Journal of Adolescent Health 51, 332–338

Az összefoglalót készítette: Mészáros Dóra Anna

A formális szexuális edukáció, vagyis a tanterv-alapú iskolai vagy iskolán kívüli programok kulcsfontosságú stratégiája a biztonságos szex hirdetésének a tinik és fiatal felnőttek körében. 1997 és 2008 között 1,5 billió dollárt költöttek olyan edukációs programokra, amik a „házasságig nincs szex”-et hirdették. 2002-ig növekedett az ilyenfajta tiltások száma, és csökkent az olyan programok száma, amik az absztinencia mellett a fogamzásgátló eszközökről szóltak. 2006-2008- ig tartó National Survey of Family Growth (NSFG) adatai szerint ezek stabilak maradtak, sok fiatalt nem értek el a fogamzásgátlásról az információk. Ezek az adatok felvetik a kérdést az absztinenciát hirdető programok hatékonyságáról. Egy tanulmányt kivéve a legtöbb azt mutatja, hogy nem hatékonyak a szexuális élet megkezdésének késleltetésében illetve a rizikófaktorok csökkentésében. Az átfogó szex-edukációnak viszont van jótékony hatása a tiniknél. Például Kohler azt találta, hogy az ilyen programok csökkentik a tinédzser terhességet. Egy másik tanulmány szerint a tinik később kezdtek szexuális életet és a fiúknál növelte a fogamzásgátló eszközök alkalmazását az első szexuális együttlét alkalmával.

Jelen tanulmány célja, hogy a szex-edukációs programok hosszabb távú hatását is vizsgálják 15 és 24 év közötti fiataloknál, mint pl. az első aktus időzítését, párkapcsolatot, szexuális úton terjedő betegségeket. Az adatok a NSFG 2006-2008-ig tartó kutatásából származnak, ezeket tekintik át a programok fajtái szerint.

Módszer:

·                Adatok: NSFG 2006 június-2008 december, USA-ban gyűjtött adatok, a válaszolók 15 és 44 év között voltak, reprezentatív felmérés. Interjúkat készítettek 15 és 24 év közöttiekkel a szexuális és reproduktív egészségről szóló edukációról, a kényesebb témákról pedig számítógép által rögzített kérdésekre kellett válaszolni, amit maga rögzíthetett a válaszoló.

·                Mérések:

-            Formális instrukció: Kaptak formális intrukciókat arról 18 éves koruk előtt, hogy hogyan mondjanak nemet a szexre, illetve a fogamzásgátlási módszerekről- mikor először? Összehasonlítva ezeket azzal az időponttal, amikor az első szexuális aktusban való részt vettek, és ezek alapján kiszámították, hogy az előtt kapták-e ezeket az információkat. Majd több csoportot alkottak (akik kaptak szex-edukációt az első együttlét előtt arról, hogyan mondjon nemet - azaz az absztinenciáról-, illetve arról, hogy hogyan mondjon nemet/absztinencia és a fogamzásgátlásról, illetve egyikről sem kapott infot.)

-            Függő változók: 12 változót alakítottak ki, dichotóm változók ezek. Az első vaginális közösülés (az első szexuális együttlét időpontja, fogamzásgátló eszköz használata az első szexnél, óvszer használata), a partner jellemzői (romantikus partner, egykorú vagy eltérő korú, nem kívánt első közösülés). Élettartamú és jelenlegi szexuális és reproduktív egészség (hat vagy több partner, terhesség, nemi úton terjedő betegségek az utóbbi 12 hónapban, bármilyen fogamzásgátló használata az utolsó közösülés alkalmával).

-            Szociodemográfiai változók: interjú idején életkor, rassz, szegénységi szint, anya tanulmányai, körülménye 14 éves korban, vallásos intézmények látogatásának gyakorisága 14 évesen, a közösség típusa.

-            Analitikus megközelítés: 15 és 24 év közötti válaszadók kerültek be, azokat kizárták, akiknek az első aktusuk 10 éves kor előtt történt, illetve, akik az absztinenciáról nem hallottak formálisan. Így 2505 nő és 2186 férfi került a mintába. Nemek szerint végeztek statisztikai elemzéseket. Khi-négyzet próbát alkalmaztak. A szociodemográfiai változók kovariánsok voltak. Majd logisztikus regressziót készítettek.

