Edukációs program a 2-es típusú diabétesz kialakulásának csökkentésére

Yates, T., Davies, M. J., Henson, J., Troughton, J., Edwardson, C., Gray, L. J., Khunti, K. (2012): Walking away from type 2 diabetes: trial protocol of a cluster randomised controlled trial evaluating a structured education programme in those at high risk of developing type 2 diabetes. BMC Family Practice 13:46.

Az összefoglalót készítette: Pete Barbara

Dolgozatom témájául Yates és munkatársai (2012) cikkének összefoglalását választottam, akik egy klaszter randomizált kontroll vizsgálatot terveztek meg a 2-es típusú diabétesz kialakulásának csökkentésére.

A vizsgálat hátterének leírásakor a 2-es típusú diabétesz magas prevelanciáját hangsúlyozzák az Egyesült Királyságban. A diabétesz az egészségügyi költségek 7-14%-áért felelős, így a prevenció kiemelt fontosságú. Az Egyesült Királyságban az NHS program végzi a szűrést és a prevenciót, de a kutatási eredmények gyakorlatba fordítása nem történik meg. Kutatások szerint a diabétesz mellitus a nem megfelelő életmód betegsége, az esetek 80-90%-a megelőzhető lenne egészséges életmóddal. A 2-es típusú diabétesz kialakulása a magas kockázatú populációban az életmód megváltoztatásával, fizikai aktivitással és egészséges táplálkozással 60%-kal lecsökkenthető lenne.

A szerzők ezért kifejlesztettek egy rövid strukturált edukációs programot a sétálás mennyiségének növelésére és a glükóz szabályozás fejlesztésére azoknál, akik hajlamosak a diabétesz 2-re. A kockázati csoportot orális glükóz tolerancia tesztek segítésével a csökkent glükóz tolerancián keresztül azonosították.

A vizsgálat célja, hogy kiderítsék, hogy egy rövid pragmatikus edukációs programon alapuló életmód intervenció elősegítheti-e a fizikai aktivitás hosszútávú növekedését a 2-es típusú diabéteszre hajlamosak körében. További cél annak felmérése, hogy az intervenció hat-e a glükóz szabályozásra, a diabétesz 2 kialakulására, a kardiovaszkuláris kockázati jelekre, az életminőségre és a depresszióra. Cél még a diabétesz 2 progressziójának megfigyelése egy 3 éves periódusban.

A szerzők egy klaszter randomizált kontroll vizsgálatot terveznek. A randomizációt egy független, képzett egyén végzi az orvosi rendelők szintjén. Az utánkövetést 12, 24 és 36 hónap után fogják végezni. A statisztikai eljárások alapján minimum 8 klaszterre lesz szükségük, így 10 orvosi rendelőt vesznek be a vizsgálatba.

Az orvosi rendelőknek a Leicestershire régióban egy meghívó levelet küldenek, ezután a kutatás koordinátora meglátogatja őket és tréninget és támogatást nyújt a résztvevő rendelőknek. A résztvevőket a kutatási csoport által kifejlesztett és validált Leicester Risk Assessment eszköz automatikus verziójának segítségével választják ki. Ez az eszköz a számítógépes orvosi adatokat tudja analizálni és ezek alapján kiválasztani a magas kockázatú egyéneket.

A kockázati csoport tagjai közül azokat zárják ki, akiknek már van 2-es típusú diabétesz diagnózisuk, vagy akiknél az első mérésnél derül ki a diagnózis, akik szteroidokat szednek vagy nem beszélnek angolul. A tervek alapján egy átlagos orvosi rendelő 4500 főt kezel, ebből 450 kerül be a kockázati csoportba, amiből a beválasztási kritériumoknak 330 fog megfelelni, ebből 100 vállalja a részvételt, ebből 10-nél diagnosztizálják a diabétesz 2-t, így egy átlag klaszterben 90 fő lesz. A kontrollcsoport egy információs füzetet kap a diabétesz 2 kockázati faktorairól, és arról, hogy a fizikai aktivitás és életmód-változtatás megelőzheti vagy késleltetheti a betegség kialakulását.

