A Biofeedback hatékonysága a migrénnel szemben –
metaanalízis
Nestoriuc, Y.,
Martin, A. (2007) Efficacy of biofeedback for migraine: A meta analysis. Pain, 128, 111-127.
A kivonatot
készítette: Tóth Szilvia
Bevezetés
A magas
prevalenciájú migrénes fejfájás hatással van az egyénre, családjára és a világ
gazdasági helyzetére is. A legmagasabb előfordulást Észak-Amerikában
tapasztaljuk, ahol a nők 18-, míg a férfiak 7%-a szenved ebben a betegségben. A
fejfájás csillapító gyógyszerek különböző okokból (pl. terhesség vagy alacsony
tolerancia) kifolyólag a betegek tekintélyes hányada számára nem jöhetnek
számításba, ráadásul a gyógyszerszedés hosszú távú káros hatásai jól ismertek.
Szükség van tehát egy alternatív vagy kiegészítő módszerre a fejfájás
kezelésében.
A Biofeedback
(továbbiakban BFB) az egyik legígéretesebb megközelítés a fájdalom kezelés
területén. A betegek akaratlagos kontrollt tanulnak gyakorolni a testi
reakcióik felett a fiziológiai jelzéseikről kapott visszajelzéseket
felhasználva. A leggyakrabban használt BFB modulok a testhőmérséklet
(továbbiakban TEMP-FB), a vértérfogat-pulzus (továbbiakban BVP-FB) és az
elektromiográf (továbbiakban EMG-FB).
Jelen metaanalízis
átfogó kvantitatív összefoglalását adja 55 tanulmánynak. A bevont tanulmányok
nagy számának köszönhetően lehetőséget ad a különböző feedback modulok
kiértékelésére, és a vizsgált személyek közötti alcsoportok feltárására is.
Végül, értékelhető az eredmények és konklúziók robosztussága is.
Módszer
Keresési
folyamat
A szerzők három
nemzetközi (Medline, Psychinfo, CENTRAL) és egy német (Psyndex) elektronikus
adatbázisban végeztek kutatómunkát. A következő keresőszavakat használták:
biofeedback vagy viselkedésterápia együttesen a migrén, vaszkuláris fejfájás és
vegyes fejfájás (az eredeti szövegben: biofeedback,
behavioural treatment, migraine, vascular headache, mixed headache). Ezen
kívül manuális úton talált, kiegészítő publikációk is kerültek az analízisbe,
melyeket korábbi metaanalízisek és egyéb munkák irodalomjegyzékéből válogattak
ki a szerzők. Csak a publikált tanulmányokat vették figyelembe, melyekből végül
majdnem 800 gyűlt össze.
Bevonási és
kizárási kritériumok
A tanulmányoknak a
következő bevonási kritériumoknak kellett megfelelniük: (1) egyéni szinten
alkalmazott BFB kezelés hatását kell vizsgálnia (2) a migrén diagnózisát vagy
standardizált klasszifikációs rendszer szerint kellett megadni, vagy pontos
leírást kellett adni arról, hogy a szerzők mit tekintettek migrénnek, s ennek a
leírásnak tartalmaznia kellett a migrén fő jellemzőit pl. súlyos fájdalom,
hányinger (3) a kezelés eredményét standardizált eszközökkel kellett mérni pl.
fejfájás napló, pszichológiai kérdőívek. Olyan vizsgálatok is bevonásra
kerültek, ahol legalább 6 hónapos követést végeztek a szerzők. Csak angol vagy
német nyelvű publikációk kerültek be a vizsgálatba.
Kizárási kritérium
volt a 4 vagy annál alacsonyabb minta elemszám és az ismételt publikációk.
Validitás
A szerzők
randomizált kontrollvizsgálatokat, kontrollálatlan és nem randomizált
vizsgálatokat egyaránt figyelembe vettek. Minden tanulmány klinikai és
metodológiai aspektusát (pl. metodológia, vizsgált személyek, kezelés) egy
strukturált kódrendszeren keresztül kódolták. Az első szerző kódolta a
publikációk egyik, míg egy független megítélő a másik felét. Egy véletlenszerűen
kiválasztott 20 tanulmányból álló mintát mindketten kódoltak. A változók
közötti reliabilitás 0,88 lett.
A szerzők saját, 12
pontos validitás skálájukat alkalmazták.
Hatásméret
A kontrollált
vizsgálat esetében hatásméretet számoltak a szerzők (Hedge g), ami a kísérleti
és kontrollcsoport közötti különbségeket mutatja; összesen 458 különböző ilyen
mutatót számoltak ki.
Moderátor
analízis
A különböző
kezelésformák különböző hatását is vizsgálták a szerzők; a különböző modulok
hatásméretének homogenitásának tesztelésével modulokon belül és modulok között.
Torzítások
A fiókprobléma,
vagyis nem publikált tanulmányok figyelmen kívül hagyásának torzító hatásának
kiküszöbölésére a funnel plot és a fail-safe tesztet alkalmazták. (A szerzők e
tesztek elvégzése után kizárták az említett torzító hatások lehetőségét a
számításból.) A befejezés előtt a vizsgálatból kiszálló személyektől származó
hiányzó adatok torzító hatásának kiküszöbölésére pedig az ITT analízist (intention-to-treat analysis) módszerét
használták, vagyis feltételezve, hogy e személyek esetében hatástalan volt a
BFB az őket is figyelembe vették, randomizáció után 0 hatásmérettel.