Eredmények:

A szexuálisan tapasztalt lányok 2/3-a kapott mindkét edukációból, a fiúknak 55%-a kapott ilyen felvilágosítást az első vaginális közösülés előtt. Hozzávetőlegesen 5-ből egy személy kapott csak az absztinenciáról információt. A lányok 16%- a, a fiúknak pedig 24%-a mondta azt, hogy semmilyen információt nem kapott. Akiknek nem volt része edukációban, azok általában szegényebb háztartásban éltek, feketék vagy spanyol-ajkúak, az édesanyjuk alacsonyabban edukált, illetve a lányok nagy része 14 évesen csak az anyjukkal élt, és ritkán látogatott vallási közösséget. Az egészségesebb szexuális viselkedés mindkét csoportban pozitívan összefüggött, hogy kaptak valamilyen edukációt, a rizikósabb viselkedést mutatók általában nem is kaptak semmilyen információt. A 20 éves kor előtt történő első vaginális közösülés idejét meghatározta, hogy kaptak-e edukációt a fiatalok. Akik nem kaptak, azoknak kb. 80-90%- a 20 éves kora előtt részt vett az első közösülésben.

Vaginális közösülés kezdéséről: Akik kaptak mindkét-féle edukációból, szignifikánsan később kezdtek nemi életet élni, mindkét nemnél, habár a fiúknál nagyobb volt az összefüggés.

Fogamzásgátló használata az első szexuális együttlétnél: A lányoknál szignifikánsan együttjárt a fogamzásgátló (illetve óvszer) használata azzal, hogy részesültek-e edukációban; akik csak az absztinenciát hangsúlyozót kapták, nem volt szignifikáns különbség. Míg fiúknál a mindkét fajtát kapók és a csak absztinenciáról szólóban részesülők is inkább használtak fogamzásgátló eszközt, mint akik semmilyenben nem részesültek.

Az első partner jellemzői: A fiúk és lányok is szignifikánsan kevesebb nem velük egykorú partnert választottak az edukáció mellett. Lányok, akik mindkét fajta edukációban részesültek akarták a szexuális együttlétet, inkább, mint akik nem, fiúknál ez nem mutatott szignifikáns különbséget. Nem volt abban sem szignifikáns különbség, hogy romantikus partnerrel történt-e meg vagy nem.

Élettartam és jelenlegi szexuális és reproduktív egészséggel kapcsolatos kimenetek és viselkedés: az első elemzés alapján, akik mindkét edukációt meghallgatták kisebb eséllyel volt hat vagy több partnerük, ejtettek teherbe lányt, és részesültek nemi úton terjedő betegség kezelésében, illetve inkább használtak óvszert a legutolsó közösüléskor, de ez a második elemzés során nem volt szignifikáns. Elmondható viszont, hogy fiúknál indirekten befolyásolta az edukáció, hogy később kezdtek szexuális életet, és a jelenlegi egészségmagatartásuk nem rizikós.

Diszkusszió:

A tanulmány szerint az edukációnak pozitív hatása van a fiatalok szexuális egészségének növelésében. Azok a fiatalok, akik részesültek olyan edukációban, ahol a fogamzásgátlásról illetve az absztinenciáról is volt szó, később kezdtek aktív nemi életet, nagyobb eséllyel használtak az első közösülésnél óvszert és egészségesebb partnerkapcsolatuk volt. A hosszútávú hatást nem lehetett közvetlenül ennek az edukációnak tulajdonítani, ám elmondható, hogy indirekt módon a férfiak szexuális magatartására jótékonyan hatott. Az a 20%, akik csak absztinenciáról hallottak formális információkat, később volt részük először vaginális közösülésben. Az óvszerhasználat viszont azoknál volt magasabb, akik hallották a fogamzásgátló eszközökről szóló edukációt is. Mivel a születésszabályozásról szóló információkat nem tudták kontrollálni, lehet, hogy ezek adtak némi torzítást a szignifikanciákban. A szexuális edukációkról szóló kritikákkal ellentétben kimutatták, hogy nem kezdték korábban a nemi életet a fiatalok az edukáció miatt, sőt egészségesebb szexuális magatartást mutattak. Megjegyzendő, hogy ez az első olyan tanulmány, amelyik a partnerválasztásról is ír, de további kutatást javasolnak, hogy a szex-edukációval való összekapcsolását megmagyarázhassák. Általánosságban elmondható, hogy fiúknak többet segített az edukációban való részvétel, mint a lányoknak.