Az intervenciós csoportnak felajánlják a Walking Away from Type 2 Diabetes csoportos edukációs programot. A program PREPARE program tartalmán és viselkedésváltoztató technikáin alapul. A 3 órán keresztül folyó csoportos foglalkozást 2 képzett edukátor vezeti, és 6-10 fős csoportokban zajlik. A foglalkozás elsősorban a sétálás mennyiségének növelését célozza meg, a csökkent glükóztoleranciáról való tudás és percepciók felmérésével, az önértékelés és az önszabályozó képességek fejlesztésével (célkitűző stratégiák, önmonitorozás…stb.). Az önmonitorozást lépésszámláló használatával képzelik el. Azoknak, akik a kezdési ponton kevesebb, mint 6000 lépést tesznek, legalább 3000 lépéssel kell megnövelniük az aktivitási szintet (30 perc sétának felel meg). Azokat, akik több mint 6000 lépést tesznek egy nap, bátorítják, hogy növeljék 9000 lépésre. Akik több, mint 9000 lépést tesznek meg, azokat ezen szint fenntartására bíztatják és tájékoztatják, hogy az aktivitás növelésével még többet tehetnek az egészségükért. A célkitűző stratégiák esetén a közeli célok felállítására törekszenek, a résztvevők egy cselekvési terv kidolgozásával monitorozhatják a célelérés folyamatát. A program másik része az egészséges táplálkozást célozza meg, különösen a telített zsírban gazdag ételek azonosítását és helyettesítését.

A PREPARE programhoz képest a szerzők végrehajtottak néhány módosítást, hogy az edukációs program ne csak a diabétesz 2, hanem más betegségek magas kockázatú csoportjainál is alkalmazható legyen.

Az edukátorokat (kb. 10-et) az elsődleges és másodlagos ellátásból és a közösségből választanák ki. Az egészségügyi ellátásból kiválasztott edukátoroknál fontos, hogy regisztrált egészségügyi szakemberek legyenek, a közösségből kiválasztottaknál pedig, hogy a programnak megfelelő szakmájuk legyen (pl. edző). Az edukátorok tréningje 2 teljes napon keresztül történne, majd a program során állandó támogatást kapnának. A program minőségének biztosítása miatt a program alatt egy személy a terem hátsó részében ülne csendben, miközben egy cd-ről 10 másodpercenként pittyegést hall. Le kell jegyeznie, ki beszél ezen a pittyegés idején, vagy milyen egyéb dolog történik (pl. nevetés). Azt is lejegyzi, hogy az egyes modulok kulcspontjairól volt-e szó. Ezen kívül visszajelzést ad az edukátoroknak.

Az intervenciós csoportban lévő egyéneket minden évben meghívják egy csoportülésre, hogy minimális támogatást nyújtsanak az eredmények hosszútávú fenntartásában. Az utánkövető programok célja, hogy elemezzék és megértsék az adatokat, áttekintsék a fejlődést és célokat, és választ kapjanak a kérdéseikre. Minden utánkövető program 2-3 óráig tart és egy képzett edukátor vezeti.

Az vizsgálat elsődleges kimenete a fizikai aktivitás, amelyet accelerométerrel mérnek. Azt is mérik, hogy a v.sz.-ek mennyi mozgásról számolnak be az International Physical Activity Questionnare segítségével. Mindkét mérést megismétlik a 12, 24 és 36 hónapos utánkövetésnél is.

A másodlagos kimenetek egyrészt a biokémiai változók, amelyek az anyagcsere és a vese egészségét mérik (koplalás, glükóz, HbA1c, lipid profil, máj funkció tesztek, vizelet és elektrolitok). Az antropometriai és demográfiai változók közül artériás vérnyomást (ülő pozícióban, 3 mérés, utolsó két mérés átlagát véve), testsúlyt, testzsír-százalékot, derék-körfogatot, súlyt mérnek. Emellett információt gyűjtenek a dohányzásról, gyógyszerszedésről és etnicitásról. A szociális deprivációt úgy mérnék, hogy egy Index of Multiple Deprivation pontszámot sorolnának a résztvevők postai kódjához. Az étrendet a Dietary Instrument for Nutrition Education ételgyakorisági kérdőívvel mérnék. Az egészséggel kapcsolatos életminőségre is kíváncsiak lennének a szerzők, ezt a 15D eszközzel mérnék, amely az egészség 15 dimenziójára kérdez rá (mobilitás, látás, hallás, légzés, alvás, evés…stb.). A másodlagos kimenetek közül mérnék még a diabétesz kockázattal kapcsolatos percepciókat és észlelt tudást, egy rövid, validált betegségpercepciók kérdőívvel. A depressziót és szorongást a Hospital Anxiety and Depression Scale segítségével mérnék.

Összességében elmondható, hogy a szerzők széleskörűen felvázolták egy diabétesz 2 kialakulását megelőző edukációs program tervét, a kockázati csoport azonosításától a mérésig.