Eredmények
Kezelés
jellemzői
A publikációk
között 117 kezelési feltétel volt, melyek közül 84 aktív BFB, 33 pedig
kontrollhelyzet volt. 35 esetben TEMP-BF-et, 19 esetben BVP-FB-t, 7 esetben
EMG-FB-t, 3 esetben EEG-FB-t, 4 esetben bőrellenállás mérő modult, végül 2
esetben homlokhőmérsékletet mérő modult alkalmaztak. A kontrollfeltételek közül
14 csoport nem kezelt volt, 12 placebo-t kapott, 7 pedig alternatív kezelést
kapott pl. relaxáció vagy farmakoterápia. A követéses vizsgálatok követési
ideje 6-60 hónapig terjedt.
Betegek
jellemzői
A vizsgálatokban
összesen 2229 migrénes beteg vett részt, ami átlagosan 15,7 beteg
vizsgálatonként. Összesen 1718 BFB és 511 kontrollcsoport volt. 45 tanulmány
elkülönítette a vizsgált személyeket nem és kor szerint; az átlag életkor 37,1
volt, nemi eloszlás tekintetében pedig a nők voltak többségben: 88,6%-al. 31
publikáció kitért a migrénes évek számára is: átlagosan 16,9 migrénes év telt
el a vizsgálat előtt. Összesen 315 vizsgálatokból a befejezés előtt kiesett
személy volt.
A BFB általános
hatékonysága
A BFB szignifikáns
közepes hatásméretet mutatott, amely hatásnak robosztusságát az konfidencia
intervallum erősít meg. Kicsitől közepes hatásméret mutatkozott a BFB
összehasonlítása során a placebo és farmakoterápia csoporttal a BFB csoport
javára. Az alternatív módszerek (pl. relaxáció) csoporttal való összehasonlításkor
nem mutatkozott szignifikáns különbség.
Különböző
kimeneti változók és feedback modulok hatákonysága
Az összes kimeneti
változó (fájdalom gyakorisága, intenzitása, hossza, gyógyszerszedés,
énhatékonyság érzés, depresszió, szorongás) esetében szignifikánsan hatásos
volt a BFB (közepestől erős szignifikancia szint között); a legmagasabb
szignifikancia szintet a gyógyszerszedés redukció mutatott.
Az összes feedback
modul hatásmérete szignifikáns volt (közepestől erős szint között), a modulok
közötti különbség pedig nem volt szignifikáns. Emellett a BVP-FB eredményezte
statisztikailag a legnagyobb tünet redukciót.
A betegek és a
kezelés jellemzőinek hatása
A szerzők
hipotézise szerint a betegek és kezelés jellemzői között a következő moderátor
változókat találhatjuk: (1) kezelési helyzet (otthoni gyakorlás vagy a nélkül)
(2) migrénes évek száma (3) nem (4) kor (5) a metodológia validitás
összpontszáma (a saját validitás skálájukat alkalmazva).
A közvetlen
kezelési hatások tekintetében a kezelési helyzet bizonyult a legjobb
prediktornak, bár mind az öt moderátor a variancia szignifikáns hányadát
magyarázta. A hosszú távú hatások tekintetében a nem és kor nem játszott
szignifikáns szerepet, a kezelési helyzettel ellentétben. A metodológiai
validitás és a migrénes évek száma pedig negatívan korrelált a hosszú távú
hatással (az utóbbi a legnagyobb hatásmérettel az öt közül).
Diszkusszió
Összegzés
A fenti eredmények
jelentős bizonyítékot hoznak a BFB hatékonysága mellett. A fél standard
szórásnyi mértékű tünet csökkenés, amely stabil maradt a kezelést követően is,
rendkívül nagy eredmény a krónikus fájdalmak területén. Ez az első
metaanalízisen alapuló bizonyíték a BFB migrénnel szembeni jótékony hatására.
Ezen kívül, a BFB nem csak a fő tüneteket csökkenti, de a kapcsolódó tüneteket
is pl. depresszió, szorongás.
Jelentőség a
klinikum és tudomány számára
A fenti eredmények
igen ígéretesek, így a szerzők javasolják a BFB felhasználását terapeuták,
orvosok és egyéb egészségügyi szakemberek számára. A klinikai gyakorlatban még
mindig a relaxáció a leggyakrabban használt módszer, aminek nem csak anyagi, de
a gyógyító személyzet tájékozatlanságából fakadó okai is lehetnek. Mivel a BFB
legalább a relaxációval egyenlő mértékben hatásos, s vannak olyan betegek,
akiknél a relaxáció eredménytelen, a szerzők szerint a BFB-t sokkal szélesebb
körben kéne elérhetővé tenni.
Néhány fontos
kiegészítő információt is leírnak a szerzők: (1) a hosszú távú hatás nagyobb
mértékű a rövid távúnál, ami arra hívja fel a figyelmet, hogy az eredmények nem
csak fennmaradtak, de idővel fokozódtak is (2) az otthoni gyakorlás jobb
eredményt hozott (3) a migrénes évek számának növekedése csökkentette a BFB
hatékonyságát, tehát fontos a migrén mielőbbi kezelése (4) a BVP-FB modul a
modulok közötti legnagyobb hatékonyságának okát a jövőben vizsgálni kell (5) az
énhatékonyság nagyobb hatésmérettel rendelkezett a fájdalomnál, ami a
szelf-regulációs modellek mellett támaszt bizonyítékot (6) a fájdalom idői
aspektusa (rendszeresség, hosszúság) nagyobb hatással bírt, mint a fájdalom
élmény, tehát a migrén kezelésénél az idői apsektusra kell fókuszálni a
jövőben.
Korlátok
A szerzők által
említett korlátok: (1) viszonylag kötetlen kritériumrendszer használata (2)
saját validitás skála alkalmazása (3) a potenciális torzítások figyelmen kívül
hagyása (4) néhány újabb fejlesztés a gyógyszermentes fájdalomkezelés területén
kimaradt a metaanalízisből, mert egyetlen tanulmány sem foglalkozott eddig
velük.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése